Kurázsi mama vigasztalásképpen nekiadja Yvette piros cipőjét. 7. Kurázsi mama kalmár pályafutása csúcsán. Ezüstpénzből készült nyakláncot visel, s közben arról énekel, hogy jó üzlet a háború, csak tudni kell használni. 8. A szekér előtt egy öregasszony áll a fiával. Ágyneműt akarnak eladni, Kurázsi mama azon méltatlankodik, hogy háborúban nincs fedél az ember feje fölött, így nincs ágy, nem kell az ágynemű. Megszólnak a békét jelző harangok. Kurázsi mama úgy érzi, csődbe ment, vége a háborúnak. Haragszik a papra, akinek tanácsára felvásárolta a rengeteg árut. Kurázsi mama és gyermekei · Bertolt Brecht · Könyv · Moly. A megérkezők szakácsnak mondja el panaszát. A szakács tanácsára most azonnal nekiindul árulni. Megjelenik Yvette, Kurázsi mamát keresi, immár özvegyen. Megérkezik Eilif is, aki búcsúzni jött, mert békeidőben ugyanazt tette, mint háborúban, de ezért most halál vár rá. Kurázsi mama boldogan tér vissza, mert megtudta, hogy a béke csak ideiglenes. Senki nem szól neki a fiáról. 9. 16 éve folyik a háború. A szakács elmondja, hogy levelet kapott Utrechtből, hogy kocsmát örökölt, és most oda akar menni Kurázsi mamával, de Kattrin nélkül.
Kelevéz Ágnes szerk. : Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983) UTÓSZÓ HELYETT - Németh G. Béla: Mint különös hírmondó (Szerep, vállalás, identifikáció) rálását is. Elválaszthatatlanul hozzátartozik ez utóbbi az élethez, vállalni kikerülhetetlen kötelesség, de az élet több és egyetemesebb, örökebb és magasabb, nagyszerűbb és fájdalmasabb ennél. i 5. S most térjünk vissza a vers mértékeléséhez. Szándékosan mondjuk ily szokatlan szóval. Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983) | Könyvtár | Hungaricana. Mert nem egyszerűen ritmikáról van szó. Hanem egy sokrétű, sokösszetevőjű proporcióról, tagolásról, mértékelésről, amelynek legfontosabb eleme ugyan a versritmus, de ez éppen az egyéb mértékelő tényezőkkel együtt tölti be szerepét. E versnek ritmikájáról beszéltek ezeddig talán a legtöbbet. Mert azt mindenki érezte, hogy e költemény versbeszédének roppant erejű teherbírása, gazdag jelentéshordozó készsége nagyrészt a sajátos versritmus-, verssor-, versmondatkezelés együttesének következménye.
nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van! úgy vagyok én is, nagy hír tudója: s mint bércet annál több forrás feszíti, mennél több hó ül fején, öreg szívem úgy feszűl a szavaktól; pedig mi hírt hozok én? mit bánom a híreket én? Babits mihály mint különös hírmondó elemzés. forrong a világ, napok állnak versenyt az évekkel, évek a századokkal, az őrült népek nyugtalanok: mit számít? én csak az őszre nézek, az őszt érzem, mint bölcs növények és jámbor állatok, érzem, a föld hogy fordul az égnek aléltabb tájaira, s lankad lélekzete, mint szeretőké – óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden emberi történés! a tél puha lépteit hallom, jő a fehér tigris, majd elnyujtózik a tájon, csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség, megy s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében. Babits Mihály Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón.
Mint különös hírmondó, ki nem tud semmi ujságot mert nyáron át messze a hegytetején ült s ha este kigyultak a város lámpái alatta, nem látta őket sem nagyobbnak, sem közelebbnek a csillagoknál s ha berregést hallott, találgatta: autó? vagy repülőgép? vagy motor a síma Dunán? A prófétaszerep megfogalmazása Babits Mihály költészetében - Irodalom érettségi - Érettségi tételek. s ha szórt dobogásokat hallott tompán a völgyekben maradozva, gondolhatta, házat vernek lenn kőmivesek, vagy a rossz szomszéd a folyón túl gépfegyvert próbál - oly mindegy volt neki!
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Mint különös hírmondó babits. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
Csak Aranynál találkozunk a versbeszédnek ilyen bonyolult s ugyanakkor szinte raffináltan, már-már mutatványosán céltudatos, kiszámítottan célratörő ritmikai, sor- és mondatformáló alakításával. A szótagszám váltakozó, 18-as, 17-es, 16-os, 15-ös, 14-es, 13-as sorok adnak folyton cserélődve egymásnak helyet, bár a 15-ös és 16-os kétségtelenül túlsúlyban van. Semmi előre képzett, öröklött képletet nem követ ez a váltakozás; annál hatásosabban követi viszont nem egyszerűen a beszéd, hanem egyértelműen a versbeszéd közlésjellegét és — feladatát. Nibelungizált sorról Langzeiléről, szabadvers-mértékelésről egyaránt esett említés e költeményről szólván. De jambikus, sőt hangsúlyos meg trochaikus-anapesztikus vegyítésről is. Mindenikről némi okkal, bár nem egyenlő joggal. Nem érdemes az egyes vélekedéseket itt egyenként szemügyre venni; erre itt sem idő, sem hely nincs. Babits Mihály: Mint különös hírmondó (elemzés) – Oldal 3 a 3-ből – Jegyzetek. Nem érdemes például arról szólni, hogy a nibelungizálás valószínűleg azért nyert a vélemények közt szinte túlsúlyt, mert a Langzeilé-t — amely végülis összefoglaló képletfogalom, képlettípus is — némi félreértéssel azonosították a nibelungizált sorral, illetve leszűkítették arra.
Témája a prófétai, hírnöki szerep vállalása. Megjelennek benne az esztergomi idill emlékei, az ellenséges külvilágtól való elzárkózás vágya, a természet és az emberi sors szimbolikus azonosítása, az öregedő ember sokféle tapasztalata, kiérlelt bölcsessége. Alapmotívumok: a hírnök alakja az elvonulás és a közösségbe való visszatérés motívuma az év fordulásával összefüggő természeti képek: ősz, szél, lombok, tél, fehér tigris, tavasz, illatos dzsungel Kifejezőeszközök: metafora, hasonlat, allegória, megszemélyesítés, ellentét, halmozás, fokozás, felkiáltás, költői kérdés, alliteráció. Babits mint különös hírmondó elemzés. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van! úgy vagyok én is, nagy hír tudója: s mint bércet annál több forrás feszíti, mennél több hó ül fején, öreg szívem úgy feszűl a szavaktól; pedig mi hírt hozok én? mit bánom a híreket én? forrong a világ, napok állnak versenyt az évekkel, évek a századokkal, az őrült népek nyugtalanok: mit számít? én csak az őszre nézek, az őszt érzem, mint bölcs növények és jámbor állatok, érzem, a föld hogy fordul az égnek aléltabb tájaira, s lankad lélekzete, mint szeretőké – óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden emberi történés! a tél puha lépteit hallom, jő a fehér tigris, majd elnyujtózik a tájon, csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség, megy s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében.