Sári gábor "Te csak most aludjál, Liliom…" · Bognár József (szerk. ) · Könyv · Moly "Te csak most aludjál, Liliom... "- Fedák Sári emlékiratai | bookline Fedák Sári és a kommunizmus Te csak most aludjál, liliom... - Fedák Sári emlékiratai - k Te csak most aludjál, liliom... - Fedák Sári emlékiratai - m Ez a műve 1950 - ben keletkezett. Az akkor hetven éves művésznő a két háború közötti, valamint az azt követő, eseményekben jó és rossz értelemben is gazdag évekről vall a maga szuggesztív, lenyűgözően őszinte, elegáns, csipkelődő humorú, fanyarsága leple alatt fantasztikusan érzékeny stílusában. Külön érdekessége a könyvnek, hogy sikerei mellett ír élete legnyomasztóbb időszakáról, a börtönben töltött két évről, ahova egy rádiónyilatkozata miatt került a második világháborút követően. Szabadulása után az idős művésznő Nyáregyházán, egy pici házban töltötte élete utolsó szakaszát - itt jegyezte le a jelen kötet nagy részét is. A mű azonban nemcsak a rendkívüli szerzője miatt érdekes: Fedák Sári visszaemlékezései sajátos tablóját adják a korabeli Magyarország kulturális életének is.
Valójában a magam lelke is szelíd volt, sohasem volt bennem semmi törés, semmi hatalomvágy, csak uccu neki, neki az életnek! Maga tér rá az egyebekre: Antiszemitizmus? Sohasem ismertem. A barátaim mind zsidók voltak, a szabóm, a kalaposom, a varrónőm, az orvosaim. Amikor apám megbetegedett a beregszászi zsidók imádkoztak érte. Népbírósági tárgyalásán több tanú, Básti Lajos is elmeséli, hogy Fedák Sári közbenjárására térhetett haza a munkaszolgálatból. A nagy színész azt is említi: Fedák Sári egyetlen zsidó kollégájával sem szakította meg a kapcsolatot, igyekezett segítségükre lenni, miközben valóban tett németbarát kijelentéseket. Fedák Sári mellett tanúskodik Rózsahegyi Kálmán, Rátkai Márton, Somló István is. A Népbíróság elsőfokú ítéletben népellenes bűntettért szab ki rá két év börtönt, teljes vagyonelkobzással, közügyektől való eltiltással. Az indok: náci eszmék terjesztése. Az enyhítő körülmények között említik a színésznő korát, az üldözött zsidók támogatását, valamint azt, hogy több mint fél évszázados pályafutása alatt gazdagította a magyar színházkultúrát, annak külföldön is sikert és elismerést szerezve.
Fedák Sári 1955 áprilisában Molnár pékék vendége. Ebéd után zongorához ül, játszik, dalol. A Leányvásárból, a Sybillből, A víg özvegyből ad elő részleteket a péknek és családjának. Egyes források szerint hirtelen erős fájdalmat érzett a mellkasában, s miután megvizsgálta a helyi körorvos, egy helybeli vitte fel motorkerékpáron Budapestre. Mások agyvérzésről írnak, amelyből már magához sem tért. Ami biztos: az Irgalmasok Kórházába került a nagy színésznő, húszágyas kórterembe, ablak melletti ágyra. Paravánnal kellett eltakarni, annyi volt a kíváncsiskodó. Fedák Sári 1955. május 5-én hajnalban halt meg. Sírja a Farkasréti temetőben Forrás: Wikimedia Commons Néhány nappal később sok ezren búcsúztatták a Farkasréti temetőben. Több cigánybanda is ott volt, de csak egyetlen prímás húzta egy szál hegedűn. Mielőtt a színésznő koporsóját a földbe engedték, Mezei Mária mondott imát a sírnál. Turay Ida állt mellette, kezében lila ibolyákból kötött szív alakú csokorral. Fedák Sári ingóságait komornája, Kerék Margit örökölte a színésznő végakarata szerint.
Bizonyára ezek a vissza-visszatérő támadások is szerepet játszottak abban, hogy az 1930-as évek közepétől Fedák Sári mindenáron bizonyítani akart. S ennek érdekében egyre nagyobb szimpátiával üdvözölte a náci Németország politikáját, majd amikor már mindenki látta a Harmadik Birodalom bukását, ő még mindig a Bécsből sugárzó német propagandaadó, a Donausender Rádió műsorában szerepelt. Írta: Gajdó Tamás Fedák Sári kézírásos feljegyzése teljes terjedelmében ITT olvasható A feljegyzés átirata ITT olvasható * Az új idők szellemében készítette el Angelo a Színházi Élet 1920. január 25-én megjelent számának címlapfotóját, mellyel a János vitéz ötszázadik előadására hívták fel az olvasók figyelmét. Elsősorban Feld Mátyás, aki a gazdagon jövedelmező vendégjáték reményében kölcsönökből finanszírozta a primadonna bécsi napjait. Mivel a színésznő nem rendezte tartozását, nem kártalanította, 1927-ben beperelte, majd 1941-ben az egész históriát közzétette Utazás a Feld körül című könyvében. Feld beszámolójából kiderül, hogy Fedák gyűlölte a kommunistákat, a közvélemény egy része azonban makacsul kitartott amellett, hogy az ünnepelt díva lelkes híve volt a kommünnek.
Ma Fedák Sárit rettenetesen gyűlölik, s fanatikusan imádják. " Fedák elsősorban extravaganciájával, kisugárzásával és a belőle áradó életerővel hódított. Többek között olyan írók rajongtak érte, mint Ady Endre, Németh László vagy Móricz Zsigmond. Németh László így írt Fedák Sáriról: "Íme a Magyar Operett. Egy asszony, aki nagy egyéniség, s amellett elég ripacsirta, hogy jól tudta érezni magát, sőt hitt is ebben a flitteres, nagyherceges operettvilágban. Asszonynak kellett lennie, mert férfiból elképzelhetetlen ez az öntvény. Akinek ekkora emberi súlya van, ha férfi, más pályát keres. (... ) Fedákban ezt imádta a közönség, amely az ő kótákkal packázó hangjában, áradó jókedvében, hars önbizalmában nemcsak operettet kapott, de különös, nyers ízzel kapta a maga életkedvét... " Életpályája Fedák Sári a mai Kárpátaljához tartozó Beregszászban született 1879. október 26-án (ottani emléktábláját, Tóth Emőke alkotását 2000-ben leplezték le). Szülei tiltakozása ellenére jelentkezett a színi pályára; 1899-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, 's előbb a Népszínház tagja lett, majd kisebb kitérők után az 1903-ban megnyíló Beöthy László-féle Király Színházban kötött ki.
De nemcsak sikerekben és rajongó szeretetben volt része, hanem kudarcokban, ellene irányuló gyűlöletben és börtönbüntetésben is. Az 1945-ben berendezkedő új hatalom háborús bűnösnek nyilvánította. Alaptalan vádaskodások áldozata lett. Pedig csak két bűne volt, az őszintesége s a hazaszeretete. Kiszabadulása után a Nyáregyházára kitelepített művésznő magányában írta meg emlékiratait, mely a Caracasban élő rokonaitól került kiadónkhoz. E rendkívül érdekes, páratlan információkat tartalmazó művet teljes egészében közöljük. " (a Kiadó) Adatok Kötésmód: cérnafűzött kötött, védőborítóval Méret [mm]: 160 x 225 x 44
forgatónyomaték (Nm): 950 - Fordulatszám (min): 0-400 - Akku kapacitás-Ah: 5, 0 a kép "illusztráció"
528 Ft Dewalt Ütős csavarhúzó, DCF887D2-QW, 3 sebességes, XR Li-Ion, 18V, 2, 0Ah 109. 830 Ft 1 - 60 -bol 70 termék Előző 1 1 -bol 2 2 2 -bol 2 Termékek megtekintése Hasznos linkek: még több
DeWalt Akkumulátoros ütvecsavarozó DCF887P2 - YouTube