musical, magyar, 2011. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 3 szavazatból Örökérvényű művek, művészeti alkotások ugyan gyakorta születhetnek, de a gyermeki lelket is mélyen átható, az ifjúság számára is érthető művekkel, valódi, hitet és tartást adó tartalommal, már sokkal nehezebben találkozhatunk. Ez az az erő, ami a Légy jó mindhalálig történetében felfedezhető. Légy jó mindhalálig színház aguascalientes. A regény, mely nem tekinthető egyszerűen ifjúsági regénynek, azon "nagy történetek" közül való, ahol az abszolút jó és az ebben való feltétlen hit ábrázolása áll a középpontban. Móricz Zsigmond egyéniségét, jellemét, múltját és hitét sűríti egy gyermek, Nyilas Misi kollégiumi diák életébe, aki valójában maga az író. A leghitelesebb vallomás, amit művész megtehet, ha önmagát, múltját, titkait, félelmeit teszi közzé, hogy érthetővé váljon az egyértelmű üzenet: Légy jó mindhalálig!
Ez az aktuális üzenet. Ebből áll össze az, amit az édesanya tud mondani Nyilas Misinek, hogy legyen jó mindhalálig, hiszen a sok kálváriában a kiutat ez az egyetlen mondat vagy üzenet jelenti, ez az, ami a gyermeket végül összerántja és egy végső döntésre ösztökéli.
Mindez A mosoly országa című operettben csodálatosan érvényesül. " Túri Erzsébet díszlettervező kiemelte: " Tulajdonképpen két helyszínen játszódik a történet, mi pedig Stephen kérésére ütköztettük ezt a két világot. Az első egy palota Bécsben, ami hideg színekkel van felvázolva, de a női lélek leírása miatt éppen a szecessziónak egy gyönyörű organikus részét idézi meg. Ezzel szemben a meleg színek a pekingi császári palotában jelennek meg, ahol piros és arany szerepel gyönyörű pompában. A tér szervezésében az organikus motívumokat szigorú, szabályos, vízszintes és függőleges keretekbe foglaltuk a császári palotát illusztrálva. " Berzsenyi Krisztina, az előadás jelmeztervezője hozzátette: " A kék nálam a víznek is a szimbóluma. A kínai képben ugyanazokat a színeket használtam, mint Túri Erzsébet. A jelmezeket a kínai tradicionális alapokra épülve terveztem hernyóselymeket használva. Ragaszkodtam a kínai szabásmódokhoz, hiszen ez emeli ki a hatalmas kontrasztot. Egy európai ruha például abban a korban nagyon sok részből, ívesen volt szabva, míg mondjuk egy tradicionális kínai viseletben csak egyenes vonalak jelentek meg.
Később máshol is többször előadtam, és valahogy a szívemnek egy olyan fiókjában foglal helyet a mai napig, amely megkülönbözteti a többi szerepemtől. Stephen Medcalf brit rendező először dolgozik Magyarországon. Nem ez az első találkozása A mosoly országával, hiszen pár éve rendezte meg Lehár Ferenc operettjét a bajorországi Landestheatre Niederbayern színházban. Így vallott a darabról: Ez az egyik kedvenc darabom, több mint egy operett vagy opera, ez egy nagyszerű zenés színházi darab. A legtöbb operettüzenet azt sugallja, hogy a szerelem valahogy utat tör magának, de A mosoly országának éppen az az üzenete, hogy a szerelem nem biztos, hogy utat talál magának. Ez pesszimistán hangzik, de egyben jelzi is, hogy önzetlenségre, toleranciára van szükségünk és arra, hogy kompromisszumokat tudjunk kötni annak érdekében, hogy egy kapcsolat működni tudjon. A darabban két teljesen különböző világ jelenik meg: Bécsben a jin, Kínában a jang világa. Létezik egy nagyon nőies, sötét bécsi érzelmes világ, és egy nagyon színes, racionális, kemény vonalú kínai világ.
Akkor éppen Gian Carlo Menotti: The Saint of Bleecker Street című operáját rendezte Stephen, amelyben Michele, a tenor szerepét játszottam. Nagyon eredményesen dolgozunk együtt. Stephen személyében egy nagy tudású, igen felkészült, ugyanakkor emberi és művészi alázattal dolgozó elkötelezett alkotót ismertem meg. Amikor a Budapesti Operettszínház főigazgatói székére pályáztam, megkerestem Stephent egy potenciális együttműködés szándékával erre a megkeresésre Stephen gondolkodás nélkül igennel válaszolt... Forrás: Art&Lens Photography A főigazgató a továbbiakban a mű történetéről és jelentőségéről beszélt: Az ipari forradalom egyik következménye az volt, hogy az alkotó művészek, mint egy tiszta forrást keresve kelet felé kezdtek el fordulni. Érdekelte, foglalkoztatta őket az a vélt vagy valós misztikus varázs, amelyet a nyugati szellemiséget alteráló hatások még nem értek. Szabad, természetes egészséges életösztönök, amelyeket nem rontott még meg a civilizáció. Olyan festők, akik soha nem hagyták el Európát a misztikus keletet festették meg.
De eddig ez nagyobbrészt az EU közösségén és a "Nyugat" gazdasági és politikai kultúráján belül maradt. (Ha barátaim megkérdik, hogy hol a magyar ipar, nem tudok válaszolni. ) Most viszont – hála a "keleti nyitásnak" – ez új szintre lépett és magasabb fokozatba kapcsolt. Kitettség – függőség – kiszolgáltatottság – alávetettség. Jól érzékelhető fokozatai az oly sokszor és fennen hangoztatott "nemzeti szuverenitásunk" leépülésének. Kezdődött ez Paks2-vel, aminek gazdasági és energetikai szükségessége többszörösen is megkérdőjelezhető, nem beszélve a több évtizedes (és fölösleges) eladósodásunkról. Folytatódott az orosz NBB (Nemzetközi Beruházási Bank) Budapestre településével, ami voltaképp a néhai KGST Fejlesztési Bank gyarmatosítási örököse. Ami annyi kegyúri privilégiumot kapott a szuverenitását Brüsszeltől oly féltékenyen őrző Orbán Viktortól, hogy az már az egész világnak szemet szúrt. A résnyire nyitott ajtóban bent van a láb! Az egyszerű magyar ember – mint én – csak annyit kérdez a maga egyszerű eszével: mit fog ez a posztszovjet bank beruházni Magyarországon?