DOBOS LÁSZLÓ (1971): Koedukáció és közvélemény. DUNCKER, L. –GÖTZ, B. (1984): Projektunterricht als Beitrag zur inneren Schulreform. Armin Vaas Verlag, Langinau–Ulm. EPPING, S. (1997): Mädchen- und Jungenphantasien beim Lesen eines ungewönlichen Bilderbuchs. Praxis Deutsch, 143. Heft, 24–27. 1993. évi LXXIX. többszörösen módosított törvény a közoktatásról. GERÉB GYÖRGY (1962): Kísérletek a fáradtság lélektanának köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest. GIEST, HARTMUT (1997): Lernen Mädchen anders? Lernstrategien bei Mädchen und Jungen. Friedrich Jahrestheft, 38–40. GÖNYEI ANTAL (1947): Fiúk és lányok. In: Baranyai Erzsébet és mások: Tanítás és értelmi fejlődés. (A Köznevelés könyvtára 3. ) Budapest. GRAUMAN, C. F. (1974): Die Klasse als Gruppe. In: Weinert, F. E. ): Pädagogische Psychologie. Fischer Taschenbuch Verlag. HEGEDŰS GÁBOR (2002): Projektpedagógia. KFTFK, Kecskemét. HORSTKEMPER, M. (1989): Jungen und Mädchen in der Schule. Hunyady györgyné pedagógiai tervezés tiszabecs-göd. Hunyady Györgyné - Könyvei / Bookline - 1. oldal Hunyady Györgyné köszöntése | Neveléstudomány MOSZKALENKO, K. (1961): Milyen legyen a tanítási óra szerkezete?
Eötvös Loránd Tudományegyetem Fokozat, cím tudományos fokozat, cím CSc fokozat megszerzésének éve 1974 fokozat tudományága neveléstudományok fokozatot kiadó intézmény neve MTA Jelenlegi munkahelyek 1980 - Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritus Kutatás kutatási terület tanítóképzés; társas kapcsolatok a nevelési intézményekben;laikus pedagógiai nézetrendszerek jelenlegi kutatásainak tudományága Közlemények 2019 Kereszty Zsuzsa, Hunyady Györgyné: Cigány gyerekek és a tanítóképzés, ISKOLAKULTÚRA: PEDAGÓGUSOK SZAKMAI-TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 28: (12) pp. 95-114. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: magyar 2017 Hunyady Györgyné: Pedagógia és tantárgy, In: Ambrusné, Szalai Katalin (szerk. ) Párbeszéd Takács Etellel huszonöt év után a pedagógiáról, Takács Etel Pedagógiai Alapítvány (2017) pp. Hunyady Györgyné: Kollektivitás az iskolai osztályokban: A közösségi beállítódás... | antikvár | bookline. Hamburg macht Schule, V. HORTOBÁGYI KATALIN (1991): Projekt kézikönyv. OKI, Budapest. HUNYADY GYÖRGYNÉ (1975): A tanulmányi teljesítmény és az informális szerkezet összefüggésének vizsgálata informális csoportokban.
In: Faragó László (szerk. ): Az iskolareform és az oktatási folyamat korszerűsítésének problémái. MSZB–PTI. NAGY LÁSZLÓ (1918): A magyar közoktatás reformja. In: Nagy László válogatott pedagógiai művei. Szerk. és bev. tanulmányt írta: Nagy Sándor. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. NAGY SÁNDOR (1965): Didaktika. NAGY SÁNDOR (1976): Az optimális osztálylétszám az általános iskolában. Pedagógiai Szemle, 10. NAGY SÁNDOR (1986): Az oktatáselmélet alapkérdései. NAHLIK ZOLTÁN (1986): A kölcsönös tanítás módja népoktatásunk történetében. OPKM, Budapest. PUKY ISTVÁNNÉ (1991): Projektek a gyakorlatban. Témahetek a budapesti Ferihegyi Úti Általános Iskolában. Új Pedagógiai Szemle, 7–8. Ratio Educationis az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása (1981). Fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta: Mészáros István. SCHERZER, J. (1967): Theorie und Praxis des Epochalunterrichtes. Hunyady Györgyné; M. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés? | könyv | bookline. Österreichischer Bundesverlag, Wien und München. Bejelentkezés Fórum Habilitációs előadások Személyi adatlap Nyomtatási kép ARCHÍV OLDAL Személyes adatok név Hunyady Györgyné † adott-e már oktatóként valamely doktori iskolát működtető intézménynek akkreditációs nyilatkozatot?
A válasz - különösen, ha az oktatás került szóba - minden esetben "igen" volt, az idők során csak a tervezés céljáról és hogyanjáról változtak a nézetek. A képzésben ezeket a megfontolásokat általában szem előtt is tartották, ám a gyakorló pedagógusok munkájában a tanult tervezési módok elsatnyultak, eltűntek. Ez nemegyszer vezetett a praxisban olyan vélekedéshez, amely szerint nem fontos a tervezés tanítása a képzés folyamatában, mert hiszen nem fontos a tervezés a mindennapi gyakorlati munkában sem, lehet a gyerekekkel foglalkozni anélkül is. Az ilyen vélekedéseket alátámaszthatja az a tény, hogy valóban elboldogulhat valaki az iskolában úgy, hogy nem, vagy csak felületesen készül. Csak hát az eredmények, pontosabban az eredménytelenség... 3.2.4 Az oktatás tervezése. Az is igaz persze, hogy a hiányokat, a felelősséget eredménytelenségért át lehet hárítani a minket megelőző kollégákra, a tanulókra, akár még a szülőkre is. De nem azért vagyunk pedagógusok! Az elutasító attitűdöt erősíthetik az olyan tapasztalatok is, amelyek bizonyítják: a tervet nem mindig lehet betartani.
Megkülönböztetünk zárt és nyílt oktatást. A zárt típusban az oktatás stratégiai és taktikai céljait, tartalmát, folyamatát, megszervezését, az alkalmazott módszereket és eszközöket, az elvárt eredményeket, ezek értékelési módját a pedagógus határozza meg. A tanulás mesterséges, kifejezetten erre a célra megteremtett körülmények között folyik, amely szükségessé teszi a részletekbe menő tervezést. A nyílt típusban az oktatás céljainak, tartalmának, folyamatának, megszervezésének, az alkalmazott módszereknek és eszközöknek, az elvárt eredményeknek, ezek értékelési módjának a meghatározásában a pedagógus mellett a tanulónak is döntő szerepe van. Hunyady györgyné pedagógiai tervezés angolul. A távlati célok meghatározása, az aktuális célok elsődleges megfogalmazása a pedagógus feladata, de az aktuális célok alakításában a tanulók is részt vehetnek. A tanulás közel áll a természetes elsajátítási folyamatokhoz, amelyekben a belső érdeklődés, az egyes tanulók számára kedvező személyi, tárgyi, időbeli feltételek a meghatározóak. Sajátossága, hogy a tervezés folyamatába is bevonhatjuk a gyerekeket, s az oktatás folyamatában a pedagógus facilitátor, ösztönző, támogató szerepet tölt be.
ALAPANYAGOK Szükségünk lesz: 250 g spagetti tészta 4 ev. kanál extra szűz olívaolaj 2 kv. kanál aglio olio peperoncino fűszerkeverék (ha nincs, akkor fokhagyma, petrezselyem, csípős paprika – lehetőleg piros) 50 g parmezán A spagettit enyhén sós vízben megfelelő állagúra főzzük. Egy serpenyőben olajat hevítünk, beleszórjuk a fűszerkeveréket, majd miután már a fűszeres illat elárasztotta a konyhát, hozzáadjuk a főtt, leszűrt tésztát. Átforgatjuk, hogy a fűszeres olaj jól átjárja mindenhol a tésztát. Tálba tesszük, parmezánnal megszórjuk, és tálaljuk. Vigyázat, a fűszerkeverék, amit kaptam, pokolian csípős! *TIPP: ha nincs fűszerkeverék, akkor fokhagyma, petrezselyemzöld és csípős piros paprika keverékéből is el tudjuk készíteni az ételt: a vékony szeletekre vágott paprikát a zúzott fokhagymával megpirítjuk. Aglio olio tészta pizza. Hozzáadjuk a petrezselymet, és amikor már kész, levesszük a tűzről. Forrás: Vaření s Tomem
Elkészítés: A fokhagymát tisztítsuk meg, majd a kés lapjával roppantsuk össze, és pirítsuk meg 5-6 evőkanálnyi olajban alacsony tűzön. Szórjuk hozzá a szárított chilit, és pirítsuk ezzel is tovább néhány percig. A tésztát főzzük meg, majd a főzővízből lecsöpögtetés nélkül egyből emeljük át a már ízesített olajba. Sózzuk, keverjük össze alaposan, majd parmezánnal tálaljuk.
Tapadós, élvezhetetlen, rossz lesz már néhány percnél hosszabb állás után. Éppen ezért mindig csak annyit szabad főzni, amennyit a résztvevők egy ültő helyükben, azonnal megesznek. Hogyan kell tésztát főzni? Bár egyszerű dolognak tűnik, a durumtészták főzését rengetegféleképpen el lehet rontani. Kemény lesz, vagy túlfő, ragacsossá és tapadóssá válik, esetleg, legrosszabb esetben, kívül ragacsos, belül kemény. A só ideális mennyiségét sem mindig könnyű eltalálni. A tökéletes kifőtt durumtészta "al dente", ami nem egy gasztrosznob túlzás (magyarul fogkeménynek szokták fordítani), hanem minden olasz durumtészta lényege. Aglio olio tészta recipe. A tészta külső rétege megpuhul, így könnyen felveszi majd az ízeket és a szószt, a belseje viszont félig kemény, ress marad. Giorgio Locatelli Londonban élő olasz séf az Ízek Itáliája című, italománok számára rettenetesen hasznos, pontos szakácskönyvében külön fejezetet szentel a tésztafőzés tudományának. Nem kell olaj, csak sok víz Forrás: Ács Bori Szerinte a hétköznapi praktikák, mint az olaj a főzővízben vagy a kifőtt tészta leöblítése felesleges intézkedések.