Az adatok összegyűjtése elindult, a fájl, kimutatás letöltése, grafikonok esetén azok betöltése folyamatban. Az adatok összegyűjtése befejeződött, a fájl elérhető a böngésző letöltései között. A 035254 intézmény adatai Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium nyilvántartási adatai Az intézmény OM azonosítója: 035254 Az intézmény megnevezése: Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Székhelye: 1191 Budapest XIX. kerület, Simonyi Zsigmond utca 33. Az intézmény székhelyének megyéje: Budapest Az intézmény vezetője: Dr. Cselik Ágnes Eszter Beosztása: intézményvezető Telefonszáma: 1/2829390 E-mail címe: Fax: 1/3581452 Webcím: Ellátott feladatok: 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás Alapító neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító címe: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. A fenntartó azonosítója: 39012280 A fenntartó megnevezése: Külső-Pesti Tankerületi Központ A fenntartó címe: 1181 Budapest XVIII. kerület, Üllői út 453. A fenntartó típusa: tankerületi központ A fenntartó képviselője: Rábel Krisztina Beosztása: tankerületi igazgató A fenntartó telefonszáma: +36 (1) 795-8242 A fenntartó e-mail címe: Az intézmény okiratai: Kérem, hogy kattintson az okirat ikonra az okiratok megtekintéséhez!
Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnázium (Instituto Bilingüe Húngaro-Español Károlyi Mihály) A gimnázium bejárata Alapítva 1987 Hely Magyarország, Budapest XVIII. kerülete Típus önkormányzati fenntartású gimnázium Igazgató Dr. Cselik Ágnes OM-azonosító 035254 Elérhetőség Cím 1191 Budapest, Simonyi Zsigmond utca 33. Elhelyezkedése Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnázium Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 27′ 33″, k. h. 19° 08′ 58″ Koordináták: é. 19° 08′ 58″ A Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnázium weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnázium témájú médiaállományokat. A Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnázium ( spanyolul: Instituto de Enseñanza Bilingüe Húngaro-Español Károlyi Mihály) Budapest egyik középiskolája a XIX. kerületben. A HVG 2017 -es rangsora alapján Magyarország 60. legjobb középiskolája. [1] Fekvése [ szerkesztés] Budapest XIX. kerületében a Simonyi Zsigmond utca 33. alatt található, az M3-as metróvonal végállomása ( Kőbánya-Kispest) közelében.
BGSZC Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum, Váci út 89., Budapest
A középiskolai kétszintű érettségi programban szereplő elméleti tárgyakból emelt szintű képzés folyik, a magyar Oktatási Minisztérium új alaptantervének megfelelően. További információk: Parkolás: utcán ingyenes A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Órarendek Osztályok Pedagógusok Osztály Osztályfőnök Osztályfőnök-helyettes 9. knyA Káldi-Szabó Andrea Kasuba Rebeka 9. knyB Kovácsi Zsolt 9. knyC Németh-Szabó Judit Pintér Imréné 9. A Dévényi Tímea Barsi Laura 9. B Somlyó Endre 9. C Juhász Rita Lafkó Henriette 10. A Sobotkáné Fábián Éva Windischné Törtei Renáta 10. B Hári Andrea 10. C Hujber Szabolcs 11. A Bekker László Varga Mónika 11. B Ress Tünde Bencze András 11. C Ládonyi Gabriella Sándor Norbert 12. A Gável-Novák Andrea Pisón Viguera María del Carmen 12. B Harcsa Edit Kiss Dániel 12. C Vámosné Polyák Krisztina Dr. Pusztai Katalin
Kiskoromban nagyon érdekelt a csillagászat, sokat olvastam könyveket különböző csillagászati témákkal kapcsolatban, magukról a bolygókról, illetve az űrutazásról. Sokszor álmodoztam arról, hogy ha majd nagy leszek, akkor űrutazó lesz belőlem. Az idő múlásával valahogy elhalványultak az ábrándozásaim, de néha azért utána olvasok néhány dolognak. A napokban láttam, hogy milyen jeles esemény közeledik, ez pedig a Hold napja. 1969. július 20-án lépett először ember a Holdra, mégpedig Neil Armstrong és Edwin Aldrin az Apollo-11 segítségével. Ennek a történelmi eseménynek a tiszteletére ezen a napon tartjuk a Hold napját. "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. " – mondta Neil a leszállást követően, majd társával 2 és fél órás sétát tett a Holdon. Érdekesség, hogy a NASA szerint a Hold nem gömb alakú, hanem sokkal inkább egy tojásra hasonlít. Holdunk a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja, s a Föld egyetlen holdja. Kicsiként azt gondoltam, hogy a Hold 1 nap alatt megkerüli a földet, de hamar szembesültem azzal, hogy a Föld körüli keringése 27, 32 nap.
5 W Mechanikus: Mass 1120 gramm Mérete 17, 0 cm x 18, 1 cm x 36, 4 cm-es 2014. február 10. Az új energiaforrásért már elindult a verseny A NASA várja azoknak a társaságoknak a jelentkezését, amelyek szeretnének bányát nyitni a Holdon. Az ügynökség magáncégek közreműködésével szeretné felmérni, milyen értékes nyersanyagokat termelhetnének ki: elsősorban hélium-3-at és ritka földfémeket keresnek majd. A jelentkezők hétfőtől nyújthatják be a pályázataikat, ha szeretnének részt venni a Lunar Cargo Transportation and Landing by Soft Touchdown (CATALYST) programban; első körben speciális kutatórobotok kifejlesztésére adhatnak ajánlatot. A NASA március 17-ig várja a pályázatokat, de azt egyelőre nem tudni, mikor nevezik meg a nyertest vagy nyerteseket. A hélium-3 a közönséges hélium radioaktív izotópja, amelyet magfúziónál lehet hasznosítani. A szakértők ideális nukleáris üzemanyagnak tartják, mivel úgy szabadít fel rendkívüli energiát a fúziós reaktorban, hogy az égése során szinte nem keletkezik radioaktív hulladék.
Egyes számítások szerint húsz tonna hélium-3 fedezhetné az USA egy évi energiaszükségletét. Az 1967-ben megkötött Outer Space Treaty (Világűr szerződés) értelmében az ENSZ-tagországok nem sajátíthatják ki maguknak a Holdat. Ez az egyik oka annak, hogy a NASA tervei és a magán űrtársaságok megjelenése nyomán szakmai berkekben komoly viták robbantak ki az égitest "tulajdonjogi viszonyairól". 2015-ben növénytermesztés a Holdon A NASA úgy tervezi, hogy a projektet meglehetősen "kicsiben" kezdik: a kamra 10 fehérrépa, 10 bazsalikom és 100 lúdfű magot tartalmaz majd egy apró tartályban, amelyben a növények egészséges életkörülményeinek biztosításához elegendő víz, tápanyag és levegő is helyet kap. A NASA szerint a kamrában lévő levegő elegendő lesz ahhoz, hogy a magok öt napig csírázzanak és növekedjenek a miniatűr "üvegház" megérkezik a Holdra, belső rendszere automatikusan vizet enged a magok alá helyezett, tápanyagokban gazdag papírra. Ez és az égitestet érő napfény elviekben elég kell hogy legyen a csírázás beindításához.
1969. július 20-án lépett először ember a Holdra, két amerikai űrhajós: Neil Alden Armstrong és Edwin Eugene "Buzz" Aldrin személyében. Ennek tiszteletére ezen a napon tartják a Hold világnapját. Holdunk a Föld egyetlen kísérője, továbbá a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja. Méretét tekintve körülbelül negyedakkora, mint a Föld, az "anyabolygójához" képest pedig a legnagyobb hold a Naprendszerünkben. Földünk körül 384 000 kilométer távolságra kering, ez nagyjából a Föld átmérőjének a 30-szorosa. Föld körüli keringése egy hónap, egészen pontosan 27 nap, ennyi idő alatt tesz meg egy kört a Föld körül a Hold. Viszont mivel a Földünk is kering a Nap körül, ezért még plusz két napnak el kell telnie két azonos holdfázis között. Így megkülönböztetünk úgynevezett sziderikus (a csillagokhoz képest viszonyított) és szinodikus (két azonos holdfázis közt eltelt) keringési időt. Mivel a Hold átmérője Földünkről nézve kb. ugyanakkora, mint a Nap, ritkán el is takarja a Hold a Napot. Ilyenkor láthatunk napfogyatkozást.
Egyéb, Friss hírek, Országos hírek Annak emlékére, hogy az Apollo-program keretében az Apollo–11 legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin 1969-ben ezen a napon léptek a Holdra. Holdunk a Föld egyetlen kísérője, továbbá a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja. Méretét tekintve körülbelül negyedakkora, mint a Föld, az "anyabolygójához" képest pedig a legnagyobb hold a Naprendszerünkben. Földünk körül 384 000 kilométer távolságra kering, ez nagyjából a Föld átmérőjének a 30-szorosa. Föld körüli keringése egy hónap, egészen pontosan 27 nap, ennyi idő alatt tesz meg egy kört a Föld körül a Hold. Viszont mivel a Földünk is kering a Nap körül, ezért még plusz két napnak el kell telnie két azonos holdfázis között. Így megkülönböztetünk úgynevezett sziderikus (a csillagokhoz képest viszonyított) és szinodikus (két azonos holdfázis közt eltelt) keringési időt. Mivel a Hold átmérője Földünkről nézve kb. ugyanakkora, mint a Nap, ritkán el is takarja a Hold a Napot. Ilyenkor láthatunk napfogyatkozást.
Az eljárás, illetve az időszak Metón-ciklus néven ismert. Források [ szerkesztés] Clive Ruggles: Ancient Astronomy: An Encyclopedia of Cosmologies and Myth 2005, ISBN 1-85109-616-7 (eBook) További információk [ szerkesztés] Aveni, Anthony: Empires of Time: Calendars, Clocks and Cultures, 106–115. New York: Basic Books, 1989 McCready, Stuart, ed. : The Discovery of Time, 57–87. Naperville, IL: Sourcebooks, 2001