2 kg Szín Fekete Operációs rendszer Operációs rendszer nélkül Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk! Gyártó: Lenovo Modell: IdeaPad 330 81D100KLHV Műszaki adatok: Készülékház anyaga: Akrilnitril-butadiénsztirol (ABS), Polikarbonát Átlós képernyő: 39, 6 cm (15.
Figyelt kérdés Hétköznapi használatra keresek egy laptopot 250. 000 környékén. Mi a véleményetek erről a laptopról? Esetleg valaki tud jobbat ebben az árkategóriában? 1/3 anonim válasza: 73% Lenovo T szériás gépek. T580, T590. Nekem 14 colos verzió T480s van, 12 órát simán bír egy feltöltéssel és nagyon meg vagyok elégedve. Hardveraprón 220-ért vettem, 3 év garanciával, bemutatódarab volt. Szóval, szerintem jobban jársz egy üzleti laptoppal minden szinten. Még a dell üzleti gépek amiben érdemes gondolkodni ha féláron kifogsz egyet. 2021. Lenovo ideapad 330 vélemény black. júl. 10. 23:02 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: 2021. 23:54 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 Közveszélyes Kontár válasza: ez csak egy nagy foszeria nem tudni sok sok eves evtizedes geprol van szo? vagy modern mairol? de ettol meg nem tudni hogy mi is van benne megeri e arat #1 +1 hasznalt garis uzleti laptoppal jarsz mindeg a legjobban foleg ha olyan magas arkategoriaju mivel ujonan akar 500-1milla arkategorias is lehet/lehetett egy olyan vagyis egy "szornyeteg" amit nem birsz kinyirni es magas arkategoria miatt eleg eros is teljesitmenyileg mig 200 korul ujonan inkabb hulladekot kapsz hozzakepest mindketto teren, se nem lesz fizikailag strapabiro se nem tel teljesitmenyileg eros 2021.
0 GHz Processzor órajele: 2, 0 GHz Processzor magok száma: 2 Processzor cache: 3 MB Videókártya típusa: Intel HD Graphics 520 Videókártya jellemzői: Alaplapi integrált Memória mérete: 4 GB Memória típusa: DDR4 Memória órajel: 2133 MHz Háttértár: 500 GB Háttértár típusa: HDD Jellemzők Webkamera: Van Optikai meghajtó: Nincs Magyar nyelvű billentyűzetkiosztás Ujjlenyomat olvasó: Nem Érintőképernyő: Nem Kensington zárfoglalat Audio Beépített stereo hangszórók Dolby Audio 2x1, 5W Kombinált fejhallgató/mikrofon csatlakozó Csatlakozások USB A típus 3. 0: 2 db USB C típus 3. 0: 1 db HDMI Ethernet Bluetooth 4. Lenovo ideapad 330 vélemény tablet. 1 Wi-fi: Van 802. 11ac/b/g/n 3. 5 mm-es mikrofon jack 4 az egyben kártya olvasó (MMC, SD, SDHC, SDXC) Akkumulátor Akkumulátor cellák száma: 2 Akkumulátor típusa: Li-Ion Teljesítmény: 35 Wh Méretek és súly Szélesség: 37, 8 cm Magasság: 2, 29 cm Mélység: 26 cm Súly: 2, 2 kg Mondd el a véleményed erről a termékről!
Gyors töltés, bármikor Merül az akku, de nincs ideje feltölteni? Az Ideapad 330 akár akkumulátorának üzemideje akár 6 óra is lehet, emellett a gyorstöltést is támogatja: 15 perces hálózat megtáplálással akár 2 óra használati idő is biztosítható. Hozza ki a legtöbbet az idejéből. Bőven lesz hely fényképeinek, filmjeinek és minden másnak is Az Ideapad 330 tárhelyét saját igényei szerint alakíthatja, így pontosan azt kapja, amire szüksége van, és nem kell megfizetni a szükségtelen funkciókat. Akár 2 TB-os SATA HDD-t is választhat, ha több ezer videót, fotót és fájlt szeretne tárolni. A gyors válaszidejű – akár 256 GB-os – PCIe vagy SATA SSD rövidebb gépindítást és gyorsabb adatátviteli sebességeket nyújt. Ezenkívül a 256 GB-os PCIe SSD 1 TB-os SATA HDD-vel is kombinálható, ezáltal a két technológia legjava egyesíthető a hibridtárhelyes megoldásban. Lenovo ideapad 330 vélemény price. A Windows 10 egyre jobb Az izgalmas funkciókat felsorakoztató új frissítéssel kiaknázhatja a Windows 10 legjavát. A nagy teljesítményre kihegyezett, átdolgozott Fotók app egyszerűbbé – és szórakoztatóbbá – teszi történetei elmesélését klipek formájában: hangsávot rögzíthet, képi áttűnéseket, térhatásokat stb.
Nos, valójában ez a film sem a rendezése miatt lett csalódás. Pedig mindenféleképp érdeklődve közelíthettünk Az utolsó pogány király felé, hiszen nem sokan mondhatják el itthon, hogy képben vannak a 600-as évek holland történelmével, a frízek és a frankok szembenállásával. Így a film, ellentétben az amerikai történelmi drámák zömével, a történet terén is bőven hordozhat újdonságot a magyar néző számára. Az eredeti cím, a Redbad a szabad frízek utolsó királyának a neve, ő volt az aki szembeszállt saját népe kegyetlen pogány rituáléival csakúgy, mint az Európa új urainak számító frankokkal, akik a keresztény vallást akarták (általában erőszakkal) ráerőltetni az igájuk alá vontakra. A jó alapok tehát adottak, el lehetett mesélni egy szabadszellemű király történetét, azonban valamiért a szkript teljesen inkoherens és ömlengős masszává változtatta az anyagot. Egyrészt, mert a történet szempontjából igen fontos karakterek maradtak kidolgozatlanok, vagy nagyon satnyán kezeltek, másrészt mert a köréjük írt, kreativitást kívánó mellékszálak rémisztően klisések lettek - például egy szerelmi háromszög nem biztos, hogy sokaknak hiányzott volna egy ilyen történetből.
Az utolsó pogány király: hősök kellenek A frízek már a római krónikákban is félelmetes harcosokként vannak megemlítve, akik többször fellázadtak. Amikor a frankok birodalma uralta Európa jelentős részét, nekik is meggyűlt a bajuk a frízekkel. Amikor hét tartomány egyesülve létrehozta Hollandiát 1581-ben és szembefordult a spanyolokkal, köztük volt Friesland is. A frízek ma félmilliónyian vannak, büszkék identitásukra, gyakran emlegetik Redbad királyt, aki négy évtizeden keresztül erős államot vezetett. Míg brüsszeli bürokraták mostanában az érzelmileg nem átélhető "európaiság" helyett valami még zavarosabb, a muszlimokat is magukba foglaló identitást igyekeznek kikotyvaszztani...
A szereplők dolgát viszont tényleg megnehezítik a rendkívül bugyuta, életidegen párbeszédek, és az is, hogy a többségüknek tényleg egy jellemvonást kell csak megjeleníteni. © Official Still Redbad – Pepijn – ©Farmhouse Film Mindezek ellenére én az utolsó 40-50 percet leszámítva egész jól elszórakoztam a filmen (izgulni azért annyira már nem sikerült), amiben szerepet játszhatott, hogy jó dolog ránézni a filmre, a fríz táj lebilincselő, és az sem árt, hogy a női szereplők általában szőke germán istennők, a fríz és dán harcosok felborotvált tarkója és ápolt szakálla pedig kifejezetten divatos mai szemmel is. Tényleg remélni lehet, hogy az ambiciózus projekt nem bicsaklik meg a bukás miatt, és a harmadik, Orániai Vilmosról szóló film végre olyan lesz, amit egy történelmi filmtől várunk. Mert kardozós, monumentális történelmi filmekre mindig is lesz igény még az amerikai képregényhősök diktatúrája közepette is, és ki tudja, egyszer lehet, hogy újra divatba jönnek a kevésbé ismert középkori királyokról szóló filmek Európa-szerte.
Csak érdekességként egy-két információ, amivel a film – annak érdekében, hogy Redbadot minél pozitívabb színben állítsa be – látványosan nem foglalkozik. A cologne-i csata volt Martell Károly életének egyetlen veresége, de nem azért veszített, mert Redbad megverte, hanem mert egy rivális frank tábor is csatlakozott az ellenségeihez. (A filmben persze nem harcolhatnak gonosz-gonosz frankok Redbad oldalán. ) Később Martell Károly győzte le az addig megállíthatatlan arabokat a tours-i csatában, a világtörténelem egyik legnagyobb jelentőségű ütközetében. Kora egyik legbriliánsabb stratégájaként és taktikusaként méltatják; emellett a feudális Európa szerkezetének egyik megalapozója, nagy országszervező uralkodó – és persze nem gyilkolta meg semmiféle unokaöccsét. (Technikailag egyébként nem "király", mivel névleg a merovingok uralkodtak; a film ilyen bonyodalmakba nem megy bele, simán teljhatalmú uralkodóként kezeli Pipint és Károlyt. ) Magát Redbadot a Németalföld történelmében csaknem elfelejtették; döntésének, hogy ellenáll a keresztény hódításnak, maradandó következménye nem lett.
Redbad gyűlöli a pogány fríz hitet, amely tölgyekhez imádkozik és szüzeket áldoz, és gyűlöli a hódító kereszténységet is, mert a frankok eszközként használják az elnyomásra – és senki, senki sem érti meg őt: egyedüli fáklya ő a babonaság éjjelében. Ezzel a szellemiséggel nem lehet értelmes történelmi filmet gyártani. Még az olyan film is kockázatos, amelyik nem tartalmaz semmiféle ennyire explicit 21. századi moralizálást, csak implikálja ( lásd pl. Pilgrimage) – hát még a Redbad bunkósbot durvaságú megközelítése! (Igaz, akad keményebb példa is a kora-középkori vérfesztivál alzsáneréből: Az istenek kalapácsá ban egy felvilágosult viking feddi meg a barbár kereszténységet. ) Még az a kevés látvány, ami feldobná a filmet, is hamis. A korral foglalkozó történészek kiakadtak azon, milyen primitív életmódot tulajdonít a film a valóságban sokkal fejlettebb körülmények között, például szőttesekkel díszített falú faházakban élő frízeknek, a fegyverzet és páncélzat évszázadokkal későbbről származik, szintúgy a frank erősségként ábrázolt bouilloni kőkastély.
Martell Károlyt pszichopata, ateista gyilkosként állítja be a film; Szent Willibrordot (a frízek térítőjét) félkegyelmű, erőszakos fanatikusként. És a pogány papnők golyócskákkal végzett matematikája (wtf? ) képes előre kiszámolni a holdfogyatkozást… A Redbad irdatlan nagyot bukott: 8 millió eurós költség mellett alig 300 ezret termelt vissza. A kritika és a közönség egyaránt utálta. Nem sokkal a mozipremier után már elérhető volt VOD platformon, ami a végső megaláztatás egy mozifilm számára; megérdemli. Egyedül a színészeket sajnálom: a főszerepben Gijs Naber (Redbad), a fontosabb mellékszerepekben pedig Jonathan Banks (Nagy Pipin), Loes Haverkort (Frea), Jack Wouterse (Willibrord) és Tibo Vandenborre (Martell Károly) sokkal finomabb alakítást nyújtanak, mint amit a film általános túldramatizáltsága mellett várnánk. Roel Reiné, alias John Rebel rendező egy holland történelmi trilógia középső darabjának szánja a filmet. Az első darab 2015-ben de Ruyter admirálisról szólt; bízom benne, hogy a harmadik darabra, amely Orániai Vilmost mutatná be, már nem kap támogatást.