A vasút elterjedése alapjaiban forradalmasította a közlekedést, az emberek hatalmas távolságokat tudtak megtenni korábban elképzelhetetlenül rövid idő alatt, miközben a modern építészeti megoldások terjedése elméletben lehetővé tette, hogy hidat verjenek a két kontinens között. Az ötletet először 1890-ben, az akkor még állami státusszal nem rendelkező Colorado első kormányzója, William Gilpin vetette fel, aki egy interkontinentális vasútvonal megépítését javasolta a két kontinens között. A kormányzó terve két évvel később került elő ismét Joseph Strauss egyetemi szakdolgozatában, aki néhány évtizeddel később főtervezőként vett részt a világ valószínűleg legismertebb hídja, a San Franciscó-i Golden Gate-híd megépítésében. Strauss ötletei olyannyira kidolgozottak voltak, hogy azokat bemutatták az oroszoknak is, akik ekkor viszont még mereven elzárkóztak a híd megépítésétől. Tizenöt évvel később viszont fordult a kocka, ekkor ugyanis már maga II. Újjászületett és gyalogosbarát lett a rakpart a Margit híd és az Országház között | RAK-PARK. Miklós orosz cár tett javaslatot a két kontinens összekötésére, igaz, ezekben a tervekben híd helyett már alagút szerepelt.
A TECHference a sikerét éppen annak köszönheti, hogy kilépett a régóta megszokott elvárásokra épülő közegből, és új alternatívát biztosított az érdeklődő közönségnek. Találkozhattunk robotikával, logisztikával, fémmegmunkálással és elektronikával – csak hogy néhányat említsek a rengeteg téma közül. Ezen iparágak képviselői tették igazán érdekessé, változatossá és vonzóvá az eseményt, mi, szervezők a keretet biztosítottuk hozzá. Füstbe ment terv Az egészségügyi krízishelyzet mindeközben öles léptekkel közeledett. A rendezvényt kétnaposra terveztük, de a körülményekre való tekintettel egyetlen nap maradt csak az előadásokra és a kiállításra. Nemcsak minket, hanem a résztvevőket is hidegzuhanyként érte az a fejlemény, hogy betiltottak minden száz főnél nagyobb beltéri rendezvényt…. Zenei híd két ország között. már másnaptól! A rengeteg munka, felkészülés, közös gondolkozás egy része elveszett, nem azt láthattuk viszont, amit megálmodtunk. A kiállítóink egyedi installációkkal, ötletekkel várták az érdeklődőket, amihez rengeteg egyeztetés és logisztikai megvalósítás párosult.
Az új, modern híd az átadása után, 2009-ben (Fotó: Wikipédia) A tervezett használati idejét sokszorosan túlteljesítő ideiglenes hidat végül 53 év után bontották el, és 2008 nyarán egy modern szerkezetre cserélték le. Bár a vasúti híd 2008 szeptemberében elkészült, a gyalogjárda és a kerékpárút (amelyek ugyanúgy a szerkezet déli és az északi oldalán találhatók, mint a régi hídnál) csak 2009. május 30-án nyílt meg. Amíg a híd átépítése tartott, addig az Esztergomból érkező személyvonatok a HÉV pályáján a Margit híd budai hídfőjéig közlekedtek. Nyitókép: Az Újpesti vasúti híd 1959-ben (Fotó: Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény, Sándor György felvétele)
• Szeptember: új útvíztelenítő rendszert építettek, a hordalékfogóval, valamint olajszűrővel ellátott berendezés teszi lehetővé, hogy a felszíni vizek megtisztítva kerüljenek a Dunába. Elmozdították a Markó utcai rámpát és a megtámasztását szolgáló támfalat, hogy biztosítsák az új gyalogos sétány és a közút megfelelő szélességét, miközben a lépcsős partfal érintetlen marad. • Október: visszakerült a helyére Bibó István szobra az áthelyezett Markó utcai felhajtó felső rakparti végére. Az 56-os forradalom kiemelkedő alakjának mellszobrát csak az átépítés idejére szállították el. • November: a városvezetőség által frissített terveknek köszönhetően összesen 34 talajkapcsolatos fa ültetése kezdődött november 19-én. A Duna-parti sétány mentén új, energiatakarékos fényforrással felszerelt lámpaoszlopokat állítottak fel, a sétány bazaltkő díszburkolatot kapott. Élhetőbbé tesszük Budapestet – nem áll meg a munka az alsó rakparton A pesti Duna-part belvárosi szakaszának felújítását több nagy projekttel összehangolták, ilyen például a Lánchíd felújítása, a szükséges közműkiváltások és rekonstrukciós munkák elvégzése, a nyári pihenőpart kialakítása, valamint a rakpart hétvégenkénti megnyitása.
Orbán Győző az édesanyával, Orbán Győzőnével közös tulajdonosa a Hahót Tőzeg Kft. -nek, de osztalék kifizetésének nincs nyoma. Orbán Viktor másik testvérének, Orbán Áronnak nincs cége, ahogy a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak sincs.
Két nyereséges év után tavaly ismét veszteségbe fordult az Orbán család egyik legfontosabb bányászati cégének eredménye. Tavaly a Gánt Kő és Tőzeg Kft-ből 730 millió forintot vett ki a miniszterelnök családja, ezúttal azonban nem tud osztalékot fizetni a társaság. Találatok: [ 35] Oldalak: 1 2 3 4 > >>
Ebbe a cégbe a miniszterelnök öccse 2015-ben vásárolta be magát, jelenleg a vállalat 26 százaléka az övé. A német magántulajdonban álló gázszolgáltató, amelytől a megbízást nyerték, hamarosan részben állami cég lesz, a magyar állam az itteni érdekeltségeiben egy keretmegállapodás szerint 25 százalékos tulajdonrészt szerezhet. (Képünk illusztráció. )
A Vitézyk szegről-végről rokonok, ezért ide sorolandó az ő "pályafutásuk" is, beleértve a többi között a munkásságához rendre állami pénzekhez jutó papát, Vitézy Lászlót, második házasságából származó fiát, Vitézy Dávidot, a BKK (Tarlós alatti) vezérigazgatója, akit szintén nem hagytak az út szélén: ma ő a Budapest Fejlesztési Központ(BFK) nonprofit Zrt. Ifj Orbán Győző. vezérigazgatója. Velük, és rajtuk keresztül több más érdekes figurával ismerkedhetünk meg Partizán kétrészes filmjének az első részében. A filmet ezen a linken lehet elérni.
Ifjabb Orbán Győző ( Székesfehérvár, 1965 –) magyar mérnök-közgazdász, vállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök öccse. Származása [ szerkesztés] Apai nagyapja, Orbán Mihály állatorvossegéd és állattenyésztési brigádvezető a második világháború után került Alcsútdobozra, ahol gazdálkodással foglalkozott. Édesapja Orbán Győző Bálint ( 1940) mezőgazdasági üzemmérnök, vállalkozó, édesanyja Sípos Erzsébet gyógypedagógus és logopédus. Két testvére van, Orbán Viktor ( 1963) miniszterelnök, Orbán Áron ( 1977) vállalkozó, illetve a család nevelte egyik félárván maradt unokatestvérüket is ( Vitézy Zsófia). Tanulmányai [ szerkesztés] Székesfehérváron járt középiskolába, majd a Dunaújvárosi Főiskolán tanult. [1] Szakmai pályafutása [ szerkesztés] Jelenleg édesapjával és Áron testvérével együtt dolgozik családi vállalkozásaikban, főleg a kő- és tőzegbányászat területén. Direkt36: Orbán öccsének cége fővállalkozóként kaszált óriásit az állami közbeszerzésen – Nyugati Fény. Jelenlegi cégeik: Dolomit Kft., Gánt Kő és Tőzeg Kft., Nehéz Kő Kft., CzG Ingatlanforgalmazó Kft. Sportpályafutása [ szerkesztés] Középiskolásként, 14 évesen kezdett birkózni Székesfehérváron, a Dunai Vasmű, majd a Dunaferr csapatában sportolt.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA Orbán Gáspár ezzel szemben teljesen más utat járt be: a focista karrierét hátrahagyva Afrikába ment gyerekeket segíteni, majd hazatérve vallási szektát alapított – amit kormányközeli cégek is támogattak kisebb összegekkel –, később pedig belépett a hadseregbe. Idén augusztus 20-án a tisztté avatásáról kép és videó is került ki Orbán Viktor Facebook-oldalára. Orbán Viktor/Facebook Szó esik arról, a rendszerváltás előtt hogyan figyelték meg Lévai Anikót – akinek az apja a Kádár-rendszerben jómódú gazdának számított –, aki a kilencvenes években jó üzleteket kötve megszerzett egy Tokaj-hegyaljai szőlőst, 2010-re pedig már száz hektárnyi föld volt a nevén, azóta nem hozott nyilvánosságra vagyonnyilatkozatot. Így gazdagodtak meg az Orbán család tagjai. (Tavaly arról beszélt, hogy kincs van a birtokában annak, akinek földje van. ) Lévai Anikó családjának az a része, ami a magyar gazdaságban nagy szerepet játszik A film szerint Lévai Anikó viszonylag visszahúzódva él, mégis több területen is aktív, és a szolnoki körei – élükön Nyerges Zsolttal, Ökrös Imrével és Szeghalmi Balázzsal meg Ádámmal – jelentős befolyást szereztek a magyar gazdaságban, és a "First Lady" erdélyi főnemesi családból származó barátai is közpénzből gyarapodnak.