A várkastély a Rákóczi-szabadságharc éveiben jelentéktelen szerepet játszott. 1704-ben Károlyi Sándor, 1705-től 1709-ig Esterházy Antal kuruc generális egyik székhelye volt. Esterházy-kastély és parkja, Devecser. 1790-ben a várat gróf Esterházy Károly – híres egri püspök – barokk stílusban várkastéllyá építette át R. Zillach tervei alapján - megfosztották külső védőműveitől, lecsapolták és barokk kastélykertté alakították át a közeli halastavat is. 1887–1889 között Voyta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban megújították. Manapság az egykori Choron-várban működik Devecser városának nyilvános könyvtára, melynek termeiben megcsodálhatók a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek.
6 / 5 Cegléd Jó 81 Értékelés alapján 4. 3 / 5 Dunapataj Kiváló 3 Értékelés alapján 5 / 5
A késő gótikus eredetű, de reneszánsz hatásokat is mutató épületet 1790-ben R. Zillach tervei alapján késő barokk stílusban, majd a XIX. században Voyta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban megújították. A mai kastély helyén a középkorban a Csoron család körülkerített udvarháza állt, ennek maradványait meg is találták a főépület déli részén. Ennek helyére épült 1532 és 1537 között a mai kastély, s ebből a korból való a körítőfal is. Az épület azután végvár lett; a vár őrsége 1594-ben, Veszprém és Győr eleste után elmenekült, a török nem szállta meg. 1664-ben ugyan elkezdték ostromolni, de hamarosan elvonultak, így nagyobb pusztítást nem szenvedett a kastély. A XVIII. Esterházy kastély devecser auto. század elején átépítették, majd elhanyagolták, egy időben a főépületet magtárnak is használták. A XIX. század végén az átépítés vezetője, Voyta Adolf pápai építész eltüntette a régi várkaput, ekkor készült a ma is látható barokk jellegű kapuzat. A régi alapra ekkor került a kétemeletes torony, a kápolnát is ebben az időben építették.
Bátran mondhatjuk, hogy ez az ország egyik legszebb könyvtára. Az előtérben szépen faragott reneszánsz kandallót láthatunk, egy reneszánsz ajtón át lehet a könyvtár helyiségeibe jutni, ahol szintén megcsodálhatók a reneszánsz korból származó részletek, töredékek.
1583 -ban Choron Margit házassága révén a dúsgazdag Nádasdy bárói család szerezte meg, de mivel nem ez volt a szálláshelyük, nem sokat fordítottak az omladozó végvárra. 1626 -tól előbb zálogként, majd örökbirtokul az Esterházy főnemesi család tulajdonába került át, így tántoríthatatlan Habsburg-hűségük miatt nem robbantották fel, mint oly sok feleslegessé vált magyar erődítményt. A késő gótikus eredetű, de reneszánsz hatásokat is mutató épületet 1790 -ben R. Devecser Esterházy-kastély | Somló-Marcalmente-Bakonyalja Kétkeréken. Zillach tervei alapján késő barokk stílusban, majd a 19. században Voyta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban megújították. A 18. században jelentősebb mértékben átépítették, részben megfosztották külső védőműveitől, lecsapolták és barokk kastélykertté alakították át a közeli halastavat is. Manapság az egykori Choron-várban működik Devecser városának nyilvános könyvtára, melynek termeiben megcsodálhatók a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek.
Szerinte az 56-os forradalom utáni időszak azért is volt fontos, mert bár leverték a forradalmat a szovjet csapatok, ugyanazok az állapotok már nem tértek vissza a Kádár rendszerbe, és ez igaz volt a kulturális életre, így a könnyűzene világára is. A könnyűzene műfaja Az elmondottak szerint 1945 és 1990 között sok minden beletartozott a könnyűzene kategóriába: a népdalok, a sanzon, sőt, ide tartozott az operett és az úgynevezett tömegdalok is (azok például, amiket a felvonulássokkor énekeltek). Zalatnay Sarolta és a Tolcsvay-trió rejtélyes esete Siklóson | Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Komolyzene kategória, csak a szimfonikus műveket, a klasszikusokat és az operákat foglalta magába. A Kádár rendszerben a könnyűzenei élet olyan szinten megváltozott, hogy a koordinálására egy különálló intézményt hoztak létre. Ami a Rákosi rendszerben nem volt meg, azt ez a korszak megpróbálta bepótolni – mondta el Csatári Bence.
Bővebb ismertető A hatvanas-hetvenes években elementáris erővel tört be a magyar kulturális életbe a könnyűzene, futótűzként terjesztve a fiatalok körében egy új, szabad, hatalomkritikus életérzést. Az "imperialista" hatás erős fejfájást okozott a szocialista prüdériának: nem söpörhették le csak úgy az asztalról, hiszen a társadalom felét maguk ellen hangolták volna. A kor zenészei hamar megtanulták, hogy vagy felhagynak az éles és egyértelmű bírálattal, és komoly öncenzúrának vetik alá szövegeiket, vagy a tűrt, szerencsésebb esetben támogatott kategóriából villámgyorsan a tiltott tartományba sodródhatnak. Csatári Bence PhD -. Nem elég, hogy a könnyűzenei intézmények maguk dönthettek róla, mely zeneszámokat engedélyezik, a daloknak még a Táncdal- és Sanzonbizottság próbáját is ki kellett állniuk. Sok zenész azonban a - nem is mindig arany - középutat választotta, és megtanulta elfogadható köntösbe csomagolni az elfogadhatatlant. Hogy mit jelentett valójában a sorok között olvasni? Többek közt erről beszélget Bródy Jánossal, a magyar rocktörténelem egyik legemblematikusabb figurájával Csatári Bence történész, a korszak avatott ismerője, aki eddig egyedülálló módon vállalkozik Bródy dalszövegeinek beható elemzésére.
A kötetben szót kapnak a pártállami szervek vezetői, többek között Lendvai Ildikó és Lakatos Ernő, és olyan, vékony jégen táncoló szervezőegyéniségek is, mint Nádor Katalin vagy Hajnal Gábor. A Nekem írod a dalt interjúiból párhuzamosan bontakozik ki cenzorok és cenzúrázottak, a hatalom birtokosai és a hatalomtól megfosztottak világa: s persze az is, hogy semmi sem fekete-fehér. CSATÁRI BENCE történész, újságíró, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatója, Az ész a fontos, nem a haj - A Kádár-rendszer könnyzenei politikája című kötet szerzője, illetve az Azok a régi csibészek - Párbeszéd a rock and rollról című könyv társzerzője.
Somló Tamás sok pályatársával ellentétben rendkívül képzett zenész volt, kisgyermekkorától kezdve több hangszeren játszott - hangsúlyozta Csatári Bence, felidézve: artistaként kezdte pályafutását, amely megadta neki az utazás szabadságát a Kádár-rendszer korlátai között is. Emellett kezdett el zenélni az Omegában 1964-ben, amely nagyjából ebben az időszakban lépett a profivá válás útjára. "Előfordult, hogy fél évig kint volt Nyugaton artistaként, utána pedig félévet itthon játszott az Omegában" - mondta el a kutató. Megjegyezte: Somló Tamás alapvetően szaxofonozott az együttesben, de kevésbé ismert, hogy ő énekelte először az 1967-es Azt mondta az anyukám, valamint a Kádár-rendszer hű lenyomatát adó Azért, mert a faterod góré című Omega-dalt. Utóbbi az első és egyben utolsó magyar pol-beat fesztivál egyik száma volt. Csatári Bence kiemelte: az Omega és az LGT mellett Somló Tamás jelentőset alkotott az Atlas, a Non-Stop és a Kex tagjaként is, utóbbi a korszak egyetlen "alternatív", underground együttese volt, amelynek örökségét a Hobo Blues Band vitte tovább.
Mert az 1956 utáni konszolidációnak szüksége volt a fiatalokra, akiket a beattel lehetett előcsalogatni… Van kapcsolat, persze. A két T-ből akkor lett három T, így jelent meg a tiltás és a támogatás mellett 1956 után a tűrés képlékeny kategóriája. A könnyűzenészek többsége pedig általában ez utóbbiba került, de talán még így is sokan jobban jártak közülük, mintha a tiltott zónába sorolták volna őket. A három T között azonban sokszor nagy volt az átjárás: akadtak, akiket először tiltottak, majd miután nagylemezt készíthettek, bekerültek a tűrt kategóriába, mint a három "fekete bárány" banda közül kettő, a Hobo Blues Band és a P. Mobil. A harmadik, a "legfeketébb fekete bárány" Beatrice együttes azonban nem járt ilyen jól: őket kivéreztették, és 1981. augusztus 22-én Nagy Feró bejelentette feloszlásukat.
A csillagászat története by Bence Mészáros
A szíved csücske az 1977-től 1984-ig tartó kemény rock hullám. A könyvben mégis elhanyagolható e korszak reprezentációja a hatvanas évekhez képest. Ez azért van, mert a nyolcvanas évekből már kevesebb volt az adat. A Kádár-rendszer felállásakor, 1957. január 25-én kelt az első dokumentum, amely az ifjúság szórakoztatására vonatkozik. Két hónappal a forradalom leverése után, a megtorlások kezdetén idősebb Földes László fölszólalt az Ideiglenes Intéző Bizottság ülésén (a későbbi PB), hogy meg kell alapítani a KISZ-t, mert szükség van arra, hogy a fiatalok kulturáltan szórakozzanak. Innen már csak egy gondolat a szervezett tánciskolák, zenés estek megszervezése, ami aztán a beat-be torkollt. Még neki is fontos volt az ifjúsági szórakoztatás, pedig ő ortodox kommunista volt, aki Kádártól is balra állt, és közismert, hogy 1956-ban a katonai bizottság tagjaként ő is a Corvin-köz felrobbantása mellett érvelt… Ki lehet mondani, hogy a rock and roll forradalom és az 1956-os forradalom között összefüggés van?