A Semmelweis Budapest Award díjjal kitüntetett Roska Botond neurobiológus az elismerés átadása után a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján 2019. november 18-án Forrás: MTI/Bruzák Noémi Ez a különleges fehérje borostyánszínű fényt érzékel, amely biztonságosabb a retinasejteknek, mint a más típusú optogenetikai kutatásokban használt kék fény. A kutatócsoport speciális, kamerával felszerelt szemüveget is kifejlesztett, amely a borostyánszínű fény hullámhosszán vizuális képeket rögzít és vetít a retinára. (A rendszer meghatározó eleme egy zsebben elférő számítógép, ami a kamerát irányítja. ) Látásjavulás A szemüveggel való edzés csaknem öt hónappal az injekció beadása után kezdődött, hét hónappal később a páciens a látásjavulás jeleiről számolt be. A teszteredmények szerint képes volt megtalálni, megérinteni és megszámolni a tárgyakat az eléje helyezett fehér asztalon, de csak a szemüveg segítségével. Roska Botond hangsúlyozta, hogy a munkát folytatni, az eljárást tökéletesíteni kell. XII. kerület - Hegyvidék | Prof. Dr. Roska Botond neurobiológus kapta idén a Hegyvidék díszpolgára címet. Ez a páciens nem tud újságot olvasni, nem ismer meg más embereket, a technikával a retina egy százalékát tudták látóvá tenni.
Eredményeiért 2019-ben átvehette a Louis-Jeantet-díjat is, amelyet a Nobel-díj előszobájának tartanak. Szintén 2019-ben ítélték neki oda a Magyar Szent István-rend kitüntetést, ami a legnagyobb állami elismerés. Idén szeptemberben vehette át a Körber-díjat, amelyet évente egyetlen európai tudósnak ítélnek oda a legjelentősebb jövőbe mutató kutatás elismeréseként.
Mint mondta: akkor még senki sem foglakozott ezzel a témával, ma már nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen. Kutatócsoportjával elsőként térképezték fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt. "Az emberi retina olyan, mint egy számítógép, ennek egy része úgy működik, mint egy fényképezőgép, ami felveszi a képet és van egy része, amely feldolgozza azt. Ezekből a feldolgozott képekből jelek mennek az agyba a látóidegen keresztül. Ahhoz, hogy vissza tudjuk állítani a látást, a kezdetek kezdetén azt kellett megérteni, hogyan működik ez a gépezet, hogyan működik a retina" – idézte fel a tudós. A tudós egyik fő kutatási területéről, a látás-visszaállítást célzó génterápiás kísérletekről elmondta, hogy olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a beteg központi idegrendszerébe. Kitért arra is, hogy a kísérletek egy része eljutott a klinikai tesztelés fázisába: 15 látássérült ember megkapta az általuk kifejlesztett génterápiás oltást.
Az első részt itt>> olvashatja. Az egyik csernobili atomreaktor mindössze 84 perc alatt megsemmisült. A következő napok eseményei A romba dőlt reaktor továbbra is halálos sugárzást bocsát ki. Ám a szovjet hatóságok hallgatnak az esetről. A Nyugat és a Szovjetunió közti versengés közepette Gorbacsov igyekszik eltitkolni a katasztrófát. Az erőmű dolgozóinak többsége onnan 3 kilométerre, Pripjaty városában él családjával. A legfőbb egészségügyi kockázatok atomerőmű-robbanás után. Az embereknek fogalmuk sincs róla, hogy az életük veszélyben forog. Okszána Szavcsenko 13 éves volt az események idején. Édesapja a négyes reaktornál dolgozott – ám aznap reggel nem ment haza. "Egy szomszéd átjött anyámhoz, és elmondta neki, hogy valami történt az erőműnél, és még senki nem jött haza. " Estére még mindig nincs hír Okszána apjáról. A szovjet hatóságok teljes titoktartás mellett megkezdik az előkészületeket Pripjaty teljes lakosságának – csaknem 50 ezer embernek – az evakuálására. "Azt mondták, csomagoljunk össze és készítsünk némi élelmet az útra, aztán várjunk, amíg megérkeznek a buszok. "
Amennyiben a sugárzás olyan nagy dózis volt, hogy a gyógyszerek nem segítenek, elkerülhetetlen a kórházi kezelés, az izoláció, a vérátömlesztés, valamint végső esetben a csontvelő-transzplantáció. A sugárzó cézium az igazi probléma A radioaktív jódizotóp felezési ideje nyolc nap, azaz kisebb dózis esetén akár két hónap alatt távozhat a szervezetből. Nem így a radioaktív cézium, amely sokkal tovább megmarad - Csernobilban például jelenleg ez az egyik fő veszélyforrás, sőt, még évtizedekig ez lesz. A Csernobil környéki erdők gombái, bogyói, állatai a mai napig fertőzöttek céziummal, és még utódaik jó néhány generációja is az lesz. Az édesvízi élőlények ugyancsak fertőződnek sugárszennyezéskor. Japán viszont ebből a szempontból szerencsés, mert az óceánban a szennyezőanyagok sokkal könnyebben és gyorsabban felhígulnak, mint az édesvízi tavakban. Katasztrófák nyomában – Csernobil 2. rész | National Geographic. Mekkora a sugárzás itthon? A magyar katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a Japánban bekövetkezett katasztrófa csak nagyon kis valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten ellenőrzik az ország környezeti sugárzását.
56 másodperccel később hatalmas robbanás rázza meg a létesítményt, melynek következtében hat tonna radiokatív szennyezőanyag kijut a légkörbe. A világtörténelem legsúlyosabb atomkatasztrófája közvetlen módon "csak" 31 emberi életet követel, azonban a szerencsétlenség következtében megnövekedett sugárszennyezés által megölt vagy súlyosan megbetegített áldozatok száma több ezerre tehető. A film a katasztrófa eddig homályban maradt részleteire igyekszik fényt deríteni. Mikor látható? Január 12-én (kedden) 20:30-kor Csernobil a maga által előállított villamos energiával üzemel. Ezért biztonsági teszteket hajtanak végre, hogy biztosítsák az erőmű működését akkor is, ha az energia-ellátás megszakad. Csernobil robbanás idee cadeau noel. A tesztet eredetileg nappal akarták végrehajtani, amikor tapasztaltabb mérnökök lettek volna szolgálatban. Ezt azonban éjszakára halasztották, amikor az erőműnek kevesebb áramszükségletet kell kielégítenie. Ekkorra viszont a rangidős tudósok mind hazamentek, és csak egy fiatalabb csapat maradt ott a négyes reaktor felügyeletére.
Igaz, ezek csak számítások, nincsenek dokumentált, hatóságilag hiteles mérésekkel alátámasztva. A Greenpeace által is felkarolt tanulmány négy csoportot különít el az érintetteken belül. Elsőként számolnak a mentésben résztvevő munkásokkal, azaz likvidátorokkal, akiket helyreállítási munkálatokra és a reaktort beborító szarkofág felépítésére vezényeltek a helyszínre. Majd a súlyosan sugárszennyezett területekről (az erőmű 30 kilométeres körzetében) kitelepítettekkel, illetve a kevésbé (de még így is súlyosan) sugárszennyezett területek lakosaival, és végül az első három csoportba tartozó családokba született gyermekekkel. VAOL - Összevethető-e Fukusima és Csernobil?. A kutatók hangsúlyozzák, ma már egyértelmű, hogy a csernobili balesetből származó radioaktív sugárzás következtében valóban megugrott a rákos megbetegedések száma. A három leginkább érintett, ex-szovjet országban drámaian megnőtt a pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága, a kiszabadult radioaktív jód nagy mennyisége miatt. (A pajzsmirigyráknak hosszú a lappangási ideje, így még további megbetegedésekkel is számolni kell. )
Telibe találva a skandináv országokat, különösen Svédországot. Minket legelőször 30-án közelítettek meg a felhők (a radioaktív felhő csak egy plasztikus elnevezés akar lenni, nem bárány alakúak vagy karfiol formájúak, mint a vízpárafelhők, hanem a levegővel mozgó, nagy mennyiségű sugárzó anyagok együttesét jelenti), pontosabban az ország északnyugati részét, Győr-Sopron és Vas megyéket. Szombathelyen meg is ugrott a mért sugárzás. Ausztria viszont hatalmas dózist kapott. Május 1-re, a munka ünnepére azonban beúsztak Magyarország belső részei fölé is. Még ha pontos adatokat nem is, de ekkor már bizonyosan tudott a magyar pártvezetés a katasztrófa valódi dimenzióiról. Ennek ellenére jó ötletnek találták a tömegfelvonulások szokásos megtartását, és mialatt Európában vészhelyzetre készültek, Kádár János és a Központi Bizottság tagjai a budapesti Felvonulási tér tribünjéről integettek vissza a zászlókat, transzparenseket cipelő dolgozók tömegeinek. Mondhatnánk azt is, sugárzó örömmel. Radioaktív részecskék helyzete 1986. április 30-án.