Bográcsban az igazi. Tészta, szalonna és krumpli mellett más zöldségek is kerülhetnek bele – persze ekkor már sokak szerint nem is slambucnak kell nevezni az eredetileg bográcsban főtt pásztorételt. Gábor alaposan utánanézett a különféle slambuc alapot használó recepteknek, és úgy döntött, a legtöbb hozzávalóból álló variációt készíti el. "Ez volt az első alkalom, hogy slambucot készítettem. Korábban többször találkoztam itt-ott a nevével, és kíváncsi lettem, hogy pontosan hogyan és milyen hozzávalókból készül el ez az étel, amit egyébként "öreglebbencs" néven is emlegetnek. Tehát utánanéztem. Nagy örömömre így elsőre, bográcsban készítve, nagyon ízletesre sikerült. Kertészkedés után főzz a szabadban: így készül a slambuc! | Hobbikert Magazin. Aki kóstolta, mindenkinek ízlett. A recept többféle lehet, amik régiónként kissé eltérőek ("ahány ház annyi szokás"). Van, ahol valamivel kevesebb hozzávalóval készítik (az a tradicionálisabb), de én a kutakodásaim során (Google, YouTube), a leggazdagabb receptet találtam számomra szimpatikusnak (újabb, korszerűbb), plusz még ki is egészítettem azt körülbelül 400vg felkockázott császárszalonnával.
60 perc 960 kcal A Slambuc bográcsban hozzávalói: 30 dkg füstölt szalonna 5 fej vöröshagyma 4 kg burgonya 60 dkg füstölt kolbász 5 paradicsom 5 zöldpaprika 1, 5 dl olaj 60 dkg lebbencstészta 1 evőkanál édes-nemes pirospaprika 2 evőkanál ételízesítő 1 teáskanál őrölt cseresznyepaprika só, bors ízlés szerint A Slambuc bográcsban elkészítési módja: Tüzet rakunk. A füstölt szalonnát kockára vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk. A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, és kockára aprítjuk. Slambuc bográcsban. A kolbász karikára szeleteljük. A paradicsomot, zöldpaprikát megmossuk, gerezdekre vágjuk. A bográcsot a tűz fölé akasztjuk, beleöntjük az olajat, hozzáadjuk a szalonnát, beletördeljük a lebbencstésztát, és megpirítjuk, majd kiszedjük. A visszamaradt zsiradékban megpirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a pirospaprikát, és beletesszük a burgonyát, megszórjuk az ételízesítővel, borssal, cseresznyepaprikával, felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje, és összeforgatjuk. Hozzátesszük a karikára vágott kolbászt, a megpirított tésztát, a paradicsomot, a zöldpaprikát, majd egyenletes lassú tűzön, a bográcsot többször megforgatva, kb.
Ezt a receptet nem szívesen írom le, mert az egyik személyes kedvencem, azok közül amik az elmúlt 1 évben születtek, és szeretek meglepetéseket tartogatni a barátaimnak ha úgy alakul. Viszont három okom is van rá, hogy most megosszam veletek: 1. Az egyik barátomat Andrist (senki nem hívja így csak a szülei, de egyébként imádja) meg kell győznöm arról, hogy a "krumplis tészta" nem egy köret, és igenis lehet jó "krumplis tésztát" csinálni. 2. Ez egy alföldi eredetű étel, és Tobi a sznob barátnője, Dr. Szöszi még nem evett ilyet. Mivel a tészta a kedvence, úgy gondolom, ha nem is az első, de legalább a második helyre ugorhat ez az étel a saját toplistáján, közvetlenül a túrós csusza után. 3. A ez az utolsó receptposzt, hamarosan elköltözünk, de erről később… Ahogy már mondtam, ez eredetileg egy alföldi pásztor étel, és csak akkor hívhatjuk slambucnak, ha bográcsban készítjük, és 32-szer átforgatjuk. Slambuc: egy igazi pásztoreledel, amely bográcsban az igazi | Vájling.hu recept oldal. Mellesleg egészen tavalyig úgy tudtam, hogy az eredeti recept paprikás, de nem olyan régen kiderült, hogy nincs benne pirospaprika.
A slambuc az egyik legrégebbi tésztaételünk, amelynek a forró edény és az izzasztó kavargatás a titka. A zsírban pirított, főtt tészták az egész országban ismertek, de mind közül talán a hajdúsági slambuc őrizte meg legjobban a hagyományát. Számos elkészítési módja létezi: van aki szalonnán pirítja, de akad olyan is, aki kolbászt és krumplit is tesz bele. Legfinomabban bográcsban lehet elkészíteni, télen pedig egy nagyobb vaslábos is megteszi, ám akárhol is főjön, mindig folyamatos kavargatás mellett készüljön. Hozzávalók 1 kg burgonya 25 dkg fodros nagykocka tészta 10 dkg füstölt szalonna (ízlés szerint) 8 dkg füstölt kolbász 1 db paradicsom 2 db hegyes erős paprika 2 gerezd fokhagyma 1 közepes fej vöröshagyma fűszerpaprika ízlés szerint só ízlés szerint bors ízlés szerint őrölt fűszerkömény ízlés szerint 1. 5 l víz Egy kis darab füstölt szalonnát kockára vágunk, és egy serpenyőben kiolvasztjuk, hozzátesszük a felaprított vöröshagymát, és megdinszteljük, majd pirospaprikával megszórjuk, és felengedjük 1, 5 l vízzel.
2022-ben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Bázissal (a szlovákiai Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület) közösen hozza el a szlovák és szlovákiai magyar irodalom legfontosabb alkotásait. Az idei fesztivál díszvendége a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, aki az eseményen a Budapest Nagydíjat is átveheti. A belarusz író és oknyomozó újságíró ukrán és fehérorosz szülőktől származik, iskolái elvégzése után újságírással kezdett el foglalkozni. Tényfeltáró cikkeit a Lukasenko-rezsim nem nézte jó szemmel, ezért 2000-ben el kellett hagynia Fehéroroszországot. Az International Cities of Refuge Network nevű szervezet segítségével menedékjogot kapott, Párizsban, Göteborgban és Berlinben is élt. 2011-ben visszaköltözött Minszkbe. Az újságírás mellett a '80-as évek óta irodalommal is foglalkozik. 1985-ben jelent meg első könyve, A háború nem asszonyi dolog címmel, amely magyarul is megjelent. A mű hamar népszerűvé vált, és több mint 2 millió példányban kelt el. A szovjet hatóságok azonban tiltakoztak ellene, és be is tiltották.
Szállítás: 1-2 munkanap Árakkal kapcsolatos információk: Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár "Egybeesett két katasztrófa - írta a Nobel-díjas Alekszijevics -, egy kozmikus: Csernobil, és egy társadalmi: a víz alá süllyedt a szocializmus hatalmas kontinense. " Az írónő megrázó könyvében a túlélők szólalnak meg, a katonák, akik részt vettek a mentésben, az áldozatok hozzátartozói. Adatok Eredeti megnevezés: Csernobilszkaja molitva Kötésmód: ragasztott kötött védőborítóval Méret [mm]: 150 x 203 x 32 Szvetlana Alekszijevics Az 1948-as születésű fehérorosz Szvetlana Alekszijevics a Szovjetunió kései éveinek és felbomlásának leghitelesebb krónikása. A pályafutását újságíróként kezdő szerző többek között olyan érzékeny és traumatikus témákat dolgozott fel aprólékos kutatómunkán és több száz túlélővel és kortárssal folytatott beszélgetésein alapuló könyveiben, mint a nők által átélt szenvedések a második világháború során, az afganisztáni háború, illetve a csernobili nukleáris katasztrófa.
Gyermekként a második világháborúban; ford. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2017 Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Svetlana Alexievich című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés]: Szvetlana Alekszijevics alkotói adatlapja (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 8. )
Művei közel 20 országban jelentek meg, 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott "többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet. " Magyarul nyolc regénye olvasható, köztük az egyik legnépszerűbb, a 2016-ban megjelent Csernobili ima is. A díszvendég és a kiemelt régió mellett lehetőséget kapnak a bemutatkozásra az Európai Unió tagországainak fiatal prózaírói is, a nagy sikerű Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. A megnyitó ünnepségre szeptember 29-én 16:00-kor kerül sor a Nemzeti Táncszínházban. A fesztiválról további információ az alábbi oldalon érhető el. Fejléckép: Szvetlana Alekszijevics (fotó: David Levenson / Getty Images Hungary)
Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet. Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből. Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.
A Német Szövetségi Köztársaság Rendjének Nagykeresztje (2021. június 15. ) Anna Politkovskaya Award (2018) Irodalmi díjai irodalmi Nobel-díj (2015) Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics aláírása Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics témájú médiaállományokat. Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics ( belaruszul: Святлана Аляксандраўна Алексіевіч, oroszul: Светлана Александровна Алексиевич (Szvetlana Alekszandrovna Alekszijevics), ( Sztanyiszlav (ma: Ivano-Frankivszk), 1948. május 31. –) Nobel-díjas belarusz író és oknyomozó újságíró. Élete [ szerkesztés] 1948-ban született ukrán és fehérorosz szülőktől az ukrajnai Sztanyiszlavban, de Fehéroroszországban nőtt fel. Iskolái elvégzése után helyi újságoknál dolgozott, majd a minszki Nyoman irodalmi lap munkatársa lett. [1] Újságírói pályafutása során elbeszéléseket írt olyan drámai események szemtanúival készült interjúk alapján, mint a második világháború, a Szovjetunió afganisztáni háborúja, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa.