3. Biztonságérzet Biztos, hogy Te is hallottad már azt a mondást, hogy "ha a kutya a hasát mutatja, az a bizalom jele". Nos, ez tényleg így van, ugyanis amikor egy kutya a hátán alszik, az védtelenné és sérülékennyé teszi őt, hiszen a has rejti kutyusod létfontosságú szerveit, amely így ki van téve az esetleges támadóknak. Most biztos az kérdezed, hogy de ugyan ki támadhatná meg a lakásban? Nyilván senki, de az összegömbölyödve alvás – ellentétben a háton alvással – egy ösztönös védelmi mechanizmus, amelyet kutyusod a farkas őseitől hozott magával. Következésképpen, ha a Te kutyusod sűrűn alszik a hátán, az annak a biztos jele, hogy tökéletesen biztonságban érzi magát Veled / Nálad és ez jó! 4. Szeretet Ha kis kedvenced a hátán pihen melletted, az annak az egyértelmű és tündéri kifejezése, hogy szeret. Az előző pontban leírtak miatt tehát, ha kutyusod mindig a hasát mutatja Neked, az a feltétlen szeretet és bizalom jele – köszönd meg ezt a bizalmat egy jó nagy dögönyözéssel! A fentiekben a háton alvás lehetséges magyarázatait soroltam fel és meg kell említenem, hogy az oldalt alvás is hasonlóképp a bizalom és biztonság-érzet kifejeződése, mivel ebben a testhelyzetben is szabadon van kutyusod érzékeny hasi része.
A kutyák alvásmintázatát vizsgálták az ELTE Etológia Tanszék kutatói, és megállapították, hogy az új helyen, gazdával alvó kutyák alvását befolyásolja az, hogy milyen a kapcsolatuk a gazdájukkal. Ez azért fontos, mert az alvásnak több fontos élettani folyamatban kulcsszerepe van, így ha a kutyának szoros a kapcsolata a gazdájával, többek között tanulni és érzelmeket feldolgozni is jobban tud – derül ki az egyetem közleményéből. "A kutya gazdához való kötődése kivételes jelenség, mert sokban hasonlít az anya-gyermek kapcsolathoz. A gazda biztonságot nyújt a kutyák számára, és menedéket veszélyes helyzetekben, épp úgy, mint az anya a kisgyerek számára. Ha a kutyát az emberi viselkedés modelljeként szeretnénk használni, márpedig szeretnénk, akkor fontos tudni, hogy vajon ez a speciális helyzetekben megnyilvánuló viselkedésbeli hasonlóság tetten érhető-e a mindennapos tevékenységeink szintjén is. Tavaly egy fMRI vizsgálat során felfedeztük, hogy a kutya kötődése befolyásolja azt, mennyire érzi jutalmazónak a gazdája hangját.
Gyakran figyelhető meg kölyköknél, akik még sokat alszanak, de szeretnek azonnal játékra is készen állni, vagy amikor elfáradtak a nagy hancúrozásban, ott dőlnek el, ahol éppen vannak. Azok a kutyák, amelyek ebben a pózban alszanak, még szunyókálás közben sem akarnak elszalasztani egy esélyt, hogy játékba lendülhessenek. Bizony, ez a megfelelő alvási pozíció a nagy energiájú kölykök számára, vagy arra az esetre, amikor elfáradnak, és hirtelen elalszanak. 4. Háton fekve A hátán fekvő, lábait az ég felé nyújtó kutya látványa nagyon édes. Egyébként ez a testtartás – ellentétben az összegömbölyödéssel – akkor gyakori, ha az ebnek melege van. Mivel a hason vékonyabb a szőr, a verejtékmirigyek pedig a talpon van, ez a legideálisabb póz, hogy a kutya hőt adjon le. A testtartás azt is jelzi, hogy a kutya komfortosan és biztonságban érzi magát, hiszen legérzékenyebb testtájai ilyenkor sebezhetők, és bizony, a talpra állás is nehézkesebb. Amikor az eb így alszik, nem törődik a külvilággal. 5. Összebújva Ahol több állat is él együtt, nem ritka, hogy hátukat egymásnak vetve, vagy összebújva alszanak.
A rendőrség fényképfelvételeket készít a szabálysértésekről, így a szabálysértés tényét nem lesz érdemes vitatni. Május 1-jétől "élesben" alkalmazza a rendőrség az objektív felelősség elvét. Samu István vezérőrnagy, rendészeti főigazgató, szombati budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá: a jogszabály január 1-jétől hatályos, de a jogalkotó négy hónap felkészülési időt adott az állampolgároknak és a hatóságnak, így csak május 1-jétől alkalmazzák "élesben" a szabályt. A rendőrség az elmúlt négy hónapban 18 ezer figyelmeztető levelet küldött ki, amelyben tájékoztatták a jármű tulajdonosát a szabálysértés elkövetéséről és arról, mekkora szabálysértési bírságot kellene fizetnie, ha "élesben" alkalmaznák a már hatályos jogszabályt. A rendőrség szerint egyébként 655 millió forint szabálysértési bírság kiszabására került volna sor. Samu István a notórius száguldozókkal kapcsolatban egy kérdésre válaszolva elismerte, valóban problémát jelent a jogszabály végrehajtásában, ha a járművet üzemben tartó vállalkozás nem nevezi meg a járművet vezető és sorozatosan szabálysértőt, mert legfeljebb a társaság vezetőjének jogosítványát vonhatják be, nem pedig a tényleges szabálysértőét.
A rendőrség mit fog tenni? Kiküld a gépkocsi rendszáma alapján a tulajdonosnak, hogy az adott autóval szabálytalanul várakoztak, amely alapján szabálysértési eljárást kívánnak kezdeményezni a gépkocsit vezető ellen, és nyilatkozzon, hogy ki vezette a járművet. A kiküldött nyilatkozatban rengeteg jogszabályi figyelmeztetés olvasható – amelyek a szabálysértési törvényre hivatkozik -, de egy közülük nagyon-nagyon fontos lehet: önmagára, vagy hozzátartozójára senki sem köteles terhelő vallomást tenni. A rendőrség által kiküldött nyilatkozaton nyilatkozni kell, hogy ki vezette a járművet, amelyhez elegendő annyit írni (vegyük a példabeli esetet), hogy? az említett időpontban, és helyen tartózkodó gépkocsimat hozzátartozó vezette, akire nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni, jelen nyilatkozatommal eleget tettem az adatszolgáltatási kötelezettségemnek?. Mit fog ekkor tenni a szabálysértési hatóság? Természetesen megszünteti az eljárást, mert nincsen olyan személy, akit eljárás alá lehetne vonni, a szabálysértő által elkövetett cselekmény pedig nem tartozik a közigazgatási bírság (objektív felelősség) hatálya alá.
A szabálysértési eljárással pedig az 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről, valamint a 218/1999. Kormányrendelet az egyes szabálysértésekről, és néhány szabálysértés esetében a helyi önkormányzati rendelet is foglalkozik (foglalkozhat). Mi a legfőbb különbség a két eljárás között? Természetesen számos különbség van, de talán a legfontosabb az az, hogy a közigazgatási bírságnál az elkövető személyének kérdése nem lényeges, ugyanis a közigazgatási bírságnál a felelősség objektív. Az objektív felelősség alóli mentesülést az 1988. törvény 21/A. §-a tartalmazza, amely szerint? Az üzemben tartó mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű? a szabályszegés időpontját megelőzően? jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben? a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően? kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását. Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy?
Ekkor már átlépünk egy másik jogi területre, amely inkább a büntetőjoghoz hasonlít. Ebben az esetben azonban léteznek olyan jogi normák, mint az ártatlanság vélelme, amelyet mindenképp figyelembe kell venni. Bizonyítani mégis annak kell, aki állít. Ha azzal gyanúsítanak valakit, hogy elkövette azt a terhére rótt cselekményt, akkor azt a hatóságnak kell bizonyítani. Úgy tűnik, hogy az objektív felelősség sérti az ártatlanság vélelmének szabályát, véli Mázi András. A polgári jog a gyorshajtásnál nem alkalmazható Mázi András szerint az objektív felelősség közlekedési szabálysértésekre kiterjesztése esetében összekevertek olyan dolgokat, amelyek más-más területen alkalmazhatók. Az objektív felelősség abban az esetben alkalmazható, ha van kár. Ugyanakkor a májustól közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértések esetén nincs károsult és kézzelfogható kár, mert ki szenvedett kárt egy gyorshajtás esetén? Az objektív felelősség ezekben az esetekben ezért nemcsak jogilag helytelen, hanem erkölcsileg sem állja meg a helyét.
azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt.? Tehát ha valaki arra hivatkozik a közigazgatási eljárás során, hogy a járművet nem ő vezette, akkor csak a fenti feltételek teljesülése esetén mentesül a bírság megfiztése alól. Ha nem, akkor pedig ki kell fizetnie a bírságot az üzembentartónak/tulajdonosnak. A szabálysértési eljárás teljesen más. Itt ugyanis jelentősége van az elkövető kilétének, hogy ki ellene folyik az eljárás, vagyis pontosabban az eljárás alá vont személynek, ugyanis eljárás alá vont személy az, akivel szemben a szabálysértési eljárás folyik. De miért fontos ez? Vegyünk egy konkrét példát: tegyük fel, hogy valaki (vagy annak hozzátartozója) a gépkocsijával úgy áll meg az úttest szélén, hogy a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad (KRESZ 40. § (5) bekezdés b) pont). Egy arra járó közterület felügyelő feljelenti az ilyen módon várakozó járművet (rendszám alapján), amely feljelentésben foglaltatik helyszín, a gépkocsi rendszáma, fényképek, amely feljelentést megküld a rendőrségre további eljárás (szabálysértési) lefolytatása végett.