Fellángoltak az indulatok Jászberényben, miután futótűzként terjedt el a városban, hogy egy jelentős helyi cég állítólag 600 indiai vendégmunkást kíván alkalmazni. Aláírásgyűjtésbe kezd egy, a jelek szerint a Fideszhez erősen kötődő jászberényi "civil". Akcióját hétfőn jelentette be egy fideszes propagandát terjesztő Facebook-oldalon. A kezdeményezés célja, hogy ne épülhessen a Budai Lóránt jobbikos polgármester vezette városban újabb munkásszálló, ahol állítólag indiai vendégmunkások laknának. A városban úgy tudják, a Jász-Plasztik Kft. alkalmazná a vendégmunkásokat. Jász plasztik kft jászberény. A helyi vállalkozás azért érdekes, mert a Forbes által összeállított, legértékesebb családi cégeket tartalmazó listán az ötödik helyen áll. Az üzleti lap cikke szerint a 169, 3 milliárd forintra becsült értékű jászberényi cég közel ötmilliárd forintos támogatáshoz jutott a magyar kormány nagyvállalati beruházástámogatási programjából. A műanyag-feldolgozással, szerszámtervezéssel, akkumulátorgyártással, élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártásával és autóeladással is foglalkozó vállalat konszolidált árbevétele 113 milliárd forint volt 2020-ban.
Fotó: Varga Mihály, Facebook Varga Mihály, a Jász-Plasztik Kft. -nél tartott ünnepségen a legfontosabb feladatnak nevezte megvédeni az eddig elért eredményeket, a munkahelyeket, a családtámogatási rendszert, a nyugdíjakat, valamint növelni a tartalékokat, és erősíteni a magas hozzáadott értéket előállító importkiváltó beruházásokat. A 2015 óta működő Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programon belül az elmúlt év végéig csaknem 250 támogatási szerződést kötöttek meg a vállalatokkal – ismertette a tárcavezető. Jász plasztik jászberényi. A megvalósult, illetve megvalósuló beruházások összértéke csaknem 600 milliárd forint, amelyet 227 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítettek. A támogatott beruházások csaknem négyezer munkahelyet hoztak létre országszerte – emelte ki. A miniszter a Jász-Plasztik Kft. beruházásáról elmondta, hogy a kapacitásbővítés új, innovatív technológiák alkalmazásával magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását teszi lehetővé. Az egyik legnagyobb, magyar tulajdonban lévő nagyvállalat a járvány idején azon társaságok közé tartozott, amelyek megtartották munkavállalóikat, folytatták beruházásaikat – emlékeztetett.
Pócs János, a Jászság fideszes országgyűlési képviselője arról számolt be, hogy az elmúlt két évben 17 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a jászsági vállalkozók a kormánytól. Úgy fogalmazott: a kormány támogatása, a jászsági vállalkozók "hite és ereje" minden nehéz időszakon átlendít. fő tevékenysége a műanyagfeldolgozás, szerszámkészítés, akkumulátor-gyártás, valamint egyéb termelő és kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek. A kft. jelenleg több ezer tonna műanyag és akkumulátor hulladékot gyűjt vissza újrahasznosítási céllal. Ifj. Kasza Lajos, a Jász-Plasztik Kft. tulajdonosa, kereskedelmi igazgató elmondta: az 1990-ben alapított kisvállalat mostanra 6000 embert foglalkoztató cégcsoporttá nőtt. Kitért rá, hogy a társaság törekszik a piaci alkalmazkodásra, a járvány idején például arcpajzs, kéz- és felületfertőtlenítő gyártásába kezdtek. Kiborult a lakosság: 600 indiai vendégmunkást kíván alkalmazni a helyi cég. Nagy hangsúlyt fektetnek a hulladékok újrahasznosítására, és figyelnek a munkaerő megtartására – mondta. Kasza János tulajdonos-ügyvezető az MTI-nek elmondta: a beruházás során egyebek között Jászberényben, Jászapátiban és Nagyrédén üzem épült, Jászberényben napelempark is létesült, valamint gyártósor-fejlesztés, eszközbeszerzés történt.
Szerintük ugyanaz történik nálunk, mint amikor a magyarok mennek Ausztriába, Németországba, vagy Angliába. Bobák Zsolt, a Közösen Jászberényért Egyesület jobbikos képviselője portálunknak azt mondta, a változtatás a Jász-Plasztik tulajdonában lévő Huszárlaktanya egy kis részére vonatkozna. Szerinte jelenleg is van ott olyan rész, ami már több mint húsz éve építési terület, és ha akarják, bármikor építhetnek oda munkásszállót. Varga Mihály kapacitásbővítő fejlesztést adott át Jászberényben | Demokrata. Ez ellen pedig nem érdemes tiltakozni, hiszen ez a terület a cég tulajdona, a helyi rendeletek pedig nem tilthatják meg a céges önerős beruházásokat. A képviselő emlékeztetett: a Huszárlaktanyát még az előző fideszes városvezetés adta el a cégnek. Amikor 2019-ben a főépület mögött egy újabb épületet kezdtek el építeni szintén szállónak, akkor sem hallotta azt a Fidesztől, hogy elleneznék. Korábban Budai Lóránt polgármester is tiltakozott az ellen, hogy vendégmunkásoknak alakítsanak ki szállót a városban. Erről a Facebookon közzé tett videóban beszélt még 2019. március végén.
A Jász-Plasztik Kft. itthon és külföldön mintegy hatezer embert foglalkoztat, hat gyárban és két országban folyik a termelés – mondta el Varga Mihály. A cég sikere az elkötelezett munkán, a hozzáértő embereken és a fejlesztésen alapul – mutatott rá. A miniszter beszélt arról is, a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Program kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy azok a cégek is kapjanak segítséget a kormánytól a fejlődéshez, amelyek kiszorulnak az európai uniós támogatásból. A pénzügyminiszter megemlítve a kedvezőtlen körülményeket: az egyre romló ukrán háborús helyzetet, az élelmiszerválságot, valamint a háborús inflációt, hangsúlyozta, a kormány olyan költségvetést tervezett jövőre, amely számol ezekkel, és lehetővé teszi az elért eredmények megvédését. Kiemelte: 8, 2 százalékkal nőtt az első negyedévben is a gazdaság, és reális, jó esély van az idén a 4-5 százalékos gazdasági növekedés elérésére. Varga Mihály megismételte, Magyarország békét akar, a háború árát nem fizethetik meg a magyarok.
Makói lombkorona-sétány Szeretnétek megismerni a körülöttünk lévő zöld világ rejtett kincseit? Ismerünk egy helyet, ahol a fák lombkoronáinak változatos világát most testközelből fedezhetitek fel. A Maros folyó mellett, Makón a lombkorona sétány tanösvényen egy másik világba csöppenünk. Ökohíd a Maroson A magyar Körös-Maros Nemzeti park és a román Maros Ártér Nemzeti Park közös pontjában a Maros folyó áll. A folyó vonulatában mindkét ország értékes természeti forrásokkal és növényvilággal rendelkezik, melyek megőrzése kulcsfontosságú feladat a jövő számára. Ezért a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében Makó Város Önkormányzata és Perjámos Község Önkormányzata "Makó-Perjámos ökohíd a Maroson" címmel, a magyar-román határmenti régióban jelentős ökoturisztikai fejlesztéseket hajtott végbe az elmúlt években. Ezen projekt keretében Makón a Maros-parton egy lombkorona sétány került felépítésre, ahol jelentős hangsúlyt fektetnek a flóra és fauna védelmére, a környezetvédelemmel kapcsolatos oktatási és információs programok megvalósítására valamint az ökoturizmus népszerűsítésére.
Árakról és nyitvatartásról a fürdő oldalán, ITT található bővebb tájékoztatás. Veterán autók és híres makóiak nyomában Makónak számos híres szülötte van, akikre méltán büszke lehet. Pulitzer József, akiről a díjat is alapították. Páger Antal, a 20. század egyik leghíresebb magyar színésze, akinek kávéháza is megtalálható Makón. "A tehetség Isten adománya, ez Makón a génekkel kerülhetett belém". Ez a felirat áll Páger Antal egykori karosszékén. Vagy Galamb József, aki tervezőként aktívan részt vett az ikonikus Ford-T modell bolygóműves sebességváltójának és levehető hengerfejű motorjának a megalkotásában. A Marosparti Veteránoknak és Szilágyi László, elnök úrnak köszönhetően egy múltidéző utazásnak is részese lehettem Makón. Az 1921-ben gyártott és még ma is működőképes Ford-T modell egyike a hazánkban fellelhető 15 modellnek. Egy másik híres makói, Limara, a kelt tészták koronázatlan királynője. Együtt sütöttünk pogácsát, és ha már Makó, hagyma került bele. Marosparti kalandok Makón, a Maros partján nemcsak a korábbiakban már ismertetett Lombkorona Sétány található, hanem egy felnőttek és gyerekek számára egyaránt élvezetes kalandpálya komplexum.
A tanösvényen a látogatók az alábbi állomásokkal találkozhatnak, érdemes a gyerekekkel is mindegyiknél megállni, hiszen színes képekkel illusztrálják a helyszínt, valamint hasznos információkkal bővíthetjük erdei tudásunkat: A lombkorona sétány és tanösvény – Az útvonal bemutatása és térképe. Galériaerdők a folyóvölgyben – A Maros hullámtéri erdeinek bemutatója. Az erdő szintjei – Útmutató függőleges utazásunk emeleteihez. Légi vadászok – Bevezetés a repülésben jártas állatcsoportok közül a ragadozók világába. szelek szárnyán – Megismerkedhetünk a levegőben terjedő magvak, pollenek és spórák szépségeivel. Kapaszkodj! – A lombkorona röpképtelen, vagy kevésbé bravúros repülő élőlényeinek bemutatása. Énekeseink – Útmutató az erdő madárhangjainak felismeréséhez. Éjszaka a lombok közt – Kis kitérő az éjszaka világába, baglyok és denevérek közé. Tetőtéri lakások – A lombkorona lakóinak búvóhelyei, természetes és mesterséges fészkelőhelyek. Makó és a Maros – Visszatérve a Maros hullámterének talajára, megismerkedhetünk a folyó és a város szoros kapcsolatának gyökereivel.
Már csak amiatt is, mert jómagam is egy Makovecz épületben, az Árpád Vezér Gimnáziumba n végeztem a tanulmányaimat. Autóbusz pályaudvar Makón jelenleg 13 Makovecz Imre tervezet épületkomplexum található, köztük Makó kulturális központja a Hagymaház, Zenepavilon, buszpályaudvar, iskola, valamint a legismertebb, a gyógyfürdő épülete, a Hagymatikum. Pár éven belül újabb Makovecz Imre épületekkel, úgy mint a városi könyvtár, sportuszoda és élményfürdő bővül a lista, amelyeket a művész már életében megtervezett, ám felépítésüket már nem élhette meg. Hagymatikus főbejárata Zenepalota Lombkorona Sétány A Maros partján lévő látványosság európai szinten is különleges létesítménynek számít. A látogatók több mint 200 m hosszan sétálhatnak ugyanis a fák lombkoronájában és ismerkedhetnek meg közelebbről is a folyó élővilágával. A Lombkorona Sétány végén egy 25 méteres kilátótorony is helyet kapott, ahova érdemes felmenni. Nemcsak azért, mert innen lehet rálátni a legjobban a kupolás és hagymára emlékeztető sétány csúcsaira, hanem mert itt van a kontinens leghosszabb szárazföldi csúszdája is, ahonnan kedv szerint egészen a kijáratig le lehet csúszni.
András kísérőjeként alig várta, hogy Jeruzsálemet felszabadítsa muszlim kéz alól. Ám alig indult el, máris lerészegedett és amikor felkelt, azt hitte, már a Szentföldön van, pedig csak Splitbe ért. A helyiek szerint azonban valószínűbb az a változat, miszerint Akkó egy kikötő volt közel a Szentföldhez. A főként szamárháton utazó zarándokok a hőségtől elfáradva emlegethették, hogy messze van, mint Akkó Jeruzsálemtől. Ennek a félrehallásából alakulhatott ki a magyaros verzió, Makóval a főszerepben. Makovecz Makója Nincs az országban még egy olyan város, amely annyi Makovecz Imre épülettel büszkélkedhetne, mint Makó városa. A magyar organikus építészet megalkotója mindig a köz javát hivatott szolgálni, amely Makón elsősorban a turizmus fejlesztését segítette elő. "Én azzal foglalkozom, hogyan településeket élesszünk újjá, hogy kitaláljuk, hogyan tudnak jobban élni az emberek" – vallotta a 2011-ben elhunyt tervező. Hagymaház, Makó kulturális központja Hagymaház nézőtere Makón Sárospataki diákként a meghökkentő, különleges formavilágú épületek különösen közel állnak a szívemhez.