Bővebb ismertető A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat? Kard és kasza - Szemtanúság. " lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került. A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe - ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája.
E kötet cselekményének középpontjában Erőss Miklós gróf áll, akinek sorsát gyermekkorától az 1950-es években a románok börtönében elszenvedett haláláig követi nyomon Wass Albert – személyes formába sűrítve a kisebbségtörténelmet. (Legeza Ilona) ISBN 9786156016058 Kiadás éve 2020 Kiadó Erdélyi Szalon Kiadó Kötés kemény kötés Oldalszám 358 Szerző Wass Albert
A Mire a fák megnőnek hősei a Szamos vö... Jönnek! - Adjátok vissza a hegyeimet! A két összetartozó regény egy kötetben jelenik meg a díszkiadás negyedik köteteként. Az 1940-ben írt Jönnek! azt a két hetet öleli fel, amely a második bécsi dö... Farkasverem - Csaba Egy kötetben jelenik meg Wass Albert két első műve, ezúttal az eredeti első kiadások szövege szerint. Wass albert kard és kasza music. A magyar regényirodalom évtizedekig rejtett értéke volt a... Kicsike lángok a magyar éjszakában - Kötetben meg nem jelent írások 1963-1992 Wass Albert emigrációban töltött évtizedeinek summázata e különleges kötet, mely három évtized közéleti eseményeit rögzíti. Az amerikai kitaszítottságban-lét kü... Erdély magyar föld - Kötetben meg nem jelent írások Kétszeresen is irodalmi szenzáció a kötetben kiadatlan Wass Albert-írások publikálása: egyrészt a két világháború közötti időszak lenyomata, szám szerint minteg... 1 718 Ft Mese a kócsagról Természetvédő mese a gyönyörű kócsagról, aki fehér tollain az angyalok üzeneteit hordozza és a vizimadarakról, akik ilyen különös madarat még sosem láttak.
59, 00 lei A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe – ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája. Wass albert kard és kasza magyar. A termék megvásárlásával 4 hűségpontot gyűjthetsz! Raktáron Várható szállítási idő 2-3 munkanap A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat? " lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került.
20. kötet: Hűség bilincsében II. 21. kötet: Vérben és viharban 22. kötet: Hagyaték 23. kötet: Valaki tévedett 24. kötet: Az utolsó lámpás 25. kötet: Jönnek/Ember az országút szélén 26. kötet: Egyedül a világ ellen/Magukrahagyottak 27. kötet: Csaba 28. kötet: Eliza és a ház, amit Jacob épített I. 29. kötet: Eliza és a ház, amit Jacob épített II. 30. kötet: A sólyom hangja 31. kötet: Rézkígyó/Te és a világ 32. kötet: A költő és a macska 33. kötet: Hanky tanár úr/Halálos köd holtember partján 34. kötet: Csillag az éjszakában 35. kötet: Örökösök 36. kötet: Az almafa kivirágzik 37. kötet: Mesék/Erdők könyve/Tavak könyve 38. kötet: A szikla alatti férfi 39. kötet: Black Hammock 40. kötet: Nem nyugaton kel fel a nap 41. kötet: A láthatatlan lobogó 42. kötet: Nagypénteki sirató 43. kötet: Magyar szemmel I. 44. kötet: Magyar szemmel II. 45. kötet: Magyar szemmel III. 46. Wass albert kard és kasza 3. kötet: Amerikai emberek 47. kötet: Magyar számadás 48. kötet: Életem: Voltam I. 49. kötet: Életem: Voltam II.
Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Wass Albert- Kard és Kasza I. - szemtanúság - magyarbolt,mag. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga - a magyar és arisztokrata - tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja. És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszerezni a hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással - azaz kaszával - meg is kell tartani! A feszesebb szerkezetű, valóban regény kompozíciójú rész is teljességérzetet kelt, de immár nem a történelmi sors teljességéét, hanem az emberi sorsét, hiszen fölvonultatja a mezőségi társadalom minden képviselőjét, jellemző rétegét és alakját: az arisztokratát, a hivatalnokot, a román pópát, a zsidó kereskedőt, az egyszerű embereket, románokat és magyarokat.
A madár-lélek szimbólum jelentése jellemző a kereszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelenik meg. A madarak feltűnnek mint a szabadság jelképei, a bűn rabságából való szabadulásnak és a lélek testtől való függetlenségének képei. A népi megfigyelés alapján a költöző madarak tavaszi megjelenésének idejéből megjósolták az év időjárását és a termés mennyiségét is. A paraszti gazdaságban a termésből, gyümölcsből mindig hagytak egy keveset a földön és a fákon az " ég madarainak". A fa a legősibb növényszimbólum, az örök fejlődés és megújulás, a termékenység jelképe, míg a kiszáradt fa az elmúlás motívuma. Mondókákban, népdalokban, magyar népmesékben is találkozunk vele, például égig érő fa, aranyalma fa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak. Madarak fák napja 2022. Utat szimbolizál, amelyen a táltosok, mesehősök az égbe vagy az alvilágba juthatnak.
Ez a nap egy alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. 1996 óta egy Németországból indult mozgalom hatására Magyarországon is minden évben megválasztják az év fáját és madarát. A választás célja, hogy a természeti kincsnek számító hazai erdőkben élő gyönyörű fákra, illetve madarakra széles körben felhívja a figyelmet. A rendezvény az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra, és általában a természet fontosságára, életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története, helyi jelentősége van. Ezek közül a szakmai zsűri választja ki a tíz döntőst, melyekből a közönség a július 1. Mikor van a madarak és fák napja? - Nevezetes napok. és október 1. közötti online szavazáson választja ki kedvencét. A vetélkedő a nemzetközi Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik, mely versenyt az Environmental Partnership Association (EPA) szervezi. Az Országos Erdészeti Egyesület már 1996-ban elindította az ugyanilyen néven futó Év Fája mozgalmat, amely nem egy konkrét fát, hanem egy-egy kevésbé ismert hazai fafajt ismertet meg a nagyközönséggel és az erdészeti szakmával.
Forrás ->
A fa a legősibb, az egész világon elterjedt, egyetemes növényszimbólum. A fa az örök fejlődés és megújulás, a termékenység; a kiszáradt fa az elmúlás jelképe. Vidéki mondókákban, magyar népmesékben is gyakorta találkozunk vele: égig érő fa, aranyalma fa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak; utat szimbolizál, amelyen a sámánok, táltosok, mesehősök az égbe vagy alvilágba juthatnak. Madarak fák napja feladatlap. Nemcsak ezen a napon kell gondolnunk a madarakra és a fákra. A hétköznapokon is figyelnünk kell "hallgatag" és "énekes" társainkra. Nemcsak azért, mert a fák oxigént termelnek és port szűrnek meg, a városokban a zajvédelemben is fontos szerepük van. Nemcsak azért, mert a színes, gyönyörű madarak éneke, s a fák zöldje nyugtatja az embert. Azért is, mert ezeknek az élőlényeknek a sorsát egyre inkább befolyásolja a mindenen uralkodni vágyó ember, az év többi, háromszáz-egynéhány napján is. Petőfi Sándor: Három madár (részlet) Az első madár egy kis cinege, Nem sérti őt a télnek hidege, Nem háborítja őt meg semmi vész, Télben, viharban vígan fütyörész, Vígan ugrál a száraz ágakon, Mint a pillangó a virágokon, Ugrál, miként a gyermek, gondtalan, Jön és megyen, máshol van untalan, Alig képes kísérni őt a szem.