Arról is beszélt, hogy a magyarok számára Szlovénia sohasem a Nyugat-Balkánhoz tartozott, a magyar gondolkodásban ugyanis létezik egy nagy közép-európai gazdasági tér, amely "a lengyel tengerparttól húzódik le ide az Adriáig, egy kultúrkör, egy gazdasági térség, egy nagy közép-európai gazdasági térség, amely az igazi hátországát és biztonságát adja azoknak az országoknak", amelyek itt vannak. Ezért "mi Szlovéniára mindig, mint egy hozzánk hasonló közép-európai országra tekintettünk" és ha együttműködünk, ha egyesítjük az erőinket, akkor mind a két ország az új világgazdasági korszak nyertesei közé fog tartozni a többi közép-európai országgal egyetemben - mondta. Közölte: Szlovénia első félévi gazdasági számai ezt világosan bizonyítják. Janez Jansa miniszterelnök és kormánya megteremtette a feltételeit annak, hogy Szlovénia "fantasztikus sebességgel térhessen vissza a korábbi gazdasági teljesítményének színvonalához" - fogalmazott. Orbán Viktor kitért arra, hogy az elmúlt években a két ország együttműködése új dimenzióba került.
mellékletének (Közlekedés) módosításáról zur Änderung von Anhang XIII (Verkehr) des EWR-Abkommens az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XI. mellékletének (Elektronikus hírközlés, audiovizuális szolgáltatások és információs társadalom) módosításáról zur Änderung des Anhangs XI (Elektronische Kommunikation, audiovisuelle Dienste und Informationsgesellschaft) des EWR-Abkommens az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról [2020/75] zur Änderung von Anhang II (Technische Vorschriften, Normen, Prüfung und Zertifizierung) des EWR-Abkommens [2020/75] az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II.
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról [2019/189] om ændring af bilag I (Dyre- og plantesundhed) til EØS-aftalen [2019/189] Eurlex2019 az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról [2015/1254] om ændring af bilag II (Tekniske forskrifter, standarder, prøvning og certificering) til EØS-aftalen [2015/1254] EurLex-2 tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, under henvisning til aftalen om Det Europæiske Økonomiske Samarbejdsområde, særlig artikel 62, stk. 1, litra a), az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról om ændring af bilag II (Tekniske forskrifter, standarder, prøvning og certificering) til EØS-aftalen az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XX.
Két jogszabály váltja fel az idegenrendészeti törvényt Két jogszabály váltja fel az idegenrendészeti törvény Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgáraira és a harmadik országból érkezőkre vonatkozó rendelkezéseit; az új jogszabályokat - mind a kétharmados, mind az egyszerű többséget igénylő paragrafusokat - csaknem egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés hétfőn. Kevesen jelentkeznek külföldi munkára A munkaerő-piacukat zárva tartó, nyugat-európai uniós tagállamokba a magyar munkavállalók a legkönnyebben kétoldalú szerződésben meghatározott kvóták alapján juthatnak ki. Az osztrák-magyar határnál élők számára fenntartott ingázói keret kivételével azonban, nincs sok jelentkező. A német kvóták hetedét használtuk ki az első öt hónapban, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó Svájcba heten jelentkeztek, Franciaországba, Luxemburgba pedig senki. Izlandtól Görögországig szabad az út az álláspiacon Május elsejével négy további EU tagállam -Spanyolország, Portugália, Görögország Finnország -, és az Európai Gazdasági Térséghez tartozó Izland is megnyitotta munkaerőpiacát a kelet-európai EU tagállamok - köztük Magyarország - munkavállalói előtt.
Orbán Viktor kifejtette: új világgazdasági korszak kezdetén vagyunk, "a világjárvány felforgatta az életünket, nemcsak egészségügyi, hanem súlyos gazdasági válságot is okozott". A tavalyi év a világgazdaság "fekete éve" volt, globálisan 114 millió ember elvesztette az állását, 42 százalékkal estek vissza a beruházások és a világkereskedelem volumene több mint 5 százalékkal csökkent. Hozzátette: gyárak százait bezárták, nagy és erős nemzetközi vállalatok kapacitás-leépítésre kényszerültek, sok nemzetközi cég drámaian visszafogta tevékenységét, vagyis a világgazdaság minden szegmensében alapvetően alakultak, alakulnak át az erőviszonyok. Úgy vélte, az idén megkezdődött új világgazdasági korszak rendkívül éles versennyel indul, amely a termelési kapacitások világszintű újraelosztásáról szól. A gyárakat ugyanis nem ott indítják újra, ahol bezárták őket, a kapacitások nem automatikusan ott épülnek újra, ahol korábban voltak – mutatott rá. A kormányfő kiemelte: a befektetők új, nagyobb sikerrel kecsegtető helyszíneket keresnek, és Magyarország benevezett ebbe a versenybe.
Emellett egy EGT Tanács is ülésezik évente kétszer, ahol az általános kapcsolatokat rendezik, irányítják.
Mégsem lesz munkaszüneti nap december 24-e? 5 éve Nem gyűlt össze a szükséges, jogszabályban rögzített számú érvényes aláírás a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása ügyében kezdeményezett népszavazáshoz; az összegyűjtött mintegy 66, 5 ezer aláírást a kezdeményező Bíró Zoltán adta le a Nemzeti Választási Irodának (NVI) - írja az MTI. Teljes cikk... Sikeresnek ítélték a hatéves bérmegállapodást a szociális partnerek 5 éve A kormányzat, a szakszervezetek és a munkaadók is sikeresnek ítélték a hatéves bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának első őszi ülésén csütörtökön. A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról azonban parázs vita alakult ki - írja az MTI. Teljes cikk... MASZSZ: Sokan szeretnék, hogy munkaszüneti nap legyen december 24 5 éve A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felméréséből kiderül: a lakosság számára fontos, hogy december 24-ét is minél előbb munkaszüneti nappá nyilvánítsák, hiszen így szenteste napján a munkavállalók többségének nem kellene dolgozni, illetve ezt a napot nem is kellene más időpontban, például szombaton ledolgozni - írja az MTI.
Jézus születését december 25-én ünneplik, az munkaszüneti nap – válaszolta az államtitkár. A karácsony idén sem marad el, legfeljebb kicsit más lesz, mint ahogy vártuk és ahogy megszoktuk. Kompromisszumokat kell majd kötnünk, talán áldozatokat is kell majd hoznunk, de végül is ez a szeretet ünnepe, és mint ilyen, erős kötelék közöttünk. Sok mindent kibír. Tartson velünk a ráhangolódásban! Mikor nyilvánítják munkaszünetté december 24. napját? Erről adott be írásbeli kérdést az MSZP-s Gurmai Zita – vette észre a 444. A kormány nevében Schanda Tamás államtitkár válaszolt, aki azt írta: "A jelenleg is érvényben lévő munkaszüneti napok számának növelése gyengítené a versenyképességet és GDP kiesést is okozna, érzékenyen érintené a nemzetgazdaság teljesítményét és a költségvetés bevételeit is". Arra is emlékeztetett, hogy "a keresztény világ meghatározó része december 25-én emlékezik a Megváltó, Jézus Krisztus megszületésére. Ez a nap Magyarországon munkaszüneti nap". December 24-e néhány évben munkanap, néha pedig, ahogy idén is, nem az, helyette egy szombat számít hivatalosan munkanapnak.
Hamarosan itt vannak a karácsonyi ünnepek valamint az év vége és már joggal merül fel bennünk a kérdés: Hogyan alakulnak karácsony előtt és után, valamint szilveszter előtt, és azt követően a munkanapok illetve a munkaszüneti napok? Először is, december 24. még nem került be a munkaszüneti napok listájába. Munkaszüneti nap december 25. és december 26., a két karácsonyi ünnepnap. Az idén ráadásul e két utóbbi nap hétvégére, szombatra és vasárnapra esik. De ne csak a rosszat lássuk meg ebben, az idén munkanap-áthelyezéssel, december 24. péntek, is munkaszünet lesz, így háromnapos hosszú hétvégén ünnepelhetjük a karácsonyt. Cserébe előtte, 2021. december 11-én, szombaton kell ledolgozni december 24-ét. Így lesz háromnapos a karácsonyi ünnep: december 24. péntek, december 25. szombat és december 26. vasárnap. December 31. szilveszter napja péntek és munkanap. Január 1-je, ugyan munkaszüneti nap, de 2022. január 1. szombatra esik, így ott sem hosszú hétvégével, sem munkanap-áthelyezéssel nem számolhatunk.
Nem gyűlt össze a szükséges, jogszabályban rögzített számú érvényes aláírás a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása ügyében kezdeményezett népszavazáshoz; az összegyűjtött mintegy 66, 5 ezer aláírást kedden adta le a kezdeményező Bíró Zoltán a Nemzeti Választási Irodának (NVI). A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) június 6-án hitelesítette a népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívét. A határozat ellen azonban a Kúriához fordultak, amely július 11-én a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, így a hitelesítés jogerőre emelkedett. A hitelesített kérdés úgy szól: Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen? A Bíró Zoltán által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtése augusztus 1-jén kezdődött, és a jogszabály előírása alapján november 28-án 16 óráig tartott. A jogszabály szerint ha az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló idő alatt sikerül összegyűjteni kétszázezer érvényes aláírást, akkor az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell rendelnie a népszavazást.
A lakosság számára fontos, hogy december 24-ét is minél előbb munkaszüneti nappá nyilvánítsák, hiszen így szenteste napján a munkavállalók többségének nem kellene dolgozni, illetve ezt a napot nem is kellene más időpontban, például szombaton ledolgozni - derül ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) több mint 1000 ember megkérdezésén alapuló online, nem reprezentatív felméréséből. Kordás László, a MASZSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a felmérésből az is kiderült, hogy ha az emberek választhatnának, akkor az idén munkaszüneti nappá nyilvánított nagypéntek helyett inkább a szenteste napját választanák. A MASZSZ ettől függetlenül támogatja, hogy a nagypéntek is munkaszüneti nap legyen, ugyanakkor úgy vélik, hogy a szentestének munkaszüneti nappá nyilvánítása is éppen ilyen fontos lenne - tette hozzá a szakszervezeti vezető. Kordás László közölte: a december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló népszavazási kezdeményezést Bíró Zoltán magánemberként nyújtotta be. Az aláírásgyűjtéshez, ami november 28-ig tart, a MASZSZ augusztus elején csatlakozott.
Az aláírásgyűjtéshez, ami november 28-ig tart, a MASZSZ augusztus elején csatlakozott. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink