"Lélegzethinta" című regényét Oskar Pastior késő-dadaista költővel együtt tervezte megírni. Pastior a saját lágerélményeit osztotta meg vele, de 2006-ban bekövetkezett halála véget vetett a közös munkának. Herta Müller a jegyzetek felhasználásával, egyedül írta meg a regényt, amely óriási visszhangot váltott ki hazájában és külföldön. Könyv: Herta Müller: Lélegzethinta. A könyv hozzájárul annak az évtizedekig elhallgatott traumának a feldolgozásához, amelyet a német polgári lakosság élt át a második világháború után. A szerző további könyvei Teljes lista Kapcsolódó könyvek Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek Elfogadom
Ekkora megbékél evvel a világgal, evvel az élettel, szinte boldognak nevezhető. Ezt nevezi Herta Müller "lágerboldogság"-nak. Amennyire megrázó és traumatikus a láger, annál inkább az a hazatérés. A fiú képtelen visszailleszkedni a régi életébe. A családja sem tud vele mit kezdeni, hiszen ahogy ő fogalmaz: becsapta a gyászukat, mert élt. Nem is marad sokáig otthon, gyorsan megnősül, majd tizenegy évvel később rövid társasutazásra indul a felesége nélkül, és már nem tér vissza. Ezután nem kötelezi el magát soha többé. A Lélegzethintá -t nevezik mozaikregénynek is, mivel fejezetei a lágerélmény mozaikdarabjait fejtik ki. Nyelve meglehetősen szikár, nem minősíti, csak rögzíti a tényeket. Mindezt színesíti a számtalan egyedi szóalkotás. Lélegzethinta · Herta Müller · Könyv · Moly. Fejezetei olykor próza- vagy szabad verssé formálódnak. Nem is egységes ezért a könyv, szakadozott, nehezen áll össze regénnyé. Mindez a fordító, Nádori Lídia remek munkájának is köszönhető. Megjelenésekor a regény óriási visszhangot váltott ki, hiszen a múlt egy olyan szeletével szembesítette a nagyközönséget, amely nagyon hosszú ideig a hallgatás fala mögött rejtőzött.
Herta Müller ( Niczkyfalva, 1953. augusztus 17. –) irodalmi Nobel-díjas bánsági születésű sváb származású német írónő. Élete [ szerkesztés] Édesapja a második világháború alatt a Waffen-SS kötelékében szolgált. Édesanyját a német kisebbség tagjaként a háború után a Szovjetunióba deportálták, ahol öt évet töltött. Herta Müller a Temesvári Egyetemen szerzett német - román szakos diplomát 1977-ben. Diákévei alatt tagja volt az Aktionsgruppe Banat nevű ellenzéki beállítottságú, német fiatalokat tömörítő irodalmi csoportnak. Tanulmányai befejezése után 1979-ig egy gépgyárban dolgozott fordítóként. Innen elbocsátották, amikor megtagadta, hogy rendőrségi besúgó legyen és ezt követően a Securitate zaklatásainak volt kitéve. Első kötete, az elbeszéléseket tartalmazó Niederungen (1982), Romániában csak cenzúrázott változatban jelenhetett meg. A rövidítetlen változat két évvel később jelent meg Németországban; ugyanebben az évben adták ki Romániában a Drückender Tango című kötetét. Müller, Herta: Lélegzethinta - Könyv. Mindkét kötetben egy kis romániai német falu korrupcióval, intoleranciával és elnyomással telített világát írja le.
Mindent, mindent, mindent. És mindennap reménykedem, hogy egy egész hónapig hat és megoltalmaz engem. Félek kimondani, mégis kimondom: Azt remélem, hogy a friss tej a fehér batiszt zsebkendő ismeretlen nővére. És nagyanyám folyékonnyá lett kívánsága. Tudom, hogy visszajösz. "
Elmondani csak akkor lehet valamit, ha le is tesszük a terhét annak, amit elmondunk. Kis kincsek azok, amelyeken ez áll: Itt vagyok. Nagyobb kincsek azok, amelyeken ez áll: Emlékszel-e még? De a legszebb kincsek azok, amelyeken ez áll majd: Itt voltam. 315. oldal Ha az ember kiengedi kezéből a sorsát, akkor elveszett. Van, hogy lassan érik meg egy terv, de amikor hirtelen jön az elhatározás, és még mielőtt összeszednénk a bátorságunkat a végrehajtáshoz, az ötlet hirtelensége máris tettekre sarkall bennünket, az igencsak fel tud villanyozni. A honvágy idővel elveszíti a tartalmát, egyre izzóbb lesz, és attól, hogy a konkrét otthonhoz már nincs köze, lesz csak igazán emésztő. Van egy belső törvény, amely szerint soha nem szabad sírva fakadni, ha a kelleténél több okunk van rá. A testben folyamatos bontás és építés zajlik, akár egy építkezésen. Naponta látod magadat és a többieket, de egyik napon sem észleled, mennyi omlik össze benned, és mennyi épül fel. Rejtély, hogyan zajlik az, ahogyan a kalóriák adnak és elvesznek.
A könyv két barátnő története, szerelmeik, sorsuk története ebben a halálra ítélt, hideg világban. (Furcsa, hogy kissé egyénietlenek annak ellenére, hogy ez az történetük. Motivációikat, indokaikat semmi sem magyarázza - mintha ők sem tudnának kitűnni a szürkeségből. ) Az ő hétköznapjaiknak vagyunk tanúi, amelyeket átsző a diktatúra áthatolhatatlan szövedéke. A történetüket a banális semmiségek szintjén ismerhetjük meg, ebből áll össze az egész borzalma. Adina, a tanárnő kénytelen tűrni az iskolaigazgató packázásait, miközben tanítás helyett paradicsomszüretre kénytelen vinni tanítványait. Magánélete zavaros: barátja, Ilije éppen katona, és vidéken állomásozik, Adina pedig korábbi élettársával, Paullal, az orvossal találkozgat. Legjobb barátnője, Clara gyárban dolgozik és sikeresen behálózza egy ügynök, Pavel. A férfi Adináról és Paulról is jelent. Hogy figyelik, azzal Adina is tisztában van: lakásába rendszeresen bejárnak az ügynökök, és a hálószobája padlóján fekvő rókabőrt megcsonkítják, majd helyreállítják.
Időszakosan is eltérnek egymástól, például készülhet környezeti hatásvizsgálat egy adott időintervallum lezárulásával az elért eredmények értékelésére, vagy új jogszabály bevezetésekor, valamint időszakosan a közvélemény tájékoztatása céljából is. A hatásvizsgálaton dolgozó környezetvédelmi mérnök csapat a tevékenység alapadatait, a környezeti állapotot és a terjedési viszonyokat felhasználva építik fel a vizsgálatot. Az anyag és módszertan biológiai, fizikai, kémiai, geográfiai, topológiai, statisztikai, modellezési és szakirodalmi ismereteken alapul. Számos összetett tudományterület szükséges az átfogó kép és vizsgálati tervezés kialakításához Környezetvédelmi célú tervezett megbízásaink: Hulladékgazdálkodási rendszertervek elkészítése; regionális hulladéklerakók megfelelő kialakítása, megtervezése; kommunális és veszélyes hulladékok kezelése és elhelyezése, feldolgozók és újrahasznosítók megtervezése. Szennyvízkezelési technikák és szennyvízhálózatok megtervezése, a felszín alatti szennyezett vizek állapotának felmérése, nyomonkövetése monitoring kutakkal.
[ szerkesztés] Jogszabály tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek esetében Hatásvizsgálat készítése kötelező. Ilyen feladat például A környezet állapotának mennyiségi, minőségi jellemzőinek feltárásának, terhelhetőség és igénybevétel mértékének, valamint további elérendő állapotainak meghatározására. Nemzeti környezetvédelmi program keretein belül a környezet állapotának bemutatására Éves beszámoló a környezet állapotáról Országos környezetvédelmi információs rendszer működtetése Dokumentációk, tanulmányok készítése Továbbá önkéntesen végzett vizsgálatokhoz is készíthetők hatásvizsgálatok. Például mikor egy gazdálkodási szervezet meg szeretné ismerni, hogy a tevékenysége milyen hatással van a környezetre, vagy éppen tudományos kutatás keretein belül is készíthető. Kik készítik? [ szerkesztés] A környezeti hatásvizsgálatot az közigazgatás készíti, amely további alegységekre bontható. Államigazgatás: Országgyűlés, kormány, környezetvédelmi miniszter Önkormányzatok: Települési és területi Területi környezetvédelmi hatóság Gazdálkodó szervezetek: ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás Mikor készítik?
A környezeti hatásvizsgálat folyamata több részre tagolható: Előkészítés során a kizáró okok feltérképezése, a tevékenység lehetséges műszaki-, technológiai- és telepítési alternatívái és ezek várható környezeti hatásai, a hatásvizsgálat irányának meghatározása és egy előzetes összefoglalás a további folyamatokhoz szakképzett környezetvédelmi mérnök segítségével. A tanulmány elkészítése a vizsgálatok alapján. Az elkészült hatástanulmány áttekintése, a megjegyzések és vélemények feldolgozása és azok általi kiegészítés. A teljes folyamat és dokumentáció kiértékelése, ekkor születik meg a döntés is, valamint a további feladatok meghatározása és az utánkövetés. A környezeti hatásvizsgálat készítését legtöbbször szakképzett környezetvédelmi mérnök végzi, az elvégzendő feladatok pedig jogszabályban foglaltak. Ilyen például a környezet állapotának minőségi és mennyiségi jellemzőinek feltárása, igénybevételének mértéke, terhelhetősége és a további várható állapotainak meghatározása. Környezeti hatásvizsgálat készülhet egy bizonyos projekt vagy tevékenység megkezdése előtt, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetése céljából (éves beszámolók a környezet állapotáról), a Nemzetközi Környezetvédelmi Program által bemutatott környezet állapotának céljából, de akár tudományos kutatás keretein belül vagy önkéntesen végzett vizsgálatokhoz is.
A környezeti hatástanulmányt csak szakértői jogosultsággal rendelkező szakember készítheti el (vonatkozó rendelet [2]). A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó kérelmére indul, amely eljárás lefolytatására az illetékes felügyelőségnek (nettó) 90 nap áll rendelkezésére. A környezeti hatásvizsgálati eljárás megkezdését követően a felügyelőség hirdetményt (közleményt) tesz közé az eljárás megindításáról, továbbá a telepítés helye szerinti település jegyzőjének is megküldi a közleményt és a benyújtott dokumentációt annak érdekében, hogy a vélhetően érintett közvélemény is értesülhessen az eljárás megindításáról és megtehesse az észrevételét a tervezett tevékenységgel és hatásaival kapcsolatban. Az eljáró felügyelőség az érintett szakhatóságokat is bevonja az eljárás lefolytatásába, valamint gondoskodik közmeghallgatás tartásáról. A környezeti hatásvizsgálat alapján készülő környezeti hatástanulmányban vizsgálni szükséges a tervezett tevékenység nélküli alapállapotot és a rendelkezésre álló műszaki tervek figyelembe vételével számítani, becsülni szükséges a tevékenység várható környezeti hatásait (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, környezeti elemek rendszereire) az építés, üzemeltetés és a felhagyás időszakában egyaránt.
A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek megkezdését megelőzően, illetve azok bővítése előtt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges.
Környezeti hatásvizsgálat, környezeti hatástanulmány Meghatározott (környezetre jelentős kihatással járó) tevékenységek, fejlesztések megkezdése előtt a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni, amely megkezdéséhez a környezeti hatástanulmányt kell benyújtani a környezetvédelmi hatóságnak. A környezeti hatásvizsgálati eljárás megkezdése előtt a tevékenység végzőjének el kell készíttetnie a környezeti hatástanulmányt, amelyet csak szakértői jogosultsággal rendelkező környezetvédelmi szakember készítheti el. A környezeti hatásvizsgálati eljárás célja a tervezett beruházás környezeti hatásainak meghatározása és a környezethasználat feltételeinek megállapítása a kiadásra kerülő környezetvédelmi engedélybe foglalva. Egységes környezethasználati engedély kérelem Meghatározott (környezetre jelentős kihatással járó) tevékenységek, fejlesztések megkezdése előtt az egységes környezethasználati engedély megszerzéséhez egységes környezethasználati engedélyezési eljárást (bizonyos esetekben környezeti hatásvizsgálati eljárást is) kell lefolytatni, amely megkezdéséhez az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet kell benyújtani a környezetvédelmi hatóságnak.