Ennek az egyszerű technikának a segítségével ki lehet számítani adott név rezgésszámát, ezáltal pedig kideríthetjük, hogy milyen energiát vonz magához. A betűk számértékei: A, J, S B, K, T C, L, U D, M, V E, N, W F, O, X G, P, Y H, Q, Z I, R 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A fenti táblázatból keressük ki a név betűit, ezután a kikeresett számokat adjuk össze. Ezután ennek a számnak az egyes számjegyeit is adjuk össze egészen addig, amíg egyjegyű számot nem kapunk. Ez a szám a rezgésszám! Nina rezgésszáma: N + I + N + A = 5 + 9 + 5 + 1 = 20 = 2 + 0 = 2 Jelentése, értelmezése: 2. : A kettősség az antonimapárok száma A 2-es számban született emberek életében folyamatosan megmutatkozik az ellentét. Egyszerre benne van a siker és a kudarc, a jó, és a rossz. Az illető rendkívül érzékeny lélek, aki másokon szívesen segít, emellett saját maga pénzügyeit is remekül tudja kezelni. Nina névnap - Női névnapok. Küldj képeslapot Nina nevű ismerőseidnek/barátaidnak! kankalinos rózsás tulipános liliomos gyöngyvirágos Kattints arra a képre, amelyiket szeretnéd elküldeni és a következő oldalon lehetőséged lesz letölteni, emailben elküldeni és Facebook-on megosztani barátaiddal, ismerőseiddel.
Az 1990-es években igen ritka volt, a 2000-es években pedig nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között az Anilla. Nyina név jelentése, Nyina névnapja, Nyina becézése és más érdekességek. Az 1990-es években igen ritka volt, a 2000-es években a 25-42. leggyakoribb női név volt a Panna. Az 1990-es években nem lehetett anyakönyvezni az Anada, Anni, Ani, Annaléna és Annaróza neveket, a a 2000-es években pedig nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között. Anyakönyvezhető Változatok: Aniella, Anilla, Anina, Anna, Anneli, Anni, Anne, Kisanna, Kisó, Nanett, Nanetta, Nina, Panka, Panna, Panni, Penni,
Oldalunk a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ. A megfelelő működéséhez ezek a sütik elengedhetetlenek, ezért ( ha böngésződ biztonsági beállításaiban erről máshogy nem rendelkezel) úgy vesszük, hogy beleegyezel a sütijeink használatába. Adatkezelési információk és tiltási lehetőségek ELFOGADOM ( ismertető eltüntetése) X
Felsőtárkány Megközelítés Menetrend Díjszabás Vasúttörténet Látnivalók Hálózattérkép Elérhetőség Képtár Partnereink Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút a Bükk-hegységben található, nem messze Egertől északra. Felsőtárkány erdei vast . A vonatok hétvégén és munkaszüneti napokon szállítják a kirándulni és pihenni vágyókat, de természetesen különvonat más napokra is rendelhető. A bal oldali menüben részletes információkat talál a kisvasútról, annak megközelítéséről és környékéről. Kereső Keresett szöveg: Részletes képkereső Képtár Küldjön képet! Vasútkereső Hírlevél E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.
A két, közel azonos magasságú csúcsot egy keskeny nyereg köti össze. A teljes hegytetőt sánc veszi körbe, külső árokkal, ami a meredek keleti, délkeleti hegyoldal felett hiányzik. A hegyet az őskortól a középkorig lakták. A késő bronzkori épült meg a sánc. A késő bronzkorból gödrökön és tűzhelyeken kívül házakat is feltártak. A felsőtárkányi Vár-hegy következő régészeti korszakát a középkor képviseli. A Vár-hegy őskori földvárát a középkorban ismét használták. A sánc tetejéhez közel, de a külső lejtőre habarcsba rakott kőből várfalat emeltek, amelynek szélessége átlagosan 2 m. Felsőtárkány erdei vaut la peine. A kőfal maradványa sok helyen látható, a legépebb része a délnyugati saroknál figyelhető meg. A régészek véleménye szerint a késő bronzkori sáncba az Árpád-kor idején "építették bele" a kőfalat. A Vár-hegyi tanösvény a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km hosszú út 4–5 óra alatt járható be, és közben különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit sziklák), erdőtársulásokkal (a gyertyános-tölgyes, a szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával), valamint egy késő bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismerkedhetünk meg.
Eger városának megtekintése mellett kellemes kiegészítő program lehet a kisvonatozás a vadregényes erdei környezetben. Az első vonalat Felsőtárkánytól észak felé, a ma is üzemelő szakasz egy részével együtt az Egri Érseki Uradalom építtette. A fával megrakott kocsikat ekkor még lovakkal vontatták. 1921-től az érsekségtől egy magántársaság vette át az üzemeltetést és a fakitermelést is. Több szárnyvonal építése kötődik ehhez az időszakhoz, valamint ekkor építették meg a Felnémetig, majd egészen Egerig vezető vonalat. Felsőtárkány erdei vaut mieux. A Bükk erdeiben kitermelt faanyag így kisvasúton juthatott el a felnémeti MÁV állomásig, vagy az egri faraktárig. 1933-ban a kisvasút és környéke visszakerült az érsekség tulajdonába. A fakitermelés csökkenésével ekkortól a faszén és a kőszállításra fordítottak nagyobb hangsúlyt, megépítve Felnémettől a Berva-völgyi kőbányához vezető szárnyvonalat. A vasút legnagyobb hosszát 1942-ben érte el, ekkor már összesen 46 kilométernyi pálya kanyargott az erdőkben. Az 1945-ös államosítást követően megkezdődött a használaton kívüli vonalak bontása, elsőként az Eger-Felnémet közti szakasszal.
A kezdetekkor a négy gőzös mellett úgynevezett motormozdonyok is dolgoztak Felsőtárkányban, de csak hegymenetben: lefelé görpályás üzemként működött a vasút, azaz a gravitációt kihasználva gurultak le a rakott szerelvények az erdei völgyekből. Ekkor még Felsőtárkány főutcáján vezettek a sínek, így ez számtalan konfliktust eredményezett a helyi lakossággal. Felsőtárkányi Erdei Vasút (Felsőtárkány Szikla-forrás megállóhely) • .... Kezdetben a fékezők egy kolomppal jelezték a szerelvény közeledését, majd egy ideig – a vasút hőskorát idézve – egy kürtös lovas nyargalt a vonatok előtt. Ezzel együtt azonban bekövetkezett a katasztrófa, amikor is tehéncsordát gázolt egy szerelvény 1923-ban, mire a feldühödött helyi lakosság – modern ludditák módjára – az éj leple alatt felszaggatta a síneket. Ekkor rohammunkában – néhány hét alatt – új, a falut elkerülő vasútvonalat építettek (ennek helyén ma kerékpárút vezet, így végig lehet járni). A következő nagy lépés a kisvasút életében a kőszállítás beindulása volt: 1938-ra megépült a Berva-völgyi kőbányához vezető szárnyvonal – egyre több követ, ugyanakkor egyre kevesebb fát szállítottak a szerelvények, így 1946-ban elkezdett rövidülni az akkor 46 kilométeres hálózat.