Ha Budapesten szeretne kirándulni az ember, az első lépés, hogy átmegy Pestről Budára. A második pedig nagyon sokszor az, hogy felkapszkodik a Citadellára. Ha viszont ennél egy picivel nagyobb kalandra, több sétára és természetre vágyunk, érdemes megcélozni a János-hegyet, amivel egyben a város legmagasabb pontjának megmászását is kipipálhatjuk a bakancslistánkról. Budai kilátók. Az 528 méter magas hegy tetején megbízható, neoromán stílusú irányjezőként áll az Erzsébet-kilátó, egész pontosan 1910 óta. Jó a tipp, ha a névadónak Sissit gondoltuk, és akkor is, ha elképesztő panorámát vártunk a 100 lépcsőfok megtételétől. Tavaszi időben akár 80 kilométerre is ellátni, sőt, a helyiek szerint szerencsés esetben még a távoli Magas-Tátra csúcsai is felsejenek. A hegy és a kilátó a Gyermekvasút János-hegy állomástól indulva erdei sétaúton, majd műúton közelíthető meg. Zugligetőből Libegővel, valamint a Gyermekvasúttal is feljuthatunk. Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest Fotó: Kálló Péter - We Love Budapest Fotó: Hirling Bálint Fotó: Hirling Bálint
Az egész város a szemünk elé tárul Budapest legmagasabb pontjáról, a János-hegy csúcsán álló Erzsébet-kilátóból. Ha nem éppen egy budai kirándulás során járunk errefelé, akkor is gyorsan ideérhetünk akár Libegővel Zugliget felől vagy a közeli Normafától egy kellemes sétával. Erzsébet-kilátó Fotó: funiQ A Klunzinger Pál és Schulek Frigyes tervezte kilátótornyot 1910. Janos hegyi kilato. szeptember 8-án adták át a közönségnek, nevét az 1882-ben többször is a János-hegyen járt Erzsébet királynéról kapta. A látogatásokról emlékkő is tanúskodik a hegyen, ami az eltűnt eredeti XIX. századvégi darab pontos rekonstrukciója. Az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye volt. A tervezésnél arra is figyeltek, hogy a kör alapú kilátó tengelye egybeessen a hegy képzeletbeli tengelyével, ennek is köszönhető a kilátó harmonikus megjelenése. Az újraállított Erzsébet királyné emlékkő Fotó: Lévai Zsuzsa, funiQ A teraszos elrendezésű, 23, 5 méter magas kilátótorony építészeti stílusa neoromán, de gótikus elemek is találhatóak rajta.
(Szerk. : A köveket Pilisborosjenőről, Budakalászról és Dunaharasztiból szállították, és mintegy negyvenezer téglát, háromszáz fuvar homokot és ugyanennyi cementet használtak fel az építkezéshez. A faragott köveket Král Gyula szállította, a szobrászmunkát Mikola Ferenc, az asztalosmunkát Wachter Antal végezte. Stróbl Alajos Erzsébetet ábrázoló mellszobra állt a földszinti díszes, kör alakú csarnok egyik fülkéjében, háttérben a Róth Miksa által Krenner és Kölber tervei szerint készült üvegmozaikkal. ) A vízellátást is csak egy három kilométer hosszú alkalmi vízvezetékkel tudták megoldani. János hegy kilátó. 1910. szeptember 8-án adták át a nagyközönségnek ünnepélyes keretek között a kilátót. A kilátó közelébe erőőri lakot építettek 1923-ban, ide költözött az addig a torony alagsorában lakó toronyőr. Elsőként Magyarországon az Erzsébet-kilátó kapott állandó díszkivilágítást 1926-ban. A kilátó körüli teraszt utólagosan, 1931-ben alakították ki. A rendszerváltást követő tulajdonosváltások, és a jogi-, anyagi huzavonák után 2001-ben került a János-hegyi Erzsébet-kilátó Budapest-Hegyvidék XII.
A szállítás komoly problémákkal járt, ugyanis a járművekkel legfeljebb a mai Libegő felső állomásáig lehetett feljutni, a csúcsra csak gyalogút vezetett. Ennek a szintkülönbségnek az áthidalására egy kisvasutat kellett építeni, a kocsikat egy benzinmotor húzta fel a torony magasföldszintjéig. A pálya körbefutott az alapzat körül, így a dunaharaszti, pilisborosjenői és budakalászi mészkőtömböket bármelyik oldalra el tudták juttatni. Külön problémát jelentett a vízellátás. János-hegyi kilátó és a libegő. Az Eötvös úti víztornyot a Svábhegyen csak 1912-ben adták át, ezért ideiglenes vízvezetéket kellett építeni erre az időre. Az 1910-es megnyitó után a környéket fokozatosan rendezték. 1923-ban készült el a közvilágítással ellátott út a Normafától a kilátóig. Ugyanebben az évben készült a kilátó közelében az erdőőri lak, ahova az addig a legalsó szinten élő kilátóőrt átköltöztették. Erre azért volt szükség, mert több panasz érkezett, hogy állandóan ételszag van a kilátóban, és hogy az őr tűzhelyéről a legfelső szintre kivezető kéményből kiáramló füst miatt sokszor nem élvezhető a kilátás.
Eloszlású ásványi trágyák, attól függően, hogy mely anyagok uralta. Így, foszfát nagyobb százalékát foszfor a hamuzsír - kálium, nitrogén -azota. De van egy összetett szerkezet, amely két vagy három szer egyidejűleg. A megtermékenyített hígított formában (vízzel), vagy közvetlenül a száraz földet. Ahhoz, hogy megértsük egyes anyagok állnak komplex műtrágyák kell vizsgálni az egyes csoportok külön-külön. A csoport tartalmazza foszforsav műtrágyák: Egyszerű és hármas szuperfoszfát. Termofosfat. Foszfát és csontliszt. Kicsapódnak. Tomasshlak. Használata foszforsav-csoport, mint a fő etetés csali vagy más csoportokkal kombinálva. Hamuzsír csoportba tartoznak: Kálium-só. Kálium-klorid. Kálium-szulfát. Magnézium-kálium-szulfát vagy kálium-magnézia. Hamuzsír vagy kálium. Cain. Silvinittől. Kényelmes hamuzsír, hogy a jól vízzel hígítjuk. Foszfát-kálium műtrágyák. Ezeket lehet alkalmazni folyékony állapotban minden talajtípuson. Mivel a műhold klór gyakorlatilag az egész csoport hamuzsír, akkor azt használjuk sóoldat talaj vagy a termények, amelyek károsíthatják a klór nem kívánatos.
MAP, DAP, Kálisó A MAP (momoammónium-foszfát) 12% nitrogén és 52% foszfortartalmával az egyik legegyszerűbb foszforforrás. Az őszi alaptrágyázáskor kijuttatott... További info, ajánlatkérés » A DAP (diammónium-foszfát) 18%-os nitrogén- és 46%-os foszfortartalmával az egyik legegyszerűbb foszforforrás. Az őszi alaptrágyázáskor kijutt... Foszfor-kálium műtrágyák - mi ez, és milyen betegségek esetén alkalmazható, kert, konyhakert. További info, ajánlatkérés » A kálisó a legkoncentráltabb (akár 60%-os) káliumtartalmú, kálium-klorid alapú műtrágya, melyet leginkább alaptrágyaként őszi kalászosok és re... További info, ajánlatkérés »