GINOKA - NEM ADOM FEL DALSZÖVEG (LYRICS) - YouTube
Nem adom fel!...
[1] [2] [3] 1992 -ben hanglemezen és kazettán, 1994 -ben CD -n, második, változatlan kiadásban.
Moviszter beszélő név: moveo ("megindítva érzem magam. ")+ magister (mester): A tárgyaláson viszont védőszava nem érdekelte senkit. A mű olvasata A regény olvasati próbálkozásai: Cseléd ↔Úr. (szocializmusban találták ki) Társadalombírálat Pszichológiai olvasat Megjelenik Freud elmélete, ami szerint minden baj és bűn forrása a szeretetlenség, és ez vezeti el az embert a halálhoz. Az ember szétosztott, több rétegből áll, s ebből áll ki személyisége: Ösztönén: a személyiség legősibb, tudattalan énje, a lázadás, agresszió székhelye→ szexualitás, szeretet elfojtása ↕ Felettes én: erkölcsi normák, társadalmi ideálok Ego: reális én: az ösztönén és a felettes én harcából alakul ki. A különféle ének megfigyelhetőek Édes Anna életében. Édes Anna Tartalom. Nem mindentudó az elbeszélőmód, mert az ember belső világáról nem kapunk tökéletes képet, mivel az kiismerhetetlen. (E/3). A nyelve kevés az ember kifejezéséhez. (gondolatok, érzelmek). Kosztolányi nem hitt az emberi pszichikum hagyományos művészi megformálhatóságban és kifejezhetőségben.
De attól tartott, hogy a lépcsőházban valaki leselkedik rá. Batyuját ledobta. " Délelőttig gubbaszt a lakásban, végül a rendőrök törik rá az ajtót. Senki nem érti a tettét, nem próbált menekülni, nem vett el semmit. Börtönbe zárják, a tárgyaláson is hiába faggatják, nem mond semmit. A tanúk közül egyedül Moviszter doktor védi. Ridegen bántak vele ezt vallja. Nevetségesnek, szánalmasnak, korlátolt embernek tartják doktort, amikor védi az öntudatlan, szerencsétlen lányt. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ-Édes Anna (olvasónapló) - SuliHáló.hu. Annát végül tizenöt évi fegyházra ítélik. Lassan az emberek is elfelejtik, végül már senki sem emlékszik rá. Kosztolányi így kommentálta az Édes Annát: "Egyik támadóm szememre lobbantja, hogy az Édes Anna című regényből, amelyben leginkább kifejtettem politikai meggyőződésemet, "nem mertem levonni a szociális következtetéseket". Hiszen ennek minden sora éppen azt hangoztatja, hogy nincs szociális következtetés, csak emberség van, csak jóság van, csak egyéni szeretet van, és a gyilkosságnál is nagyobb bűn, ha valaki fennhéjázó, amiért egy kés se elég megtorlás, és a legnagyobb erény a lényegbeható, figyelmes tisztaszívűség, mert többet, gyökeresebbet úgysem tehetünk itt a földön. "
1957. január 20-án letartóztatták. 1957. október 9-én a Legfelsőbb Bíróság 2 év börtönbüntetésre ítélte. 1958-ban szabadult. 1958 - 1968 között erdőmérnökként dolgozott, majd az Élet és Irodalom munkatársa lett. 1970 -től szabadfoglalkozású író. 1992-től a Lyukasóra szerkesztője lett. Varga Domokos (író) – Wikipédia. 2002. május 12-én hunyt el Budapesten. Magánélete Szerkesztés 1948-ban feleségül vette Stolte Magdolnát. Hét gyermekük született. Művei Szerkesztés Képes Történelem sorozat Szerkesztés Magyar történelem Szerkesztés Magyarország virágzása és romlása (Magyarország a XIV–XV. században, 1970) Vér és arany. Magyarország 1849-1918 között [1] (az abszolutizmus és dualizmus kora, 1982) Egyetemes történelem Szerkesztés Ős napkelet. Az írott történelem kezdetei; Móra, Bp., 1973 (Mezopotámia és Egyiptom, az ókori India és Kína) Varga Domokos–Vekerdi László: Európa születése. Európa a IV-XIII. században; Móra, Bp., 1977 (a feudalizmus kialakulása) Történelmi ismeretterjesztő könyvek Szerkesztés Varga Domokos–Vekerdi László: A világ kereke.
Kapcsolataiban folyamatos tévesztés volt: összekeverte a börtönt az otthonnal. Rövid időre Patikárius Jancsi szabadította föl Édes Annát, ekkor boldog volt. A szeretet (szerelem) kizökkentette az eddigi életéből, de utána visszazökkent, amikor vége, lett a kapcsolatnak. A gyilkosság előjelei: A mű elején alig evett, az utolsó éjszaka viszont sokat. Régebben nem szerette levágni a csirkét, az utolsó éjszaka viszont brutálisan lefejezte. Az elején lassú, nyugodt, precíz, pontos volt, a végén pedig ide-oda kapkodott, összetört egy tükröt, felborított egy szekrényt. A gyilkosságot nem tudatosan követi el, a bírósági tárgyalás pontos képet ad ösztönös viselkedéséről. Druma Szilárd koronatanú szerint Anna előre tervelhette ki ezt a gyilkosságot. A tárgyalást Moviszter zárta le, aki az író szócsöve (rezonőr): Ő egy orvos, akinek figyelme mindig a szenvedő egyesre irányul. "Az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien. ", "Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel" →gépet csináltak, belőle.
(1973) Autó (1974) Bástyasétány hetvennégy (1974) A gyilkosok (1974) Ereszd el a szakállamat! (1975) Azonosítás (1975) Pókfoci (1976) Tükörképek (1976) A kard, avagy Én vagyok a falu rossza egyedül (1976) Herkulesfürdői emlék (1976) Meddig él egy fa? (1976) Mednyánszky (1978) BUÉK! (1978) Ajándék ez a nap (1979) Áramütés (1979) Mese habbal (1979) Ballagás (1980) Boldog születésnapot, Marilyn! (1980) Csontváry (1980) Szívzűr (1981) Ripacsok (1981) Mephisto I-II. (1981) Nyom nélkül (1981) Dögkeselyű (1982) Talpra, Győző! (1982) Csak semmi pánik (1982) Jób lázadása (1983) Szerencsés Dániel (1983) Szent Kristóf kápolnája (1983) Őszi almanach (1984) A vörös grófnő I-II. (1985) Yerma (1985) Akli Miklós (1986) Keserű igazság (1986) Kárhozat (1987) Soha, sehol, senkinek! (1988) Laurin (1989) Holdárnyék (1991) A gólyák mindig visszatérnek (1992) Indián tél (1992) Kutyabaj (1992) A skorpió megeszi az ikreket reggelire (1992) Édes Emma, drága Böbe - Vázlatok, aktok (1992) Köd (1994) Európa messze van (1994) Levelek Perzsiából (1994) Ég a város, ég a ház is (1995) Szeressük egymást gyerekek!
Az ember útja az őskortól az újkorig; Móra, Bp., 1985 A mogyeriektől Mohácsig. A magyarság története 1526-ig (1992) Emlékezzünk eleinkről. A magyarság rövid története (1996) Lászlóffy Csaba–Varga Domokos: A magyarság rövid története. A kezdetektől 1526-ig; Tinivár, Kolozsvár, 1997 Lászlóffy Csaba–Varga Domokos: A magyarság rövid története. A reformkortól az első világháború végéig. Négy évtized 1918 után; Gloria, Kolozsvár, 2001 Bölcs Bagoly sorozat Szerkesztés Népek kenyere (1970) Erdei esztendő [2] (1973) Népek kenyere; 2. jav. kiad. ; Móra, Bp., 1978 További művek Szerkesztés Ormai Árpádné sztahanovista szövőnő élete és munkamódszere; Népszava, Bp., 1951 ( A munka hősei) Pruzsinszky József sztahanovista esztergályos; Népszava, Bp., 1951 ( A munka hősei) Kiszlinger József sztahanovista esztergályos élete és munkamódszere; Népszava, Bp., 1951 ( A munka hősei) Megújhodó magyar tájak. Természetátalakító munkák Magyarországon; Népszava, Bp., 1952 ( Ötéves tervünk nagy művei) Mezőgazdaságunk gépesítése az ötéves tervben; Népszava, Bp., 1952 ( Ötéves tervünk nagy művei) Édes hazánk (1954) Ipiapacs; Magvető, Bp., 1964 Kutyafülűek (1966) Herman Ottó; Móra, Bp., 1967 ( Nagy emberek élete) Erdőkerülőben; Szépirodalmi, Bp., 1970 ( Magyarország felfedezése) Kamaszkrónika.
Moviszter doktor az, aki Annát embernek tekinti. Általa mondja ki az igazságot, mely így hangzik: "ridegen, szeretet nélkül bántak vele. Szívtelenül. " A regény nem pusztán az úr és a szolga viszonyát ábrázolja, hanem választ kapunk, arra is, hogy egy embernek mit kell elviselnie a rangi különbségek miatt. Az író Annának tettével próbál példát mutatni és figyelmeztetni bennünket olvasókat, arra, hogy mi történhet, ha elveszítjük emberi mivoltunkat.