Adj szót, vigaszt, ha van falatot, derűt, tudást, vagy békítő kezet, mindez Tiéd! Vesd másba s nézheted, hogy nő vetésed, hozva dús kalászt, s meggazdagítva lelked asztalát. Csoda történik: minél többet adsz, Te magad annál gazdagabb maradsz. Tavasz van! Gyönyörű! József Attila verse Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne, Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás. Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán! Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás! Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Ady paris ban jart az ősz 15. Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél! Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel - A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél! FEBRUÁR SZABÓ T. ANNA verse Hallod, hogy pendül az ég? Jön a szél! Zsendül a földben a nedv, fut a vér, bizsereg a magban a lomb meg a fény – túlvagyunk lassan a tél nehezén. Olvad a hó, fenn fordul a nap, kiböködi a hideg csillagokat, döccen a vén föld rossz kerekén – túlvagyunk mégis a tél nehezén.
Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ady Endre: Párisban járt az Ősz - Magyar versek. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt.
A szomszédos hangok hatnak egymásra, többé-kevésbé megváltoztatják egymás tulajdonságait. Ezt a jelenséget alkalmazkodásnak nevezzük. A magánhangzók találkozásának szabályszerűségei→ a magánhangzótörvények HANGRENDI HARMÓNIA: a magánhangzók típusát szabályozza a szavakban magas (körte), mély (ananász) és vegyes(szilva) hangrend ű szavaink vannak ILLESZKEDÉS TÖRVÉNYE: azt szabályozza, hogy adott hangrend ű szavakhoz milyen hangrend ű toldalék kapcsolódhat (az utolsó szótag magánhangzójának hangrendje a dönt ő) Pl. almá hoz, körté hez HIÁTUSTÖRVÉNY: két egymás mellett álló magánhangzó közé egy ejtéskönnyít ő j -t iktatunk pl. dió, fiú, tea A mássalhangzók találkozásának szabályszerűségei→ a magánhangzótörvények ZÖNGÉSSÉG SZERINTI RÉSZLEGES HASONULÁS pl. mosdás KÉPZÉS HELYE SZERINTI RÉSZLEGES HASONULÁS pl. különben ÍRÁSBAN JELÖLT TELJES HASONULÁS pl. avval ÍRÁSBAN JELÖLETLEN TELJES HASONULÁS a + b a / b pl. Magas és mély magánhangzók. hallja ÖSSZEOLVADÁS a + b c pl. tanítsa MÁSSALHANGZÓ – KIESÉS pl. mindnyájan MÁSSALHANGZÓ – RÖVIDÜLÉS pl.
Teljes film Magas és mély hangrendű magánhangzók Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 6. osztály; Magyar nyelv; A nyelv szerkezete Pokemon magas Magas yuri Rendhagyó illeszkedés Számos rövid, magas hangrendű szó, amiben "í" vagy "i" van, hangtörténeti okokból mély hangrendű toldalékot kap: egytagú igék, mint például igyál, hívnak vagy sírtál, stb. ; objektív, -ít-re végződő igék, mint például hígítva, indították vagy tisztítanátok, stb. ; egytagú főnevek, mint például csíkok, hídon vagy zsírban, stb. ; egytagú melléknevek, mint például hígabb, nyíltan vagy vigad, stb. A következő főnevekben ugyan nincs egy mély magánhangzó sem, de mégis mély hangrendű ragok járulnak hozzájuk: férfiak, célhoz, héjjal és derekam. Vegyes hangrendű idegen szavaknál három lehetőség áll fenn: Ha az utolsó szótagban "ö", "ő", "ü" vagy "ű" van, akkor általában magas hangrendű ragokat használunk, mint például amatőröket, manikűröz vagy sofőrnek; Ha az utolsó szótagban "e" van, akkor ezekhez is magas hangrendű ragokat illesztünk, mint például koncertre, korrekten vagy novembertől; Néhány idegen eredetű szó, aminek az utolsó szótagjában "e", "é" vagy pedig "i" van, kaphat magas és mély hangrendű ragot is, mint például balettre¦balettra, oxigénből¦oxigénból vagy aszpirinnel¦aszpirinnal.
a Tihanyi Alapítólevélben, a Halotti Beszédben és egyebekben is nyomon lehet követni). A tővégi magánhangzók lekopásának egyik következménye lesz az a jelenség, hogy bizonyos magyar szavak szótári alapalakjukban nem tartalmaznak szóvégi magánhangzót, viszont egyes toldalékok előtt megjelenik az ősi tővégi hangzó tükröződése: hal ~ hala-t, hala-m; év ~ éve-k, éve-s. 2. Kettőshangzók – Az alapnyelvre rekonstruálható, illabiális utótagot (azaz i-t) tartalmazó kettőshangzók (pl. ai, oi, ei) az ősmagyar kor utolsó századaiban egyszerűsödtek és hosszú é -vé vagy í -vé, illetve a hangrendi illeszkedés szabályainak megfelelően á-vá alakultak (és később e-vé, illetve a-vá rövidültek): török b uzJ > ősm. búzá > m. búza; ősm. kezei 'keze' > m. keze. 3. Magánhangzó-harmónia – A finnugor alapnyelv sajátossága volt az a jelenség, hogy a szavak vagy csak magas, vagy csak mély magánhangzókat tartalmaztak, s a (korai időkben kialakult) toldalékok is kétalakúak voltak, hogy ennek a szabályszerűségnek megfelelve kapcsolódhassanak a szótőhöz: szem-be, ház-ba.