2001. 09. 17. Több magyar politikus gyakorlatilag újnácinak minősítette Csurka Istvánt, a MIÉP elnökét, aki az elmúlt napokban egy tanulmányt jelentetett meg a zsidósággal kapcsolatban, valamint az Egyesült Államokat tette felelőssé a keddi tragédiáért. Csurka István szónokol. Ijesztő nyelvezet Fotó: archív Csurka István újabb "zsidó összeesküvés"-elmélettel rukkolt elő a Tízből tíz című, harminckét oldalas tanulmányában. A rasszista írás lényege: mára az Egyesült Államok, illetve az amerikai zsidóság számára olyan költségessé és nehezen igazolhatóvá vált Izrael állam anyagi támogatása, hogy az izraeli zsidóságnak újabb pénzforrások után kellett nézni. Csurka István Dolgozat. Csurka elmélete szerint a magyarországi zsidó ingatlanbefektetések és fejlesztések ennek a célnak vannak alárendelve. Az írás tartalmazza a Budapesten bejegyzett 167, izraeli "befolyás alatt álló" ingatlanokkal foglalkozó cég listáját. A MIÉP elnökének az az alapfelvetése, hogy a zsidó származású Aczél György egykori pártállami vezető információt szerzett arról, hogy rendszerváltozás fog történni Kelet-Európában, és tanácsért Izraelbe ment.
2008. október 11-én 17 órakor a "Szárszó" Konferencián Csurka István tartott előadást Zsilinszky címmel. Most ennek az előadásnak az anyagából olvashatnak részleteket. "Zsilinszky Endre - aki később, 1925-ben, amikor vitézzé avatták Bajzsy-Zsilinszkyre bővítette édesanyja családnevével saját nevét, minden bizonnyal azért, hogy szlávos hangzású neve törzsgyökös magyar csengést kapjon – 1919-ben a román megszállás idején írta Nemzeti újjászületés és sajtó c. A politikus, aki agyonnyomta az írót. korszakalkotó művét, melyet aztán a torlódó események, a saját politikai és újságírói munkássága elágazása és nem különben a kis füzetben tárgyalt kérdés kényessége fokozatos felejtésre, majd teljes elföldelésre ítélt. A Károlyi-féle senkiházik ún. forradalma és a Kun Béla-féle teljes mértékben zsidó kommün után a sajtóról és a nemzeti újjászületésről értekezni kikerülhetetlenül a zsidókérdés érintését és elemzését jelentette. Zsilinszky könyvecskéje mégsem csak a pesti zsidó sajtó mérgezését és bűneit tárja fel, legalább ugyanekkora hévvel és tárgyilagossággal a magyar tunyaságot és annak gyászos következményeit is.
Éppen 25 évvel ezelőtt, 1992. augusztus 20-án jelent meg Csurka István Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írása. A dolgozat a rendszerváltás utáni magyar történelem egyik legellentmondásosabb, hosszú távú (negatív) politikai hatásait tekintve pedig egyik legerősebb szövege. A fékevesztett összeesküvés-elméletekben, félrevezető politikai párhuzamokban (IMF=Vörös hadsereg – ismerős? Csurka istván dolgozat minta. ), durva antiszemitizmusban és antidemokratikus, autoriter felhívásokban ( "…bármilyen erő igénybevétele meg van engedve…") tobzódó dolgozatot olvasva nehéz nem a Nemzeti Együttműködés Rendszerére mint Csurka megvalósult álmára asszociálni. De ennél sokkal érdekesebb lehet a dolgozatnak egy jövő felé tekintő olvasata, értelmezése. fotó: Bánkuti András Az eredetiben nyolc újságoldalt kitevő írásban szinte alig lehet olyan ok-okozati magyarázatot, olyan értelmezést találni, ami megáll a valóság talaján. A nemzetre lecsapó külső és belső idegen, a kertek alatt ólálkodó "volt nomenklatúra pufajkásai", a globális léptékű magyarellenes összeesküvés mind-mind olyan elemek, amelyek ebben a formában sem akkor, sem most nem állják meg a helyüket -- bár manapság még annál is inkább, mint akkor, a politikai közbeszéd népszerű toposzai, világértelmező keretei.
(Ma az "élet a hívó szó" stb. ) Ugyanakkor amit sugallt, az riasztotta a teljes liberális spektrumot. Riasztotta az SZDSZ leleplezettjeit, riasztotta az akkor még liberális Fiatal Demokraták Szövetségét, akik határozottan elítélték Csurka teljes politikai attitűdjét az erős állam megteremtése érdekében, a Soros György -alapítványok bírálata kapcsán, és a nómenklatúra egy része "zsidó összefonódásának" kimondását az új, demokratikus erőkkel. És riasztotta az MDF-be beülő liberális magot is Debreczeni Józseffel és Elek Istvánnal az élen. 1992. Csurka István: Néhány Gondolat A Rendszerváltozás Két Esztendeje És Az MDF Új Programja Kapcsán - Ma | PDF. augusztus 27-én a ma Gyurcsány Ferenc egykori KISZ-vezér mellett politizáló Debreczeni a Népszabadságban – hol máshol? – írta meg ellendolgozatát, amelyben a következőképp összegzett: "Pista! Mindazon elemek halmaza, amelyet eddig kimutattam a szövegedből (amely kiordított belőle! ): kirekesztő, faji ihletésű, kizárólagos értékként felmutatott nemzeti kollektivizmus, társulva az antidemokratikus, antikommunista és antiszemita elemekkel hibátlanul megfelelnek egy komplett náci ideológiai alapvetésnek…" És a verkli beindult… "A párizsi, a New York-i és a tel-avivi összekötők" összenéztek.
Végül is az országos gyűlésen ez az álláspont győzött, elsöprő többséggel választották meg Für Lajost köztársasági elnökjelöltnek, azonban a népszavazással kapcsolatban nem sikerült politikailag helyes álláspontot kialakítani. A »négy igent« nem lehetett támogatni, hiszen volt saját jelöltünk. A kommunista utódpártok az egy nem és három igen álláspontjára helyezkedtek. Ha mi ugyanezt mondjuk, akkor beigazoljuk az SZDSZ már sajtószerte hirdetett hazugságát; hogy kommunisták vagyunk. Szellemes megoldás senkinek nem jutott eszébe, szegény Csengey Dénest beküldtük a televízióba, és bejelentette a bojkottot. Minden ellenünk fordult. Nem volt sajtónk, nem volt pénzünk, csak egy igazságunk volt: huncutság van a kiírásban, négy olyan kérdés összekapcsolva, amiből három csak csalétek. (…) Az MDF győzelme a választás második fordulójában teljesedett ki. A siker három elemből állt össze. Az első és legfontosabb: a magyarság megszólításában, nemzeti értékeink szolgálatában, a magyarság hagyományos nemzeti centrumgondolkodásának megtestesítésében semmilyen más párt nem vetekedhetett vele.
A szöveg ezen szintjére pedig még rájön egy erősen frusztrált, hétköznapi neheztelés által motivált személyeskedő támadás minden és mindenki ellen. De a Csurka-dolgozat messzire nyúló hatásának és relatív népszerűségének megértése nem megspórolható ezen elemek egyszerű morális elítélésével. A hosszú támadó tirádák és nagyívű összeesküvés-elméletek alatt mélyen végighúzódik egy erős igazság, mely annyira erős, hogy sokak szemében igazolást adott minden szövegben szereplő tévképzetre, torzításra. Mégpedig az, hogy a rendszerváltás, nemes egyszerűséggel, el lett baszva. Fél választási ciklussal a rendszerváltás után erre a belátásra nagyon kevesen jutottak, és azok között, akik így tettek, Csurka értelmezése volt a leghatásosabb. A rengeteg – most már joggal nevezhetjük így – badarság közé beékelve ugyanis a dolgozat rámutat arra, hogy egy alapvetően igazságtalan rend van felépülőben, amely kisemmizi, tönkreteszi, létbizonytalanságba taszítja az átlagembert. "Sok-sok családnak kellett tapasztalnia, hogy az, amit évtizedes kemény munkával megszerzett – sokszor az ügyeskedés is kemény munkává tud szépülni -, az most, ahelyett hogy a rendszerváltozás nagyobb szabadságában örömforrássá válna, elvész, de legalábbis veszélybe kerül. "
A magyar társadalomban pedig különösen. (…) Ezzel a megállapítással aztán el is érkeztünk az MDF és a kormány rendszerváltozási történetének legkritikusabb pontjához, az úgynevezett paktumhoz, a legellentmondásosabb rögtönzéshez. Mint már az előzőekben is jeleztük, a magyarországi rendszerváltozás két elütő alapszínű részből állt. Az első részt nevezhetjük rózsaszín résznek, ez a 90-es választások eredményhirdetéséig tartott. Ebben a korszakban alakultak meg a ma a kormányt és az ellenzéket alkotó pártok, ekkor folytak a háromoldalú alkotmánymódosító tárgyalások, és ebben a korszakban tevődött fel a kérdés, hogy ha lesz valamilyen rendszerváltozás, akkor az milyen mérvű elitváltással, az uralkodó rétegeknek milyen kicserélődésével fog együtt járni. Ebben az időben Németh Miklós reformkommunista kormánya vezette az országot. Ennek a kormánynak, amely minden elődjétől előnyösen különbözött, és ezért volt meglehetős elfogadottsága is a közvéleményben, volt bátorsága függetleníteni magát az uralkodó párttól, legalábbis látszólag és egy bizonyos mértékig.
(1961) költő, író, műfordító Kemény István ( Budapest, 1961. október 28. –) József Attila-díjas magyar író, költő. Kemény Lili és Kemény Zsófi apja. Kemény István (költő) – Wikipédia. [1] Kemény István A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele Élete Született 1961. (60 éves) Budapest Nemzetiség magyar Kitüntetései Magyarország Babérkoszorúja díj (2007) Márai Sándor-díj (2010) Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1989) Robert Graves-díj (1995) A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény István témájú médiaállományokat. Élete és munkássága Szerkesztés 1961 -ben született Budapesten. Édesanyja tanítónő, 1999 -ben elhunyt édesapja szobrász volt. Középiskolai tanulmányait Budaörsön végezte. Az érettségi után négy évig jogot tanult, majd átjelentkezett az ELTE -re, ahol 1990 -ben magyar–történelem szakon szerzett diplomát. " A középkori Magyarország elbukott 1526-ban, az újkori 1944-ben, és ez a frusztrált, de küldetéses maradványország most múlik ki csendesen a szemünk előtt. Nincs itt már önálló kis világ, nincs egek ostromlása. "
Október végén ünnepelte 60. születésnapját Kemény István költő. A Fidelio és a Líra közös podcastjában Szabó T. Anna beszélgetett vele: tevékről, szívósságról és magányról, amikor csak a toll és szél van. Kemény István: Állástalan táncos (Fotó/Forrás: Líra Zrt. ) "A mi családunkban könyvek voltak a polcon, és látták a gyerekek, hogy azokat használjuk" – felelte Kemény István arra a kérdésre, miként alakult úgy, hogy felesége és lányai is írnak. Az Állástalan táncos borítóján szereplő képet kisebbik lánya, Zsófi festette tizenhárom évesen a szobája falára. A Lírástudók beszélgetésében a hatvanadik születésnapját ünneplő költő arról beszélt, hogyan készült a könyv, amely címével a tíz évvel korábbi, összegyűjtött verseskötetére ( Állástalan táncosnő) rímel. Szóba került a teve és a "teveség", mivel Kemény egyik költeményének központi alakja ez az állat. Keresés 🔎 kemeny istvan allastalan tancosno osszegyujtott versek 1980 2006 | Vásárolj online az eMAG.hu-n. Szabó T. Anna egy "tevés" Nemes Nagy-verset hozott a műsorba. Az Állástalan táncos október végén jelent meg a Magvető Kiadónál. A könyvben a költővel Hegyi Katalin beszélget, a lapokon olyan fiatalkori vagy félretett versek, töredékek is olvashatók, amelyekkel máshol még nem találkozhatott az olvasóközönség.
Kemény István A szempár Zárójelenet, főcímzene, már ismerős, már vége mindjárt. Világát szemléli meg vele még utoljára a szempár. A hős arca a nagytotálban felolvadt, felforrt, felhőcske, elszállt. Üres hegycsúcsot, elhagyott tájat, bolygót néz holddal Csillagok, űr, a VÉGE szó, stáblista, kész a leltár. Én Istenem, jó Istenem, becsukódik már. Kemény istván verse of the day. Elszámolás Ezzel a zajjal fordultam hozzá: Az értelmét kérem az életemnek. És ő ezzel a csönddel válaszolt: Megjelent a 2012/3-as Bárkában. 2012. június 04.
címűek. Verseidben gyakran találkozunk a korszak fogalmával. A korszak, amelyben fiatal felnőttként éltél, s amelynek végét sejtetted, majd pedig bő tíz évvel később új korszakot nyitottál: "Átadom a korszakot. Működik. / Ezek a kulcsok. Rend van. " Lehet, hogy ez a feltevésem túl "merész", s nem volt olyan célod, hogy korszakokat írj le, zárj le, nyiss meg. Mégis úgy gondolom, hogy egész költői pályádat, tudatosan vagy nem tudatosan, de átíveli a korszakosság igénye. Ezt te érzékeled? Hónapok óta, mióta írjuk ezt a könyvet, sokadszor érzem, hogy nem teszel fel egy jogos kérdést, mert nyilván nem akarsz zavarba hozni: te István, tulajdonképpen mi az ördögért írod oda tizenéves korod óta a verseid végére a dátumokat? Az év verse - Kemény István: Remény | Litera – az irodalmi portál. Fontoskodásból? Monumentálisra növesztett egóból? Szerinted nem röhejes egy kicsit ott a vers végén, hogy 1985. április – 1986. május 20. – 1990? Nem, nem. Ezt azért nem kérdeztem meg, mert kézirattárosmuzeológus évtizedeimben megtapasztaltam, hogy vannak a datáló írók és a nem datáló írók (például Móricz Zsigmond dátumoz mindent, Ady szinte semmit).
Autóspihenő, tábla "Utazó, jól nézd meg ezt a völgyet: Itt kezdődött az a tömegkarambol, Amit annyiszor láttál már máshol is, Itt rohant egykor bele a ködben Az első autóba a második, A harmadiknak semmi esélye nem volt, De a negyediket, ami le bírt fékezni, Csak az ötödik lökte a többihez, És a hatodik, ami öt perce tankolt, Okozta a tüzet. Életed a fogantatástól kezdve autók Szívverésszerű egymásba rohanása A rossz látási viszonyok miatt. Egy csodával határos tömegkarambol Gyakorlatilag. "
Szálljunk is le, a kis állomás üres, nincs busz, mehetünk a városig gyalog – az ajtók zárva. Az emberek az ismétlődő időutazások miatt bizalmatlanok. Most menjünk be az egyetlen nyitott ajtón s a hivatalnoknak sírjuk el férjünk korszakidegen hangzású nevét, vegyük át a műanyag tasakban a kőeszközöket, a karórát, a port, és hajtsuk végre irtózattal visszafelé is ezt a keresést. 1985. – 1990
Az Élet és Irodalomban 1992 -től 1996 -ig közzétett tárcáiból készült összeállítás 1997 -ben jelent meg. Első nagyregénye Kedves Ismeretlen címmel 2009 -ben látott napvilágot. A 2006. februári Holmiban nagy visszhangot kiváltott esszét publikált a Domokos Mátyás által szerkesztett Ady -szemelvénygyűjtemény kapcsán. Írt drámát, rádiójegyzetet, fülszövegeket, ponyvaregényt (álnéven), dialógusokat a Barátok közt című sorozat számára, [5] és több fordítása (többek között tucatnyi Nick Cave -magyarítása [6]) is megjelent. Fontosabb művei Szerkesztés Verseskötetek Szerkesztés Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1984) Játék méreggel és ellenméreggel (1987) Témák a Rokokó-filmből (Holnap, Budapest, 1991) A koboldkórus (József Attila Kör – Pesti Szalon, Budapest, 1993) A néma H (Pesti Szalon, Budapest, 1996) Valami a vérről. Válogatott és új versek (Palatinus, Budapest, 1998) Hideg. Versek 1996–2001 (Palatinus, Budapest, 2001) Élőbeszéd (Magvető, Budapest, 2006) Állástalan táncosnő.