A törvény adta jog ugyanis csak 2015. októberig működött megfelelően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Farkas József, megyei főkapitány akkor vonta magához a túlórák elrendelésének jogkörét 4 napra, és akkor fordult elő először, hogy Farkas megtagadta, hogy az állomány minden egyes tagjának, aki kérte, pénzben fizessék ki a teljesítendő túlórákat. A Főkapitány úr nem tudta kezelni a saját maga által teremtett helyzetet és 4 nappal később visszaadta a helyi parancsnokok jogkörébe a túlórák engedélyezését. DE!!! A fizetős túlórák jogkörét megtartotta magának, csak a szabadidőben megváltandó túlórák engedélyezését adta vissza – írják. Ezzel "kényszerhelyzetbe hozta" a saját kapitányait és helyi rendőrkapitányságok vezetőit, és "elkezdődött a megyében az a helyzet, hogy ha az állomány egyik tagja a túlóráját a törvény szellemében szabad választása alapján pénzben akarta megváltani, akkor a főkapitány úrhoz kellett fordulni". A megyei főkapitány azonban onnantól a túlszolgálatnak csak egy töredékét engedte pénzben megváltani, a fennmaradó órákat az állomány akarata ellenére két csúsztatásban kellett kiadni.
"Mi a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományába tartozó munkatársai vagyunk. Évek óta itt dolgozunk a megyei rendőr-főkapitányság állományában, de ilyen rendszerszintű visszaéléssel – amivel 3 éve küzdünk – még nem találkoztunk. Igen, a túlóravisszaélésekről van szó. Nem fogunk litániákat írni, hanem röviden a lényegre térünk" – kezdődik a rendőrök által írt levél. A rendőrök emlékeztetik az országos kapitányt, hogy a törvény szerint szabadon dönthetnek arról, hogy a túlórákért pénzt vagy szabadidőt kérjenek, ám ez csak 2015. október 15-ig működött így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ameddig Farkas József főkapitány magához nem vonta a túlórák elrendelésének jogkörét (ez korábban a helyi kapitányok és a határrendészeti kirendeltség vezetők jogkörében volt).
Miután az értesüléseink valódiságát két olyan levéllel is meg tudtuk erősíteni, amit Farkas József főkapitány írt, ezért október végén újra megkerestük az ORFK-t: fenntartja-e a rendőrség, hogy az értesüléseink valótlanok? A rendőrség válaszát azóta is várjuk. Az azóta eltelt időszakban még több szabolcsi rendőr megerősítette az Indexnek, hogy valóban az a helyzet, amit megírtunk. Ezenfelül egy újabb dokumentumot is megszereztünk, ami alátámasztja a korábbi állításunkat. Ezúttal egy olyan levelet teszünk közzé, amit nem Farkas József főkapitány írt, hanem neki írt egy rendőr ezredes. A levélből kiderül, hogy korábban Farkas arra utasította az ezredest, vizsgálja felül a kapitányságokra 2016-os évben vonatkozó alapjogcímes túlórákat "a jelenleg alkalmazott túlóra elrendelési gyakorlat esetleges megváltoztatása" érdekében. A levélben az ezredes egy kimutatást is közzétett arról, hogy 2016-ban a kapitányságokon mennyi túlóra volt, és ebből mennyit ellentételeztek pénzzel, mennyit szabadidővel.
Évértékelés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad! Kinevezték Kisvárda új főrendőrét Farkas József | A Magyar Rendőrség hivatalos honlapja ÁBTL Archontológia - Farkas József életrajzi adatok Évértékelő a kapitányságon | SZON Index - Belföld - Szívatják a túlórákkal a szabolcsi rendőröket Arra kényszerítette az alatta lévő vezetőket, hogy "ők nyirbálják meg a dolgozó rendőrök alapjogcímes túlóráit és ők legyenek azok, akik a balhét elviszik helyette" – olvasható a levélben. "Segítségért fordultunk önhöz, mint a főnökünkhöz! Tisztelettel megkövetjük a szabályokat; de szeretnénk leszögezni, hogy ha ránk is vonatkoznak a jogszabályok és a belső szabályok, és ellenünk fegyelmi vagy büntetőeljárást is tudnak indítani, akkor ezek a szabályok ugyanúgy vonatkozzanak Farkas József főkapitányra is! Mivel a főkapitány is egy kolléga, nehéz nekünk leveleket írni róla önnek, szerettük volna házon belül elintézni ezt, de nem lehetett" – olvasható a levélben, melyben arról is írnak, hogy amikor a problémájukat jelezték a megyei kapitánynak, azt a választ kapták, hogy akinek nem tetszik, veheti a kabátját, és elmehet.
Erdély nevezetesebb szereplő kihalt családainak egyike. Nevét Felső-Fejér vármegyében pálosi járásban fekvő Petek helységről vehette. Különben székely eredetűnek irják. Családfáját Petki Domokosig viszik fel, ki 1499-ben élt, ettől kezdve következőleg származtatják a családot: Domokos 1499. ; Gábor 1564. csiki főkapitány székelység vezére; Antal; Bálint 1541. (Harinai Zsófi); Tamás (Tamásfalvi leány); György (Damokos Margit); Kata (Cseffei Benedek); I. István 1584. Jásdot kapja. (Sármasági Anna); Mihály †; Kata (Székely Bold. ); István † 1601. ; Erzse (Tóth Mihály); Farkas fogarasi kapit. 1605. (Lázár Erzse); János † 1612. kanczellár (Kornis Kata) Derzsi ág. ; Ilona (Mikó Ferencz); Zsuzsa ( «» Pávai Péter); Bora (Apafy György); Frencz † nótáztatott 1633. ; István 1660 Csiki főkapit. (Sükösd Erzse); II. Farkas † (Borsovai Erzse); Erzsébet (Nagy Tamás); János Csiki fő kir. biró (Haller Krisztina); Bora (Henter Benedek); Sára (Toroczkay János); Dávid gróf 1690. (Zichy Sára); Teréz (Bálinthith György); Anna (gr.
Egyes források szerint a magyarok 850 táján már az őshazában kapcsolatba kerültek a keresztyénséggel, ahol állítólag Metód, később pedig Julianus barát is megfordult közöttük. A magyarság azonban csak a honfoglalás után, I. [Szent] István király idejében tért keresztyén hitre. Az uralkodó belátta, hogy a magyarság csak akkor maradhat fenn, ha felveszi a keresztyénséget. Ezért hittérítőket, német és olasz szerzeteseket hívott be, közöttük Gellért püspököt, aki az uralkodó fiának, Imre hercegnek lett a nevelője. Tiszacsécse Község Önkormányzata -. Mintegy félévszázadnyi idő telt el, amíg az egész ország – legalább is látszólag – keresztyénné lett. A kunok, jászok, besenyők sokáig ellenálltak. István király két érsekséget és nyolc püspökséget alapított, az ő korában alakult ki a híres pannonhalmi apátság is. Birtokokat adományozott az egyháznak, templomokat építtetett országszerte. A magyarság első keresztyén temploma Székesfehérvárott épült. Politikailag és vallásilag bölcs dolog volt, hogy István nem a keleti (bizánci) ortodox keresztyénséghez, hanem a nyugati (latinhoz) kapcsolta országát.
(1Kor 3, 10-11) 241. A reformáció első, úttörő nemzedéke Wittembergből jött haza. Az ő alapvetésük után a második nemzedék (Kálvin kortársai) egyre inkább a svájci reformációt képviselte. Igaz, volt egy-két nagyon korai jelzés. Emlegessük fel Conrad Reyss von Ofen (a budai Reisz Konrád) nevét, aki Augsburgban, 1525-ben kiadott egy kis könyvet, amiben Zwingli reformációját támogatta. Aztán, feltűnik a genfi, majd a strassburgi egyetem anyakönyvében egy Belényesi Gergely nevű diák (esetleg azonos a később itthon munkálkodó Szegedi Gergellyel? ). 1. Az első, nyilván református reformátorunk KÁLMÁNCSEHI SÁNTA MÁRTON. Református egyház kialakulása a történelem során. (A neve valószínűen tévedés, Kálmáncsa baranyai városkából származhatott). A katolikus egyházban kezdte pályáját: megjárta a krakkói egyetemet, majd Gyulafehérvárott volt kanonok. Egy hitvitán találkozott a reformációval, meg is győződött annak igazáról. Előbb Kárpátalján: Munkácson, Beregszászban prédikált ("bejárta Ungot-Berket"), majd Debrecenben. Ott már református felfogásban tanított és szervezett.
Debreceni zsinat (Budapest, 1937) ↑ a b c Tolnai Új Világlexikona 15.
Az "istenes vénember" azt kérte az Úrtól, hogy csak addig élhessen, amíg befejezi a fordítását, utána kész az Úrhoz költözni. Ez meg is adatott neki. A Károlyi-fordítás jelentősége irodalmi szempontból is hatalmas: ez alapozta meg a magyar irodalmi nyelvet. Lehetetlen meg nem említeni Szenci Molnár Albert (1574-1634) nevét. Ő volt, aki gyermekkorában hordta Károlyi bibliafordításának kéziratait Göncből Vizsolyba, ahol a Biblia nyomtatása történt (Mantskovits Bálint, lengyel anyanyelvű nyomdász végezte a munkát). Szenci Molnár ritkán volt itthon, szüntelenül járta Európát, főleg a német városokat. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára. Kapcsolatokat teremetett egyházi körökkel és lett összekötő kapocs a magyar és külföldi protestantizmus között. Ő fordította a francia nyelvű, rímbe szedett zsoltárokat magyar nyelvre, amelyeket ma is énekelünk (fordítása 1607-ben jelent meg Hanauban). Ugyancsak ő adta ki Hanauban a Károlyi-Biblia javított változatát. Kálvin János fő művét, az Institutio-t szintén ő fordította le elsőnek anyanyelvünkre.