Carl von Clausewitz Született 1780. június 1. Burg, Porosz Királyság Meghalt 1831. november 16. (51 évesen) Breslau, Porosz Királyság Sírhely Szász-Anhalt Állampolgársága porosz Szolgálati ideje 1792–1831 Rendfokozata vezérőrnagy tábornok Egysége Orosz–Német Légió III. hadtest Csatái Napóleoni háborúk Kitüntetései Gold Sword for Bravery Order of St. George, 4th class Halál oka kolera Házastársa Marie von Brühl A Wikimédia Commons tartalmaz Carl von Clausewitz témájú médiaállományokat. Carl Philipp Gottlieb von Clausewitz ( Burg, 1780. június 1. – Breslau, 1831. ) porosz katona, hadtörténész, befolyásos katonai teoretikus. Legismertebb munkája a hadtudomány egyik alapművének számító többkötetes könyve, A háborúról [1] (Vom Kriege). Magyar nyelven három fordítás készült a műről, a legutolsó az 1961 -ben kiadott, Réczey Ferenc által készített fordítás. Élete és kora Származása Carl von Clausewitz a poroszországi Magdeburg melletti Burgban született 1780. június 1-jén egy szegény, de középosztálybeli családba.
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető A nagy francia forradalom, majd a napóleoni háborúk a hadviselésben új korszak beköszöntét jelentették. Elengedhetetlenné vált új általános érvényű összefüggések megállapítása és rendszerbe foglalása. Ezt a korszak kétségtelenül legjelentősebb katonai teoretikusa Carl von Clausewitz oldotta meg leginkább időtállóan. A Zrínyi Kiadónál most megjelent legújabb magyar változat egy német nyelvű Clausewitz-könyv újrafordítása és lektorált szerkesztése, mely a katonai műveltség szélesítéséhez kíván hozzájárulni. Termékadatok Cím: A háborúról [eKönyv: epub, mobi] Megjelenés: 2016. június 20. ISBN: 9789633277249 Carl von Clausewitz művei
10, Ferdinand Dümmler, Berlin, 1837 (Hrsg. von Marie von Clausewitz). Főbb gondolatai, elvei a háborúról Lélektani tényezők és a véletlen fontosságát emelte ki és azt, hogy a hadászati problémákat kritikusan kell megközelíteni. A hadászatnak három fő célpontra kell irányulnia: 1. az ellenség erői, 2. az ellenség erőforrásai, 3. az ellenfél harcolni akarása. Szerinte a védekező hadviselés mind katonai, mind politikai szempontból az erősebbik pozíció. A győzelemért sújtsunk le az ellenség stratégiai súlypontjára. [ forrás? ] Magyarul A háborúról 1–8. könyv. Clausewitz Károly hátrahagyott műve; ford., jegyz., Hazai Samu, Hamary Béla; Pesti Könyvnyomda, Bp., 1892–94 A háborúról; ford., jegyz. Hazai Samu; Athenaeum, Bp., 1917 (hasonmásban: 2005) A háborúról, 1–2. ; ford., jegyz. Réczey Ferenc; Zrínyi, Bp., 1961–62 A háborúról; ford. Szabó Júlia; Zrínyi, Bp., 2013 Jegyzetek Források Bokor József (szerk. ). Clausewitz, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. június 7.
Az 1813-as hadjáratban mint a Wallmodenféle hadtest táborkarának főnöke vett részt s a fegyverszünet alatt irta: Übersicht des Feldzugs von 1813 (Leipzig 1814) c. munkáját. 1815 -ben az Orosz–Német Légiót beolvasztották a porosz hadseregbe és Clausewitz visszatért a porosz katonai szolgálatba. Hamarosan Johann von Thielmann III. hadseregének vezérkarába került. Részt vett lignyi csatában, ami a waterlooi csatához vezetett, 1815-ben. Életének utolsó három évtizedében a berlini hadiiskola igazgatója volt. 1830 -ban nevezték ki a tüzérség főfelügyelőjévé és azután Gneisenau tábornagy táborkari főnökévé. Kolerában halt meg. Jelentősége Számos hadtudományi művében elsőként összegezte a napóleoni háborúk tanulságait. Megállapította, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel, lerakva az újkori hadászat elméletének alapjait. Tanítása egy évszázadon át nagy hatással volt a hadtudomány fejlődésére és különösen a német hadtudományra. A meglepetésszerű támadás döntő szerepére vonatkozó megállapításait a későbbi német tábornokok figyelembe vették.
(a kötési energia itt kizárólag az atomok közti kötésekben tárolt energia, a reakcióhő meg ez és minden más hőeffektus összessége) 2017. Kötési Energia Számítása – Belső Energia – Wikipédia. 04:40 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A kötési energia az az energia, amely két atom közötti kötés felszakításához szükséges egy molekulában. A kötött rendszer alacsonyabb helyzeti energiával rendelkezik, mint a részei; ez tartja össze a rendszert. A szokásos megállapodás az, hogy ehhez egy pozitív kötési energia tartozik. Általánosságban a kötési energia azt a munkát jelenti, amelyet a rendszert összetartó erővel szemben kell végezni ahhoz, hogy a test részeit olyan messze távolítsuk egymástól, amelynél a további távolítás csak elhanyagolható munkával jár. Kötési Energia Számítása. Az elektron kötési energiája annak az energiának a mennyisége, amely ahhoz szükséges, hogy kiszabadítsuk az elektront az atombeli pályájáról. Az atommag kötési energiája az erős kölcsönhatásból származik, és az az energia, amely ahhoz szükséges, hogy az atommagot szabad neutronokra és protonokra szedjük szét. Atomi szinten a kötési energia az elektromágneses kölcsönhatás eredménye, és azt az energiát jelenti, amely ahhoz szükséges, hogy az atomot szabad elektronokra és egy atommagra bontsuk.
Ha egy rendszerben valamilyen változás bekövetkezik, például egy kémiai reakció játszódik le, akkor a részecskék mozgási lehetőségei, és az elektronok mozgási energiái is jelentősen megváltoznak, de nem következik be semmilyen változás az atommagok energia állapotában. energia építés Az épület egységnyi fűtött térfogatára és az egységnyi (belső-külső) hőmérséklet-különbségre vonatkozó fajlagos hőáram nem haladhatja meg az 1. 7 táblázati érték, a lehűlő felület/fűtött térfogat viszony és az épület rendeltetése függvényében leolvasható értéket. Vegyes rendeltetésű épületek esetében az egyes épületrészek a rendeltetésüknek megfelelő követelmények alapján méretezhetők. Hogyan lehet kiszámítani a kötési energiát? - Tudomány - 2022. Az épület lehűlő felületében a fűtött teret burkoló valamennyi olyan szerkezetnek a belső oldali méretek szerint meghatározott felülete beszámítandó, amely szerkezetek másik oldalukon a külső levegővel, a talajjal vagy fűtetlen térrel érintkeznek. A fajlagos hőáram az egységnyi belső-külső hőmérséklet-különbséghez tartozó transzmissziós, valamint az e rész szerinti szoláris hőáram algebrai összegének az épület fűtött térfogatával való osztásával határozható meg.
A képződési belső energia hőmérsékletfüggése Standard hőmérsékletként a 25, 0 °C-ot, vagyis a 298, 15 K-t, standard nyomásként pedig a 10 5 Pa-t azaz 1 bar-t választották.
Figyelt kérdés Tudom, hogy a reakcióhőt ki lehet számolni a termékek és a reagensek képződéshőjének különbségéből, de a kötési energoából is. Ez a megközelítés érdekelne. Illetve a reakcióhőből hogy lehet kötési energiát számolni? 1/5 Walter_Dornberger válasza: Sehogy. Alma - körtefa eset. 2017. febr. 22. 20:38 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: 67% Először is, reakcióhő számítása a kötési energiákból. Mindig azt nézd, hogy a kiindulási anyag kötéseinek fel kell bomlania, a termékben lévő kötéseknek pedig létre kell jönnie. Egy kötés kialakulása mindig energiafelszabadulással jár (-), ezért egy kötés felbontása energiabefektetést igényel (+). Vegyük például a vízképzési reakciót: 2 H2 + O2 = 2 H2O. Ebben a reakcióban fel kell bomlania 2 db H-H kötésnek, 1 db O-O kötésnek, és létre kell jönnie 4 db H-O kötésnek (mivel egy vízben 2 H-O kötés van). Reakcióhő=2*(H-H)+1*(O-O)-4*(O-H) Mivel mindkét képlettel ugyanazt a reakcióhőt számolhatjuk ki, ezért ezeknek egymással is egyenlőnek kell lenniük.
Keresse meg a kötéseket a kötési energiák táblázatában, és jegyezze fel mindegyiket az egyenlet mindkét oldalára. Vegye figyelembe azt is, ha a kötés egy-, kettős vagy hármas. Például ez a metán égési egyenlete: CH4 + 2O2 → 2H2O + CO2 Az egyenlet bal oldalán 4 hidrogén-szén (egy) kötés és 2 oxigén-oxigén (kettős) kötés található. A jobb oldalon 4 oxigén-hidrogén (egyszeri) és 2 szén-oxigén (kettős) kötéssel rendelkezik. Egy táblázatból kiderül, hogy minden hidrogén-szén kötés 413 KJ / mol, az oxigén-oxigén 495 KJ / mol, az oxigén-hidrogén 467 KJ / mol, a szén-oxigén pedig 358 KJ / mol. Számítsa ki a kötvény energiáját A reakció egyenletéhez szorozza meg a kötések számát a kötési energiákkal: (4) Szén-hidrogén kötések 413 KJ / mol = 1, 652 KJ / mol mellett. (2) Oxigén-oxigén kötések (kettős kötések) 495 KJ / mol = 990 KJ / mol hőmérsékleten. (4) Oxigén-hidrogén kötések 467 KJ / mol = 1, 868 KJ / mol nyomáson. (2) Szén-oxigén kötések (kettős kötések) 799 KJ / mol = 1, 598 KJ / mol hőmérsékleten.