Korábban mindig valamilyen szereplő mögé bújt (mint pl. Az örök zsidó c. versben) és nem mutatta meg lelkivilágát: az Őszikék azért is különleges, mert Arany ritkán nyílt meg úgy, ahogy ezekben a versekben. Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, Legfölebb ha omnibuszon. Láttam sok kevély fogatot, Fényes tengelyt, cifra bakot: Soha meg se' irigyeltem. Nem törődtem bennülővel, Hetyke úrral, cifra nővel: Az út szélin baktatóra. Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral: Félreálltam, letöröltem. Hiszen az útfélen itt-ott, Egy kis virág nekem nyitott: Megvolt szívem minden kedve. Az életet, ím, megjártam; Nem azt adott, amit vártam: Kérve, kellve, kevesebbet. Ada címet, bár nem kértem, S több a hír-név, mint az érdem: Bételt volna keblem vágya. Arany János Epilógus – Neonatolog. Kik hiúnak és kevélynek - Tudom, boldognak is vélnek: Irígy nélkül még ki látott? Bárha engem titkos métely Fölemészt: az örök kétely; Égető, mint Nessus vére. Mily temérdek munka várt még!... Mily kevés, amit beválték S hány reményem hagyott cserbe'!...
Ahogy a költő megvonja a mérleget, fokozatosan visszavonja azokat az állításait, amelyeket az első szerkezeti egységben tett, ahol még derűsnek és elégedettnek látszott. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Egy kis független nyugalmat, Melyben a dal megfoganhat, Kértem kérve: S ő halasztá évrül-évre. Csöndes fészket zöld lomb árnyán, Hova múzsám el-elvárnám, Mely sajátom; Benne én és kis családom. Munkás, vídám öregséget, Hol, mit kezdtem, abban véget… Ennyi volt csak; S hogy megint ültessek, oltsak. Most, ha adná is már, késő: Egy nyugalom vár, a végső: Mert hogy' szálljon, Bár kalitja már kinyitva, Rab madár is, szegett szárnyon? Arany János: Epilógus (elemzés) – Oldal 3 a 8-ből – Jegyzetek. A legvégső költői kérdés nyitva hagyja a verset, a választ mindenkinek magában kell megfogalmaznia. Az elmúlás gondolata sok költőt foglalkoztatott a világirodalomban. Már az ókorban is a "carpe diem" filozófiáját hirdették a földi lét rövidsége miatt. Egészen a kortárs irodalomig "kitolható" ez a téma, hiszen mindenkit foglalkoztat az a kérdés, hogy mi végre vagyunk itt a Földön?
A követ üzenetet hozott Alitól: nincs értelme Szondi György sírjának énekelni, már nem tudnak változtatni a múlton, inkább jöjjenek le és szolgálják Alit. Drégely vára elesett, nem szabad ezen keseregni, hanem át kell állni a legyőző félhez, és vele együtt zengeni a győzelmi éneket. Szondi és katonái nemcsak a magyar haza, hanem a keresztény Magyarország becsületét is védik a pogány törökökkel szemben. Ez egy ismétlő motívum a világirodalomban, hiszen a XVI. Arany János: Epilogus - diakszogalanta.qwqw.hu. században élő Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmében is találkozhattunk ezzel a gondolattal. Zrínyi ugyancsak egy várostromot mesél el rendkívüli érzékletességgel, továbbá ott is felbukkan a kereszténység védelme a pogányokkal szemben. A török támadásának erejét a zeneiség eszközei érzékeltetik: "Hadd zúgjon az álgyú!, pattog a bomba, röpked a gránát, falat ont, töri Drégel sziklai várát, harcos paripái nyihognak". Szondi a végső ütközetre úgy készül, hogy kihordatja a vár piacára az ezüstöt, aranyt, a marhákat máglyára viteti, harcos lovaikat meggyilkolják.
Nem volt rokon, jó ismerős sem; Kit érdekel a más sebe? Elég egy szívnek a magáé, Elég, csak azt köthesse be. " Mindez erősíti a költőben bújkáló szomorú hangulatot, világméretekben kezd el gondolkozni. ("Közönyös a világ") A kezdő sor megismétlése szemlélteti, hogy a kezdeti állapothoz mérten a költő nézőpontja és hangulata miként módosult. Kezdetben még vidáman kertészkedett, ámde az események hatására magába szállt magányából és felelősséget érzett a nép iránt. Arany rendkívül negatív képet fogalmaz meg az emberi kapcsolatokról. Nem törődünk egymással, elállatiasodott a világ. Mindenki csupán magával foglalkozik: "Közönyös a világaz ember Önző, falékony húsdarab, Mikép a hernyó, telhetetlen, Mindég előre mász s – harap. " A vers befejező részében a kertész metaforikus jelentést kap, a halállal azonosítja. Leírja, hogy bár sokan meghalnak, nem számít, mert a mai emberek nem értékesek, és az utódok sem lesznek jobbak, mint az elődök. A vers végkicsengése negatív Arany kiábrándult a világból.
Az út vége, az úti cél a halál. Az országút az emberi sors allegóriájaként jelenik meg (út – utazás – az úton levők eltérő helyzete – gyalogosság stb. ) Itt tehát az allegorizáló kifejezésmód jellemző (sár, virág az út szélén, kevély fogat, cifra bak, úri lócsiszár stb. ). Ezt az egységet még derű, önironikus mosoly, kiegyensúlyozottság jellemzi: úgy tűnik, a költő hetykén, önérzetes fölénnyel és sztoikus bölcsességgel emelkedik fölébe a gondoknak-bajoknak, az élet csapásainak. Ez azonban csak látszat. Az idillinek tűnő felszín alatt visszafojtott indulatok bújnak meg, amelyeket egyelőre még titkol a költő, de megrendültsége, keserűsége nemsokára lelepleződik. A 2. egység (6-10. versszak) idősíkja a múlthoz kötött jelen. A versben megszólaló költő az élettől nem kapta meg azt, amit várt. Kapott tőle címet, hírnevet, elismerést, holott épp ilyesmikre nem vágyott. Itt régi, gyötrő élménye szólal meg: életét elhibázott pályán futotta, az alkotók örök kételye gyötri. Fájdalmas öniróniával szól a félbehagyott, megvalósítatlan tervekről.
A részvétel egyúttal arra is jó alkalom, hogy önkéntesek és látogatók együtt ünnepeljék a helyi értékeket. Az Európa Tanács védnökségével már ötven országban rendezik meg a hatalmas népszerűségnek örvendő Európai Örökség Napokat (European Heritage Days). 2003-ban az UNESCO elfogadta a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt (Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage). A Magyar Kultúra Napja alkalmából „Örökség serleg” díjban részesült az Ipolybalogi Bukréta Hagyományőrző Csoport - Nemzeti.net. A mai napig valamivel több mint 130 ország csatlakozott a nemzetközi egyezményhez. A Magyar Parlament 2006-ban a XXXVIII. kihirdető törvény megalkotásával lehetővé tette az egyezmény ratifikálását, melynek eredményeképpen hazánk harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába. Budapesten a magyar kultúra napján tartják a Kulturális Örökség Európai Éve hazai megnyitóját. Egerben bemutatják a város Európa Kulturális Fővárosa-pályázatát, Pécsett elindul az Arany 200 országos lemezbemutató turnéja. Kihirdetik a Székesfehérvár történeti központja építészeti pályázat eredményét.
Kapcsolódó rendezvények: Épülettörténeti séta - KÖN 2021 - 2021. szeptember 18., 11:00 Épülettörténeti séta - KÖN 2021 - 2021. szeptember 19., 11:00 Kérjük, a Pesti Vigadó felkeresése előtt minden esetben tájékozódjanak az épület nyitvatartási idejéről, és a speciális szint- és házzárakról a Látogatói információk / Nyitvatartás menüben! Hortobágyi Nemzeti Park - Turizmus. Bővebben a Kulturális Örökség Napjairól. KÖN - Épülettörténeti séta Ingyenes épülettörténeti séta a Kulturális Örökség Napjai alkalmából Az idegenvezetés indulási időpontja: 11:00 Helyszíne: a Pesti Vigadó Előcsarnoka A vezetés várható időtartama: 60 perc Csoportlétszám: maximum 35 fő Bővebben a Kulturális Örökség Napjai alkalmából a Pesti Vigadó látogathatóságáról. Kérjük vendégeinket a házirend betartására és a szolgáltatásunkra vonatkozó feltételek elfogadására. A programváltozás jogát a program kezdetéig fenntartjuk! Kérjük, a Pesti Vigadó felkeresése előtt minden esetben tájékozódjanak az épület nyitvatartási idejéről, és a speciális szint- és házzárakról a Látogatói információk / Nyitvatartás menüben!
Forrás: Tovább a cikkre »
A magyar kultúra napja alkalmából Rómában Aspektusok (Aspetti) címmel kortárs magyar grafikai és kisplasztikai kiállítás nyílt pénteken a Római Magyar Akadémia galériájában. INGYENES BELÉPÉS minden látogatónak az állandó kiállításokra: 2019. 10–18 óráig Az erre a napra meghirdetett programok ingyenesek, de REGISZTRÁCIÓKÖTELESEK! Regisztráció (szeptember 20. 16:00-ig): az egyes programoknál a regisztrációra kattintva. Nemzeti kulturális örökség napa valley. Érdeklődni az alábbi telefonszámon: 06-1-327-7749 Programok: MESÉLŐ FALAK | ÉPÜLETTÖRTÉNETI SÉTA VAGYON, MŰVELTSÉG, HATALOM ÖRÖKÖLT VALLÁS Támogatók:
2022-01-25 14:02 A Magyar Kultúra Napja alkalmából, január 22-én, a budapesti Stefánia Palotában 26. alkalommal rendezték meg a Magyar Kultúra Napja Gálát, mely a magyar kultúra szűkebb és tágabb közösségükért önzetlenül tevékenykedők nemzetközi ünnepe. Az ünnepség keretében adták át a Kultúra Lovagja címet és az Örökség serlegeket. A kitüntetett elismerés azoknak jár, akik nemcsak az egyetemes és a magyar kultúrát őrizik, de munkásságukkal sokat tesznek a közösségért is. Az Örökség serleg díjat 2005-ben a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Magyarország Felfedezői Szövetség alapította. Az idei díjazottak között volt az Ipolybalogi Bukréta Hagyományőrző Csoport, ők az Örökség serleg díjat kapták. A magyar kultúra napja – 199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt - Nemzeti.net. A közösségi elismerést "A magyar kultúra határon túli példamutató ápolásáért" érdemelte ki a csoport. A Bukréta 2005-ben alakult az ipolybalogi Csemadok Alapszervezet berkeiben. Az elmúlt évek folyamán több száz fellépésük volt. Aranysávos minősítést értek el az országos Bíborpiros Szép Rózsa és a Tavaszi szél vizet áraszt versenyeken.