A civil szféra az államnak partnere és nem ellenfele – még ha kritikus is vele szemben. A civil szervezeteket érintő jogszabályok megfelelő kialakítása csak a szférával való párbeszéd és érdemi egyeztetés útján történhet, és ehhez még most sincs késő. De az nem elfogadható, hogy az érintettek csak egy, a parlament honlapjára éjszaka feltett szöveg alapján értesüljenek a rájuk vonatkozó új szabályokról! Ezért arra kérjük a magyar kormányt, hogy a törvényjavaslat elfogadása előtt folytasson érdemi konzultációt az érintett felekkel, így a magyar civil szervezetek képviselőivel. A civilellenes törvény 2017 óta a hatalom visszaéléseinek egyik szimbólumává vált. Hatályon kívül helyezése fontos eredmény – de a valódi változást a hatalom civilekhez való viszonyának a rendezése jelentené. A mindenkori magyar kormány nem engedheti meg magának, hogy ellenségként tekintsen a saját állampolgáraira és Magyarország jobbá tételén dolgozó civil közösségekre, hiszen akkor tudunk jól működő országot építeni, ha egymást partnerként kezeljük.
A javaslat címe ("a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról") már önmagában is félrevezető. Egy egészséges demokráciában a közéletet szabad, aktív és cselekvő polgárok alakítják, a minket érintő ügyekkel foglalkozni mindannyiunk feladata és felelőssége. Egy civil szervezet pedig nem más, mint ezen polgárok közös célért tevékenykedő közössége. További aggályokat szül, hogy a törvényjavaslat szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ezentúl évente vizsgálná a húszmillió forint mérlegfőösszeget elérő körülbelül négyezer egyesületet és alapítványt. A javaslat szerint azonban a vallási és nemzetiségi szervezetek mellett a sportegyesületek is mentességet élveznének ez alól, annak ellenére, hogy egy részük az állami adóbevételek terhére jut kiugró mennyiségű közpénzhez. Ráadásul az ÁSZ alapvető rendeltetése a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelésének az ellenőrzése. Félő, hogy a Számvevőszék közpénzzel nem gazdálkodó civilekkel szembeni mozgósítása nem más, mint egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére.
Bár tavaly áprilisban visszavonták azt a civilellenes törvényt, amely külföldről finanszírozottként bélyegzett meg minden olyan civil szervezetet, amely egy adóévben 7, 2 millió forint értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli, vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesült, a kormány mégsem tett le eredeti céljáról. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bő egy hónappal a választások után ugyanis megkezdte a szerintük a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetek ellenőrzését – írja a Szabad Európa. Az Európai Unió a korábbi törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, hiszen az Európai Tanács kimondta, hogy a civileket orosz mintára megbélyegző törvény szembemegy az európai joggal, de elfogadott egy új jogszabályt a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról, ezzel felhatalmazta az ÁSZ-t a legalább 20 millió forintos mérlegfőösszeggel rendelkező egyesületek és alapítványok ellenőrzésére.
Mint írják, a transznemű emberek számára az okmányaikban helyesen feltüntetett nevük és nemük alapvető kihatással van létbiztonságukra: ennek hiányában nem férnek hozzá a számukra szükséges egészségügyi ellátásokhoz, magyarázkodni kényszerülnek állásinterjún, albérlet-keresés során, bankban, ügyintézés során, de még a boltban is, amikor kártyával fizetnek. A Háttér Társaság szerint egyébként Magyarországon a hivatalos nem és névváltoztatási engedélyeket három és fél éve nem adnak ki a kérelmezőknek, ami alól csak egy rövid időszak jelentett kivételt 2018 áprilisában a választások idején. 2016 novemberében azzal az indoklással függesztették fel az eljárásokat, hogy majd egy egységes, átláthatóbb szabályozást dolgoznak ki. A Szabad aHang felületén megjelenő petícióban – aminek megfogalmazói között van többek között Vörös Imre alkotmányjogász, volt alkotmánybíró, Lövétei István alkotmányjogász, Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, illetve Kaltenbach Jenő és Majtényi László volt ombudsmanok – az olvasható, hogy a hatalom a járványt kihasználva olyan törvényt kíván elfogadtatni, amely kiiktatja közéletünkből a jogállam utolsó, még megmaradt intézményeit, a szólás- és sajtószabadságot, a parlament általi törvényalkotást és a választásokat, mindezt úgy, hogy annak sem időbeli, sem tárgybeli korlátja nem lenne.
Itt zúzmara, ott dércsillám, másutt dunna volt a fákon, korcsolyáztunk, síelhettünk, ujjongtunk a sebes szánon. Kelj most útra, vidd a fagyot, március már nem marasztal, felcsendül a cinkehangú, melengető, friss tavaszdal! Tavaszragyogásban Aranyágat, barkát, mandulavirágot simogat a csélcsap áprilisi szél, meglesi az erdőn kéklő ibolyákat, tavaszillatával hazáig kísér. Fénypántlikát öltő tavaszragyogásban csivitelő fecskét vár a part alatt, kelepelő gólyák csapatával szárnyal, pillangókat röptet, hárs alatt szalad. Mentovics Éva: Táncolj, dalolj Tavasztündér! ⋆ Óperencia. Nefelejcset kékít, bucskázik a fűben, orcádat simítva jókedvre derít, illatot gyűjt össze, széthinti derűsen, mezők zöld hajára fátylat penderít. Színaranyban játszó, kikericses fátylat, szende gólyahírrel méhet csalogat, így repít a karján - pajkos kacagással - langymelegben fürdő, fényes napokat. Megzenésítve: Katicabogár Nézd a kicsi katicát; ide-oda reppen! Még a Nap is elámul a sok csuda pettyen. Nem is kevés, nem is sok, éppen hét van rajta. A kis piros kabátkát ügyes szabó varrta.
Kinek lelkében nem fészkel ármány, Lenyűgöz személye, mint a szivárvány. Hol találok olyat, ki mindig rám veti a szemét, Ha elbotlok, nem kacag, hanem nyújtja a kezét. Vígasztal, ha könny szökik a szemembe, Nem fordul el, kendőt ad a kezembe. Igen, ilyent keresek, hol találok, Egy őszintén figyelő jó barátot.