Nem hiszem, hogy az életem boltívét tartó négy emberpilléren, a szüleimen, a férjemen, és a nevelt testvéremen, Agancsoson kívül lett volna még valaki, aki olyan feltétel és fenntartás nélkül tudott volna szeretni, mint ő. " (Az ajtó) Itt láthatunk egy gyönyörű ruhát is, melyet Náray Tamás álmodott meg Emerenc számára. És itt olvashatjuk azt a mondatot is, amely már nemcsak erről a különös nőről szól, aki olyan jelentős szerepet játszott a művésznő életében, hanem férjéről, Szobotka Tiborról is. " A férjem, azt hiszem, voltaképpen annak sem örült, hogy Emerenc annyira és olyan sajátságos eszközökkel szeretett engem. " (Az ajtó) A másik falon aztán az írónő nagy szerelméről olvashatunk, Szobotka Tiborról. Szabó Magda voltaképpen egész gyerekkorában arra készült, hogy majd feleség lesz, így aztán álma ebben a mitologikus kapcsolatban teljesedhetett ki. " Mikor először kezembe kerültek a novellái, elképedtem. Azt hiszem, az írásaiba szerettem bele leginkább (Hadimann Évának) Egy időskori riportban erről így vall: " Amíg nem ismertük egymást, csak úgy hányódtunk valahol a kozmoszban. "
Szabó Magda legendás állatszeretete kutyák és macskák életét aranyozta be, s két legkedvesebb cicusa, Évuka és Konstantin nevében leveleket is fogalmazott a szomszédaikhoz. Ezekben az üzenetekben az írónő szenvtelen őszinteséggel és végtelenül szarkasztikus humorral átszőtt öniróniával vall saját magáról - az állatok nevében. Így derül fény a darab folyamán a házaspár mindennapjaira, magánélettől karrierig. Az előadásban két színész bújik a hőn szeretett állatok bőrébe, érzékenyen billenve át olykor az házaspár karaktereibe, "kiadva" akár féltett titkaikat is. Játsszák: Mészáros Tibor Krajcsi Nikolett Mészáros Sára Produkciós vezető: Porkoláb Gyöngyi – Alle Management Rendező: Mészáros Tibor
A kiállítás a szülőhelyhez való kötődés fikcionális és valóságos módozatait mutatja be. Szabó Magda, aki ifjú és gyermekkorát töltötte Debrecenben és élete végéig rendszeresen hazalátogatott, nemcsak írásaiban emlékezett meg szülővárosáról, hanem egyházi és városi szerepeket vállalva tevőlegesen is hozzájárult annak szellemi fejlődéséhez. Alkotói világából a kulturális emlékezet nevelésben játszott szerepébe vetett hit körvonalazódik. A projekt során a virtuális térben és időben való barangolás biztosítása, a többrétegű térszervezés vált kiemelt feladattá. Kreatív elemekben leginkább az Emlékezet kertje bővelkedik. A kertkedvelő Szabó Elek szobájával szemközti, a magán- és a köztér egységét megteremtő írói kertben több érzékszervre ható megoldással éltünk. Az írónő legkedvesebb debreceni otthonának kulcsa, kertjének fotója és a fény-árnyék viszonyokat sejtető – írásaiba foglalt – emlékezetnövényei, szobrainak életnagyságú lapozható könyve és az énekfal (szín, illat, forma és hang) a kollektív és az egyéni emlékezet közvetítő közegeire irányítja a figyelmet.
Kezdőoldal Camino itthon Útvonalak Magyarországon Camino Húngaro (Budapest-Tata-Pannonhalma-Lébény-Pozsony-Wolfsthal) A magyarországi Szent Jakab zarándokút alapútja Budapestről, a Nulla kilométerkőtől indul, és mintegy 200 kilométer után ér a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab-templomhoz, amely régi korok zarándokútjainak is fontos állomása, megállóhelye volt. 282 Km 11 szakasz Megosztás GPS Írások Camino Benedictus (Tihany-Bakonybél-Pannonhalma-Lébény-Pozsony-Wolfsthal) A magyarországi Szent Jakab zarándokút bencés kolostorokat összekötő ága, a Camino Benedictus a tihanyi bencés apátságtól indul, és mintegy 170 kilométer után ér a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab-templomhoz. 241 Km 10 szakasz Megosztás GPS Írások
Indulj el, hogy megérkezhess! A magyarországi Szent Jakab-út becsatlakozott az egész Európán átívelő, hivatalos Camino de Santiago zarándokútba. Utunk immár a nagy Camino szerves része. Ez azt jelenti, hogy nemcsak gyakorlati felépítésében – európai szabványhoz igazodó jelzések, szállásrendszer kiépítése, zarándokútlevél stb. – követi a Camino hagyományait, de szellemiségében is csatlakoznia kell az európai zarándokút értékeihez. A magyar Szent Jakab-út mindenki előtt nyitva áll, aki nyitott az út által közvetített szellemi-lelki értékekre és tiszteletben tartja azokat. Maga az út és a nyári zarándoklat a keresztény lelkiségben fogant, minden jó szándékú, kereső embert befogadó kezdeményezés. Az ősi hagyományokat követve egy időre eltávolít az otthoni, megszokott világunktól, hogy figyelmünket az örök hazánkra irányítsa. A találkozások megcsillantják a közösség erejét és örömét, amire mindnyájan meghívást kaptunk. Egymás támogatásában, vigasztalásában pedig felismerhetjük a minket gyógyító, oltalmazó Isten jóságát.
Végső soron minket, embereket a mítoszok, vagyis a lelki valóságok mozgatnak, amelyeknek vagy van, vagy nincs valóságalapjuk. Ezért Szent Jakab rejtélyének értékéből, különleges, misztikus jelentőségéből sem vesz el egy hangyányit sem a történelmi ellentmondás. Zarándokok ezrei, akik hittek a történetben, éppen ennek a hitnek köszönhetően, és hogy zarándoklatukon újraélték az egészet, szellemileg-lelkileg növekedtek. Csakis az ember szellemi-lelki növekedése számít. Minden más hiábavaló téveszme, múlékony és meddő. Így a szellemi ember szempontjából vizsgáljuk meg a mítoszt, és hagyjuk meg a szarkasztikus, fogvicsorgató farkasvigyort a mítoszölőknek. Mi jobban kedveljük a szelíd Piroskát… A Szent Jakab-út előzményei Mario Roso de Luna, a nagy spanyol filozófus, tudós és teozófus – aki már fiatalkorában a III. Károly és Katolikus Izabella Királyi Rend lovagja volt – kiemelkedő kutatásaitól kezdve Louis Charpentier mai értékes munkásságáig többen is kiemelték, hogy ez a zarándokútvonal nem a keresztények találmánya, ők csupán felhasználtak egy – nagyrészt római útvonalon futó – sokkal régebbi szent utat vagy beavatási "spirált".
Ő lett az első vértanú az apostolok között. Jakab földi maradványait tanítványai Hispániába vitték és ott eltemették. A sír hosszú évszázadokra feledésbe merült és csak a 800-as években fedezték fel újra. A legenda szerint a feledésbe merült sír helyét éjszaka a csillagok csodálatos fénye világította meg, innen kapta a hely a nevét: Compos Stella – Csillagmező. A megtalált sírt egyre növekvő tisztelet vette körül. Először egy kis kápolnát építettek föléje, amit 899-ben III. Alfonz király kibővített. Az arabok 997-ben lerombolták, magát a sírt azonban megkímélték. 1075–1128 között épült az a bazilika, amely lényegében ma is áll. Szent Jakabot "Isten után a legjóságosabb és legerősebb pártfogóként" tisztelték. Érthető, hogy egész Európából zarándokoltak a sírjához. A Camino története A Szent Jakab-út, gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után el Caminónak is nevezik, középkori zarándokút, amely Spanyolország Galícia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai.
Egy másik figyelemre méltó tény, hogy a Santiago név elé a spanyolban soha nem kerül oda a szent jelentésű San vagy Santo szó, mint ahogy pl. Szent Jánosnál vagy Szent Péternél. A Santiago de Compostela név egy rövidítés, ami a filológusok szerint Saint Iago del CampoEstelar 4, és ha helyes a feltételezés, ez is kozmikus és beavatási jellegét támasztja alá. Asztúria hegyei között Ezen a gyönyörű tájon utazva, amely több mint 30 000 éves szervezett emberi jelenlétről tanúskodik, méghozzá bőséggel, amint azt az altamirai barlangban fennmaradt Merin ember nyomai is bizonyítják, eszünkbe jut Túbal, Noé unokájának legendája, aki ezen a földön kötött ki bárkájával, itt élt – az első spanyol királyok tőle származtatják magukat –, és halála után titokban temették el. Vajon létezhet szimbolikus kapcsolat e között az "atlantiszi" Tubal király között, aki egy csillagot követett, és az "alvó" Szent Jakab között, akinek a sírjára a hagyomány szerint szintén egy csillag fénye mutatott rá? Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, és az ellenkezőjét sem bizonyíthatja senki.
Az említett zarándokkalauz négy fő utat ír le, melyek Hispániában egyesülnek. Az úthálózat valójában ennél bonyolultabb, hiszen az eredeti utakhoz más híres kegyhelyeken átvezető utak is kapcsolódnak. Francia útnak nevezik a már egyesült négy út találkozási pontjától induló utat, amely végigvezet egészen Composteláig. Főbb állomásai: Estella, Los Arcos, Logroño, Nájera, Santo Domingo de la Calzada, Belorado, San Juan de Ortega, Burgos, Frómista, Sahagún, Léon, Astorga, Ponferrada, Villafranca del Bierzo, O Cebreiro, Sarría, Portomarín, Arzua, és végül Santiago de Compostela. A Szent Jakab-út 1993. óta az UNESCO Világörökség részét képezi. Ma már nemcsak magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el az úton, hanem egyre többen azok is, akik keresnek valamit, keresik önmagukat, keresik különféle kérdéseikre a választ. Az 1980-as évek második felétől kezdve a Szent Jakab-út reneszánszát éli. Az egész világból érkeznek ide zarándokok, hogy a Caminót, vagy annak egy részét végigjárják.
Utóbbiak állítólag csak a kazettás mennyezetet nem lopták el. Látogassátok meg, mélyedjetek el magatokban. Ezt a budapesti caminót a Széchenyi-hegyen tudjátok befejezni. Innen könnyen vissza tudtok jutni a városba, vagy akár a gyermekvasúttal levonatozhattok a Hűvösvölgybe. Gépmadarak nyomában Tudtátok, hogy a vitorlázó repülőterek kezdetben a hegytetőn voltak? Ezen a túrán Máriát kicsit hagyjuk pihenni! Sportrepülés-történeti zarándoklatra indulunk a Farkashegyi repülőtértől. Régi hangár, vitorlázó emlékmű, az erőtöket próbára tevő kaptatók, páratlan kilátás vár titeket ezen a túrán. Budaörs, Farkas-hegy A végén pedig a a farkas-hegyi (sic! ) repülőtér régi helye, ami hasonlóan a Hármashatár-hegyihez azért volt a hegyen, mert a vitorlázó repülés kezdetén a gépeket még gumicsúzlival rámpáról segítették a magasba. Caminót voltaképpen bárki összeállíthat magának. Az ember keres egy korábban nem látott, izgalmas pontot felépít egy útvonalat és elindul, ha kell szálláshelyet is foglalv a >> (fotó: shutterstock) Hogy tetszett a bejegyzés?