2020. január 20. Záróvizsga 2020. február 14. Oklevélátadó ünnepség 2020. február 03. - február 14. Neptun bejelentkezés és tárgyfelvétel 2020. 02. 10. - 2020. 05. 17. Oktatási hetek Utolsó frissítés: 2020. 01. 07. Címoldal Impresszum Credo Archívum Honlaptérkép Webmester A Budapesti Corvinus Egyetem webfejlesztése a TÁMOP-4. 1/B-09/1/KMR-2010-0005, TÁMOP-4. 1-08/1/KMR-2009-0007, TÁMOP-4. Tanév Rendje Corvinus — Budapesti Corvinus Egyetem. 1/A 10/2/KMR-2010-0011 pályázati projektek támogatásával készült. Elérhetőség Telefon: +36 1 482 5000 Sajtó: Tanulmányi ügyek: Technikai segítség: Neptun gyűjtőszámla 11784009-22229913 Másolás Neptun EUR gyűjtőszámla: 11763842-00687881 Másolás Erről bővebben itt olvashattok. Indul a roham az albérletekért: itt vannak a budapesti árak A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével megindul a főiskolások és egyetemisták rohama az albérletekért, így július 24-e után több tízezer új szereplő megjelenése várható a fővárosi albérleti piacon. A nagy kereslet miatt érdemes időben lépni, hogy ne maradjunk le a kiszemelt lakásról.
A BGE-n már a második féléves beosztást is közzétették: az oktatási hetekkel február 7. között, a vizsgákkal pedig 2022. május 16. és június 25. között lehet számolni. A Budapesti Corvinus Egyetemen az őszi félév szorgalmi időszaka 2021. és december 18. között lesz, amelyet november 2. és 5. között megszakít az őszi szünet. A félévet lezáró vizsgák 2021. december 20-án kezdődnek és január 22-ig tartanak. Ezt szintén kettétöri egy szünet: december 24. január 2. között ugyanis az intézmény zárva tart. A tavaszi félév február 7-én kezdődik, a 14 hetes oktatási időszaknak május 21-én lesz vége. Tavasszal is pihenhetnek egyet a diákok, ugyanis április 11-től 14-ig szünet lesz az intézményben. Tanév Rendje Corvinus – Budapesti Corvinus Egyetem. A második féléves vizsgákra 2022. május 23. és június 18. között kerül sor. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ugyancsak szeptember 6-át tűzte ki a tanévkezdés, december 18-át pedig a szorgalmi időszak utolsó napjának. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt azonban szeptember 5. és 12. között tanítási szünet lesz, illetve október 25-től október 29-ig szintén pihenhetnek egyet a hallgatók - ekkor lesz ugyanis az őszi szünet.
A héten megjelent a közoktatási intézmények 2021/2022-es tanévének a rendje, a felsőoktatási intézményekre azonban más szabályok vonatkoznak. Ezért most utánajártunk, hogy a nagyobb fővárosi és vidéki egyetemeken mettől meddig tart majd a szorgalmi időszak, mikor lesznek a számonkérések, illetve az őszi, téli és tavaszi szünetek - már ahol vannak ilyenek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a 2021/2022-es tanév őszi féléve várhatóan 2021. szeptember 6-án kezdődik és december 11-ig tart. A tavaszi félév 2022. február 7. és május 14. között lesz. Ahogyan azt korábban már megírtuk, az ELTE-n úgy tervezik, hogy jelenléti oktatással indítják el a félévet. "Az oltási védettség hiánya önmagában nem fogja feljogosítani a hallgatókat a távolléti oktatási lehetőséget biztosító kivételes tanulmányi rendre, sem a munkavállalókat az otthoni munkavégzésre" - írták az egyetem honlapján. Az Óbudai Egyetemen és a Budapesti Gazdasági Egyetemen szintén 2021. szeptember 6. és december 11. Tanév rendje corvinus. között lesz az első félév szorgalmi időszaka, ezt december 13. és 2022. január 22. között zárják le vizsgákkal a hallgatók.
FEKETE ISTVÁN (Gölle, 1900. 01. 25. – Budapest, 1970. 06. 23. ) Fekete István Göllén született a család első gyermekeként. Édesapja nemcsak a falu tanítója volt, hanem kiváló gazdálkodó is. Fekete István csupán az első kilenc évét töltötte szülőfalujában, mégis írói munkásságának legmeghatározóbb emlékei ezekből az időkből származtak. A család 1909-ben Kaposvárra költözött, hogy gyermekeik részére a jobb tanulási lehetőséget biztosítsa. Középiskolás évei után sikeres hadiérettségit tett. Majd közel egy évtizedes katonáskodása alatt elvégezte a Gazdasági Akadémiát. Néhány évet Bakócán dolgozott, mint segédtiszt. Itt ismerte meg leendő feleségét, Piller Editet a körorvos lányát. Életében jelentős változást hozott az 1929-es év. Ajkán kapott gazdatiszti állást és az év végén megnősült. Két gyermekük született, Edit (1930 – 2013) és István (1932 –). A harmincas évek elején néhány apróbb cikket küldött be a Nimród vadászlap világhírű Afrika-vadász szerkesztőjéhez, Kittenberger Kálmánhoz (1881–1958), aki felfigyelt írásaira.
A madarat tavasszal pelyhes fiókaként szedi ki fészkéből a vadőr unokája, a következő évben pedig mint kifejlett, ivarérett állatot engedik szabadon ugyanabban az erdőben. A párra találó és immáron saját utódokat nevelő szajkó - más néven: mátyásmadár - időnként "emberi nyelven kiáltott valamit az erdőnek". Az "erdei népek" ilyenkor megrettentek, és azt "suttogták a fiaknak", hogy "ez az a mátyás, aki sokkal többet tud, mint mi, mert bodzaéréstől somvirágzásig élt az emberek között". Ez a regény zárómondata, mely visszatekintve, segít értelmezni a címet. A kiemelt helyzetű utolsó szavak nem csupán azokra az élményekre vonatkoznak, amelyek a felcseperedő madárral történtek, hanem mindarra, ami egy kis faluban élő emberek között megeshet. (Ezért is érthetetlen, hogy amikor évtizedek múltán végre ismét megjelenhetett magyar nyelven, akkor miért változtatták meg önkényesen Derengő hajnalra a címet. ) Fekete István regényét az első kiadás alapján, és természetesen az eredeti címével rendeztük sajtó alá.
Íróvá válását Csathó Kálmán (1881–1964) és Láng Rudolf (1881–1963), írói álnevén Sólyom is egyengette és segítette. 1936-tól más újságok is közölték elbeszéléseit. Első két regényével (A koppányi aga testamentuma, 1937 és a Zsellérek, 1939) országos regénypályázat első díját nyerte el. Irodalmi munkássága miatt 1941-ben elvesztette ajkai állását és Budapestre költözött. 1940-ben a Hajnalodik című színművével nagy visszhangot váltott ki. Három forgatókönyvéből is sikeres filmek készültek – Dr. Kovács István (1942), Féltékenység (1943), Aranypáva (1943) –, amelyekkel országos hírnévre tett szert. Sorban jelentek meg regényei és mellette oktatófilmeket is készített. Sajnos 1945 után már egyre nehezebb lett az élete. Fia visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a kommunista rendszerben az ÁVO-n egy alkalommal olyan súlyosan bántalmazták, hogy egyik szemére megvakult. Mindezt azért kellett elszenvednie, mert nem volt hajlandó átírni a Zsellérek című könyvének azt a részét, ahol hitelesen ábrázolta a Tanácsköztársaság vörös terrorját.