§ (1) bekezdésének a)-b) pont (előbbiekben említett) hatálya alá tartozó juttatás hiányában: 1. ) a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; 2. ) külföldi kiküldetés esetén pedig alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában, a tárgyhavi alapbér. A társadalombiztosítási járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) és a szociális hozzájárulási adó szabályai közötti összhang megteremtése érdekében 2014-től módosítják az adóalap figyelembe vételét. Eszerint az adóalap megállapításánál az adóalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a szociális hozzájárulási adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően kerül sor.
29. §-a szerint a megállapított jövedelem 85 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni a korábbi 84 százalék helyett. Figyelemmel arra, hogy ugyanezen szabály az adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések között is megjelenik, így 2019. július 1-jei hatállyal az Szja tv. 47. § (5) bekezdésében is módosul a 84 százalék 85 százalékra. A szociális hozzájárulási adó évközi csökkentésével összefüggésben szükségessé vált az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása is. Ennek megfelelően a kifizető által fizetendő ekho mértéke 17, 5 százalékra csökken. A szociális hozzájárulási adó évközi csökkentése miatt módosítani kellett a kisadózók ellátási alapját is, tekintettel arra, hogy a tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adórész csökken, vagyis az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, és ezért az ellátások alapjaként is magasabb összeget szükséges figyelembe venni. Ennek megfelelően a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
A Munka Törvénykönyve alapján, a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek automatikusan szállnak át az átadó munkáltatóról az átvevő munkáltatóra, ezért indokolt a szociális hozzájárulási adókedvezmények szempontjából is úgy tekinteni őket, mintha a munkáltató személye nem változott volna, így a kedvezmények igénybevétele folyamatosan történhet. Ezt a törvénytervezet úgy fogalmazza meg, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/C. § szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére. A hivatkozott törvényhely a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezményre vonatkozik. A 2011. törvény eljárási szabályok elnevezésű fejezetébe a módosító törvény tervezete beiktat egy új 464/D.
Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program: 09. 00-10. 00 Az adózás rendjéről szóló törvény változásai 10. 15-11. 45 Személyi jövedelemadó változásai 13. 00-14. 00 Járulékok változásai 14. 00-15. 30 Általános forgalmi adó változásai 15. 45-16.
A hallgatói szakmai gyakorlat időtartama heti öt munkanap és heti negyven munkaóra figyelembevételével a negyedik félévben 560 óra. A felsőoktatási szakképzés orientációja: gyakorlat-orientált 60-70 százalék. A képzés hálóterve (PDF)
Az SZTE TTIK-n 2008-ban a természettudományok, az informatika és a műszaki tudományok terén indulnak BSc-szakok, illetve szakirányok. A természettudományokon belül a biológia, fizika, földrajz, a földtudomány, valamint a kémia, a környezettan és a matematika közül választhatnak a felvételizők. Szegedi tudományegyetem programtervező informatikus mintatanterv. Az informatikán belül gazdaságinformatikus, programtervező informatikus és mérnök informatikus szak indul; a műszaki képzési terület pedig az anyagmérnöki és környezetmérnöki szakokat tartalmazza. A karon mesterképzéseket is meghirdetnek: ezek a programtervező informatikus, az alkalmazott matematikus, a matematikus és a fizikus. Biológia A hat félév során egyrészt általános társadalom- és természettudományi alapismereteket sajátítanak el a hallgatók, másrészt pedig szakmai alapozó tárgyakat hallgatnak a biokémia, sejtbiológia, növényszervezet- és rendszertan, állatszervezet-és rendszertan területeken. Emellett pedig a szakmai törzsanyag tárgyait is elvégzik, mint az összehasonlító élettan, a mikrobiológia vagy az ökológia.