Ennyi lenne szigorúan véve Ottlik Géza irodalmi életműve, persze nem számítva a temérdek műfordítói és újságírói munkát. Ahogy Karinthy Ferenc írt róla: " De kár, hogy ilyen keveset ír! Vagy ezért ír ilyen jól, mert ilyen keveset ír? " Minőségét és jelentőségét tekintve nem lehet kétséges Ottlikot a magyar irodalom zsenijei közt elhelyezni, emberként mégis meglehetősen nehéz nyilatkozni róla, és ebben alapvetően a kortársai, egykori barátai is egyetértettek. Ahogy a Könyves Magazin írta egy 2012-es cikkben: " Vajon egy mozdulataiban, mosolyában, és dühöngéseiben is sugárzóan nemes lelkű, szikár öregúr mondata ez a fent idézett? Vagy a piaristáknál szépírásból elégségessel záró, a főreálban magyarból elhasaló kisdiák vetette papírra? Netán az 1937-es budapesti bridzs-világbajnokságról a Times-t tudósító, bozontos szemöldökű ifjú írta? A Vas Istvánnak hattyúprémes, bordó köntösben, sállal a nyakában, likas bőrpapucsban ajtót nyitó kellemetlen fazon, aki napközben Dickenst fordít, éjszaka meg A Karamazov testvéreket olvassa?
Ottlik Géza, a magyar intellektuális próza kiváló alkotója pontosan ezt tette az Iskola a határon című regényével. A művészi tökéletességre törekedett, de emellett szeretett kártyázni, híresen jó bridzsjátékos is volt, és nem kevésbé jó műfordító. Érdekes, hogy miközben az Iskola a határont szinte mindenki remekműnek tartja, mégsem készült belőle film. Ottlik szerint a regény úgy van megírva, hogy azt másképp nem is lehet magyarázni, bemutatni: "A regény a hallgatás szövetéből készül, nem a beszéd fonalából.
1959-ben megjelent az Iskola a határon, a műfordítóként, esszéíróként már széleskörben tisztelt Ottlik Géza mindössze második kötete, mely először inkább nyugaton és keleten, semmint idehaza aratott sikert – Magyarországon jóval lassabban ért be leginkább Esterházy és Nádas újrafelfedezésének köszönhetően – mára azonban kétségtelenül a magyar irodalom egyik leginkább tisztelt művének számít. A saját élmények alapján íródott regény a kőszegi katonaiskola mindennapjaiba nyújt betekintést; bátorságról, helytállásról, bajtársaisságról, a felnövéssel járó felelősségről, az illúziók elvesztéséről, a sors alakulásába való beletörődésről szóló egyetemes történet valóban a hazai irodalom csúcsteljesítménye, melynek hatására könnyen aggadták rá írójára, hogy zseni. Ám, amennyire egyértelmű kinyilatkoztatás ez Ottlik irodalmi munkásságra nézve, ő maga látszólag annyira megfoghatatlannak tűnt a magánéletben. Így utólag belegondolva talán a hétköznapokban mutatott furcsa mentalitása is hozzájárult legendáriumának növeléséhez, ahogy az is, hogy műveinek jelentősége jóval nagyobb, mint életében megjelent köteteinek száma.
2020. 04. 24. 314 Views A Magyartanárok Egyesülete videójában Arató László BB-ről, Medvéről, Szeredyről, iskoláról, életről, irodalomról, vagyis Ottlik Géza: Iskola a határon című regényéről beszél. Az Iskola a határon Ottlik Géza legfontosabb műve, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotása. Megjelenése idején (1959) csak szerény visszhangot váltott ki, de valódi rangja mindinkább megmutatkozott, a hetvenes években példaértékű művé vált az újabb írónemzedékek új szemléletre törekvő alkotóinak szemében. A cím egyszerre értelmezhető tárgyiassággal és jelképesen is. Az iskola a kőszegi katonai alreálgimnázium, amely a trianoni békeszerződés után közvetlenül az országhatár közelébe került. Az iskola katonai intézmény, s az 1923 szeptemberében újonc hét másodikos növendék a szülői házból kerül a kollégiumba, a civil életből a katonaiba, a gyermekkorból a felnőttek világába, vagyis a védettségből az egyéni helytállást követelőbe, a szabadságból az alávetettségbe és kiszolgáltatottságba.
Az író a szocialista időkben is változatlanul ragaszkodott az általa hozott polgári, intellektuális értékrendhez, ami mellett egész életén át kitartott. Következetesen végigvitte a hatalomtól való különállást, írásaival azt sugallta, hogy tetteink következményeit mindig vállalnunk kell, ahogyan bensőnk függetlenségét is folyamatosan őriznünk kell. Ottlik posztumusz megjelent utolsó regényét, a Budát 2012-ben alkalmazta rádióra és rendezte Mészáros Péter. Both Benedek (Bébé) néven más Ottlik-regényekből már ismert egyes szám első személyű narrátor Kulka János hangján szólal meg. Medve szerepében Gáspár Sándor, a további szerepekben Széles László és Béres Ilona hallható. Ottlik Géza Buda című regénye 1993-ban jelent meg, az író halála után három évvel, kiadásai körülményei rengeteg kérdést vetnek fel. Miután Ottlik az Iskola a határon (1959) után hosszú ideig nem jelentetett meg újabb könyvet, szakmai körökben elterjedt, hogy annak folytatásán dolgozik. Nagy várakozás kísérte a "folytatást", főképpen azután, hogy a szerző a készülő műből részleteket adott közre folyóiratokban (Híd, 1979/11.
Fehér Balázs Benő Életrajzi adatok Született 1990. december 22. (31 éves) Hódmezővásárhely Nemzetiség magyar Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem Aktív évek 2014 – Tevékenység színész, rendező IMDb-adatlapja Fehér Balázs Benő ( Hódmezővásárhely, 1990. december 22. –) Junior Prima-díjas magyar színész, rendező. Élete [ szerkesztés] 1990 -ben született Hódmezővásárhelyen. 2014 -ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán. [1] A negyedik évfolyamon több hónapot töltött a Londoni Nemzeti Színháznál az ERASMUS program keretében. [2] 2014 -től szabadúszó (színészként, rendezőként), több színház mellett rendszeresen dolgozik a Kultúrbrigád produkcióiban is. [3] [4] 2021-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. [5] Öccse, Fehér András Balázs, szintén színész. [6] Színházi szerepei [ szerkesztés] Bánk bán (2020/21 évadtól) Bemutató 2019. december 20. Katona József Színház Alkésztisz Bemutató 2020. február 7. FAQ Társulat Doboz Bemutató 2018. december 7. FÜGE Produkció 12 dühös ember Bemutató 2018.
Reméltem, hogy azért durran majd valamekkorát. De mégsem így lett. Sokáig nem mutatta meg az erejét, és nem olyan előadás, hogy van pár olyan pontja, ami mindig bejön. Általában jók a visszajelzések, de szerintem nem minden derül ki belőle, amit szerettem volna. - A visszajelzéseket tekintve másfajta várakozás van benned egy rendezésed, illetve egy színészi alakításodat követően? - Nyilván mindkettő után arra vágyik az ember, hogy azt mondják, ez volt az eddigi legjobb színházi élményük. Ilyenben még nem volt részem. ( Nevet. ) Nem tudom saját rendezésemet úgy nézni, mint egy átlagos néző. Általában halálra izgulom magam a színészekért, közben pedig próbálok energiát adni nekik. - Mely rendezések voltak rád nagy hatással? - Zsótér Sándor munkáit nagyon sokra tartom, mivel nála nagyon erős igényt látok arra, hogy együtt dolgozzon a színésszel. Alapvetően azt látom, hogy kezdik elfelejteni a színészt, nem igazán fordítanak rá energiát, hogy kihozzanak belőle valamit. Bodó Viktor másfajta színházat csinál, de a Ledarálnakeltűntem et hatszor néztem meg.
– Interjú Kulcsár Viktóriával Évadindító Jurányi Latte Kulcsár Vikivel, az ötödik születésnapját ünneplő Jurányi Ház vezetőjével. Katona József Színház 360°-os élő közvetítés a Színházak Éjszakáján, a Katonában! Tiéd a színpad a Katonában! – Különleges színházi élmény vár a Színházak Éjszakáján a Katona József Színházban. "Padlógázzal" kezdik az évadot Nyíregyházán – Elkészült a színház applikációja A közelgő VIDOR Fesztivált 16. alkalommal szervező Móricz Zsigmond Színház a nyitónap előtt négy nappal megtartotta hagyományos évadnyitó társulati ülését. Hat nagyszínpadi és hét kamara bemutatóval várják a nézőket. Egynyári kaland Új színészekkel forog az Egynyári kaland 3. évada Az MTVA és a Megafilm Service közös, ifjúsági témájú sorozata – melyet eddig a Duna Televízión követhettek a nézők – folytatódik. 150. előadását és 3. születésnapját ünnepli Az Őrült Nők Ketrece Százötvenedik előadását és harmadik születésnapját ünnepli Jerry Herman és Harvey Fierstein musicaljének Alföldi Róbert rendezte előadása az Átrium Film-Színházban.