Béren kívüli juttatás Munkahelyi étkezés Étkezés Utazás Oktatás Iskolakezdési és vásárlási utalvány Erzsébet-utalvány Csekély értékű ajándék Ajándék Üdülés Biztosítási díj Biztosítási szolgáltatás Önkéntes kölcsönös biztosító Kamat Nyeremény, verseny, vetélkedő Egyéni vállalakozás. Mezőgazdasági őstermelő Társas vállalkozás Szociális szövetkezet Közérdekű nyugdíjas szövetkezet Iskolaszövetkezet Társadalombiztosítási, családtámogatási, szociális ellátások Ellátások melletti keresőtevékenység korlátai Munkaidő-beosztás szabályai különböző munkarendekben Szabadság mértéke Felmentési idő és végkielégítés mértéke Illetmények, pénzbeli ellátások, minimális díja Mi mennyi 2018 Tárgymutató Mutasd tovább Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
Feltöltés dátuma: 2011-01-30 Feltöltötte: paar_e A szöveg szerkezete és jelentései címet viselő tétel egy szaktanár által ellenőrzött teljes kidolgozású ismeretanyag-gyűjtemény. Források: Antalné Dr. Szabó Ágnes-Dr. Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció - Tankönyv a 9-10. évfolyam számára (A tankönyv engedélyszáma: TTI-742-EHKT/2001; ISBN 963 19 4777 7) Antalné Dr. Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció - Tankönyv a 11-12. évfolyam számára Átdolgozott kiadás (Raktári szám: 01131-1231/1; ISBN 978-963-19-4793-9) Illetve órai jegyzetek Tantárgy: Magyar nyelv Típus: Kidolgozott tételek
Tehát a szöveg a kommunikáció tartalmilag teljes, lezárt egysége. A szöveg hatóköre szerint: Magán (közvetlen) és nyilvános (társadalmi) nyelvhasználati. A nyilvános nyelvhasználat nagyobb felelősséggel […] Jelentésbeli és kapcsolódó elemek a szövegben Jelentésbeli és kapcsoló elemek a szövegben A szöveg legfontosabb tulajdonsága a szövegelemek összekapcsoltsága, azaz a szövegösszetartó erő (szövegkohézió). A szöveg egészére vonatkozó összetartó erő a globális kohézió. A szövegegységet láncszerű összekapcsolását a lineáris kohézió biztosítja. A szövegösszefüggés nyelvtani kapcsolóelemei, melyek a lineáris kohéziót biztosítják: 1. Névelők 2. Névmások: a névmásokkal való utalásoknak 3 fajtája van: a)Visszautalunk egy […] IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez. Név * E-mail * Adatkezelés * Megismertem és elfogadom az felhasználási feltételeit, valamint adatkezelési nyilatkozatát. Hírlevél * Hozzájárulok ahhoz, hogy az a regisztrált e-mail címemre elektronikus hírlevelet küldjön, szolgáltatásaival kapcsolatos egyéb marketingcélú küldeményt juttasson el.
Cikkek: 13. tétel: A szöveg szerkezete és jelentése 2011. 12. 27. 22:24 Kedves 13. b! Itt találjátok a jövő heti (2012-ben az első! ) röpdolgozat anyagát, az első szövegtani tételt. :) Üdv. : N. -V. Zs. Mi a szöveg? A szöveg a kommunikáció eszköze, lehet szóbeli vagy írásbeli közlés. A szöveg nyelvi és nem nyelvi összetevőkből áll (pl. a beszélő gesztusai, írásban a tipográfia stb. ). A szöveget a beszéd részének tekintjük, legkisebb nyelvi egysége a mondat. (A szóban elhangzó szövegek alkotóelemének nem a mondatot, hanem a megnyilatkozást tartjuk. ) A szövegértelem tagolódása: A mikroszint en a szövegelem hatóköre igen kicsi, néhány szó vagy néhány mondat hosszúságú szövegrészre terjed ki, elemi jellegű, azaz két vagy három szövegegység egyszerű és egyszeri viszonya. A mezoszint en a szövegelem hatóköre közepes méretű tartományra (néhány mondatra vagy egy-egy bekezdésre) terjed ki. Az itt található viszonyok összetettebbek, nem csupán két szövegelem egyszerű és egyszeri viszonyáról van szó, hanem néhány mondatnyi vagy egy bekezdésnyi szövegrész értelemhálózatának egy-egy kiépült részéről.
A szöveg Szöveget azért alkotunk, hogy közöljünk vele valamit. A szöveg nyelvrendszerünk legnagyobb egysége, a kommunikáció eszköze. A szöveg kerek, egész, lezárt, teljes üzenet. A szövegnek vannak nyelvi és nem nyelvi összetevői. A szöveg legfontosabb sajátossága a szövegelemek összekapcsoltsága, azaz a szövegösszetartó erő ( szövegkohézió). A szöveg egészét összetartja a téma, a cím is, a mondatokat pedig a nyelvtani és a jelentésbeli kapcsolóelemek. A szövegösszetartó erő összetevői: a szövegalkotást és a befogadást meghatározó nem nyelvi tényezők / kommunikációs kapcsolat/ a szöveg jelentésbeli kapcsolatai a szöveg nyelvtani kapcsolatai Szövegösszefüggés: a külső nem nyelvi és a belső nyelvi összetevők közötti kapcsolat (pl: ismerem az író életét, és ismerem a szövegben lévő szavak jelentését) A szöveg egészére ható összetartó erőt globális kohéziónak nevezzük. A szövegegységek (a mondatok) láncszerű összekapcsolódására a lineális kohézió kifejezést használjuk. A globális kohézió eszközei: a szöveg témahálózata (a kulcsszavak határozzák meg) a tartalmi-logikai kapcsolatok (pl.
Vázlatpontjaink számát, amennyire csak lehet, csökkentsük, hogy gondolatmenetünk minél követhetőbb legyen. Ez egyszersmind a téma leszűkítését is jelenti, hiszen egy nagyon tág témakörről nem lehet olyan részletességgel beszélni, mint egy kisebbről. Kidolgozás. A vázlatkészítéssel is elkészülvén a téma kidolgozása következik. Itt már komolyan figyelembe kell vennünk leendő hallgatóságunkat is, hiszen az a célunk, hogy közönségünk figyelmét lekössük, és számára is hasznos és élvezetes tudnivalókkal szolgáljunk. Mindenekelőtt meg kell vizsgálnunk szövegünk egységességét, azt, hogy valóban csak a témához kapcsolódó gondolatokkal foglalkozunk-e. Fontos a szerkezeti arányosság is: beszédünknek legyen rövid bevezetése, amelyben előrevetítjük mondandónkat, felkeltjük a hallgatóság érdeklődését; főszempontjaink mind megfelelő hangsúllyal és sorrendben essenek latba; végül gondolatmenetünket zárjuk le rövid összegző, visszatekintő gesztussal. Előadásunk előtt tartsunk főpróbát, és ne felejtsük el finomhangolni az időtervezést sem!
( 2 szavazat, átlag: 3, 00 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 788 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2018. február 24.