Egy finom zserbó szelet recept, aminek a készítése is egyszerű. A zserbó az egyik legismertebb és legfinomabb magyar sütemény, ami kedvelt ünnepi (húsvéti és karácsonyi) édesség. Zserbó szelet Mennyiség kb. 35 szelet Elkészítése Egyszerű Sütési/főzési idő kb. 30 perc Elkészítési idő kb. 2 óra Zserbó szelet készítése 1. A tojások fehérjét és sárgáját szétválasztjuk. A tojások fehérjére nem lesz szükség a zserbó szelet készítéséhez, azokat a hűtőbe tesszük, és később esetleg más ételekhez felhasználjuk (például habcsók készítéséhez). Zserbó egyszerűen recept Iluska receptjei konyhájából - Receptneked.hu. A lisztet és a porcukrot átszitáljuk. A hideg vajat (vagy más zsiradékot) nagyjából 10-15 mm élhosszúságú kockákra daraboljuk. A hideg tejhez hozzáadjuk az élesztőt és simára, csomómentesre keverjük (nem kell felfuttatni az élesztőt). A recept egyéb hozzávalóit előkészítjük, kimérjük. 2. Elkészítjük a zserbó szelet tésztáját, az úgynevezett omlós élesztős tésztát. Az átszitált lisztet egy keverőtálba borítjuk vagy gyúródeszkára halmozzuk. Hozzáadjuk a hideg felkockázott vajat, amit gyors, határozott mozdulatokkal összemorzsolunk a liszttel.
A zserbót mindenki ismeri, hiszen ez az egyik legfinomabb sütemény, amely minden alkalomra elkészíthető! Hozzávalók: 60 dkg liszt 10 dkg cukor 30 dkg vaj 1 dl tej 1, 5 dkg élesztő 0, 3 dl rum 2 tojás sárgája negyed teáskanál szódabikarbóna A töltelékhez: 30 dkg darált dió 25 dkg cukor 2 dl baracklekvár A tetejére: 18 dkg étcsokoládé 1 teáskanál vaj Elkészítése: A vajat a liszttel együtt egy tálba tesszük, addig gyúrjuk, amíg olyan lesz mint a vizes homok. A langyos tejbe morzsoljuk az élesztőt. A cukrot és a rumot összekavarjuk, majd a tejhez adjuk, a lisztre öntjük. A tojássárgáját és a szódabikarbónát is belekeverjük, jól összegyúrjuk. A tésztát lefóliázzuk és egy órán át pihentetjük a hűtőben. Majd a tésztát három darabra osztjuk és lisztezett felületen kinyújtjuk. A diót, a cukrot és a lekvárt összekeverjük. Kivajazott tepsibe simítjuk az egyik kinyújtott tésztát és elkenünk rajta egy adag tölteléket, majd bevonjuk egy újabb darab tésztával, erre ismét töltelék kerül, majd a harmadik tészta.
Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna Leonardo Milánóban: az Utolsó vacsora Lodovico Sforza (Il Moro) 1493-ban bízta meg Bramantét a Santa Maria delle Grazie templom új szentélyének megépítésével. Két évvel később kapott megbízást Leonardo a hercegtől arra, hogy a kolostor refektóriumába fesse meg az Utolsó vacsorá t. Mai állapotában nehéz megítélni a falkép részleteit, mivel Leonardo ez esetben a freskófestés megújításával kísérletezett. Írásaiban több helyütt is kitér arra, hogy csak az olajfestékkel lehet a természetben megfigyelt jelenségeket a festészetben visszaadni. Mivel a hagyományos freskófestéshez használt festőanyag a tempera volt, ezért azzal kísérletezett, hogy speciális, bitument tartalmazó kötőanyag segítségével olajjal fessen a vakolatra. Kísérlete nem sikerült, és ezért a mű hamar bomlásnak indult, lényegében csak festékfoltok maradtak az eredeti alkotásból. A romos állapotban maradt falkép ennek ellenére kiemelkedő helyet foglal el Leonardo életművében, és lehetőséget ad arra, hogy komponálási módszerét tanulmányozzuk.
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend. " – Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt első levele 11, 23–26 Az őskeresztények az utolsó vacsora emlékére rendezték az agapékat (szeretetvacsora). Az utolsó vacsora emlékét a római katolikus szentmise a hálaadó és áldozati jellegű eucharisztia keretében jeleníti meg, amikor Jézusnak a kenyérről és borról, az utolsó vacsorán mondott szavairól és cselekedeteiről emlékeznek meg a szertartás liturgiájában. A reformáció némileg átértelmezte a liturgiát, és az áldozati jelleg helyett az átlényegülés motívumát hangsúlyozták. Ábrázolása a művészetben Szerkesztés A biblikus esemény legkorábbi ábrázolásai az ókeresztény kora bizánci művészetből ismertek, s fő motívumuk a vacsora szentségének kiemelése, az apostolok áldozása volt. A gótika évszázadaiban gyakori motívuma volt a szárnyas oltárok összekötő részeinek (predellák). Az itáliai quattrocentóban és cinquecentóban készült alkotások, Andrea del Castagno, Leonardo da Vinci művei előtt készült festmények kompozíciói élesen elkülönítették Iskarióti Júdás alakját, őt az asztal néző felőli oldalára ültették.
Leonardo maga így írt a gesztusok szerepéről:? A kezek és a karok fejezzék ki minden mozdulatukban mozgatójuk szándékát, amennyire csak lehetséges; mert aki elevenen érez mindent, velük kíséri belső szándékának minden mozdulatát.? Az apostolok és Jézus ruhájának színei, illetve e színfoltok elosztása a képen, a négyszer hármas ritmust követi: minden csoporton belül ritmikusan ismétlődik a kék, zöld, sárga és vörös színek sorozata. Nem sematikusan, mint Giotto padovai freskóin a Scrovegni-kápolnában, hanem változatosan. A falkép tehát minden szempontból követi Leonardo komponálási elveit. Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora
Ross King könyve, a Leonardo és az Utolsó vacsora a mester Milánóban töltött öt esztendejét és a világ leghíresebb művészeti alkotásának megszületését eleveníti fel. Idézet, kritika, recenzió helye. Kis türelmet kérünk. (a szerk)