Egy szegedi magánszemély felajánlásával egy eddig ismeretlen Móra-kézirat került az egykori igazgató nevét viselő helyi múzeumhoz. A dokumentumban Móra Ferenc betegségére hivatkozva kér szabadságot a város polgármesterétől. Móra Ferencet már egészen fiatalon gyakran ágyba kényszerítették a súlyos betegségek, gyógyulása érdekében pedig Olaszország és a mai Horvátország szanatóriumait látogatta. Életének utolsó éveiben rohamosan romlani kezdett az állapota, halála előtt egy hónappal szerelmének, Kalmár Ilonának némi keserűséggel szavaiban a következőket írta: "Igazán csak a haldoklásomnak élek. " Orvosai évekig félrediagnosztizálták, fájdalmait epekőre fogták, pedig hasnyálmirigyrákban szenvedett. Móra mindvégig bízott felépülésében, 54 évesen azonban elvitte a gyógyíthatatlan kór. A szegedi Móra-múzeum az egykori igazgatója hét évvel halála előtt az akkori polgármestertől, Somogyi Szilvesztertől négy hét szabadságot kért orvosai tanácsára. A kérést tartalmazó pecsétes levél, valamint a doktor által kiállított igazolás kerültek a múzeum gyűjteményébe.
(Borítókép: Móra Ferenc és Kalmár Ilona, feltehetően Budapesten 1932 őszén / Móra Ferenc Múzeum / Szeged) Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.
Magyarul Móra ferenc Angela lansbury halála Gyászoló család Életünk egén fénylő csillag voltál, itt hagytál bennünket, még csak nem is szóltál. Most, hogy már kialudt az az áldott fényed, pótolhatatlan lesz a Te drága lényed. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk, testvérünk, apósunk, rokonunk és barátunk, MAJLINGER TIBOR bősárkányi lakos életének 84. évében csendesen elhunyt. Temetése 2020. július 1-jén, szerdán 15 órakor lesz a bősárkányi temetőben. Engesztelő szentmise közvetlenül a temetés után a helyi templomban. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útján elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szívünkhöz közel álló. (Kosztolányi Dezső) Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyám, nagymamánk, dédink, anyósunk, testvérem és rokonunk, BARLOVITS BERTALANNÉ Horváth Erzsébet volt tényői lakos rövid szenvedés után, életének 86. évében elhunyt.
Volt Mórának egy tizenöt évvel idősebb bátyja, Móra István, aki tanítónak ment, de közben költő, néprajztudós volt, akinek verseit és cikkeit szívesen hozták a szegedi újságok; még színdarabot is írt serdülő leányok számára, amelyet bemutattak. Tehát ha nem is volt igazán híres költő, az alföldi városokban ismert és tisztelt irodalmi embernek számított. Ő biztatta és a korai években segítette hamar tehetségesnek bizonyuló öccsét. Móra Ferenc költőnek indult, gimnazista korában nemcsak az önképzőkörben tűnt ki, hanem egy félegyházi újság közölte is a diák írásait, s így az Alföldön, bátyja nyomában, már az ő neve is ismert kezdett lenni, amikor a fővárosban még senki sem tudott felőle. De csak húszéves korában volt anyagi. lehetősége, hogy beiratkozzék a budapesti egyetemre. Természetesen tanárnak indult, de az már meglepő, hogy nem irodalmi vagy nyelvi szakra ment, hanem földrajz–természetrajz szakosnak. Minden izgatta: a természettudomány is. Ebből származott az első komoly kellemetlensége.
Lehetőségeihez mérten gyarapította a múzeum gyűjteményét, különösen a numizmatikai gyűjtemény szaporodott szépen, ezekre még saját vagyonát is felhasználta. A fáradhatatlan Móra Ferenc nem tudott lazítani, hatalmas munkabírással tevékenykedett. Betegen cikksorozatot írt az alföldi törpebirtokosok nyomorúságáról. Teste végül nem bírta ezt a hatalmas munkatempót, egészségét kikezdte a tüdőbaj, halálát azonban nem ez a gyilkos kór, hanem hasnyálmirigyrák okozta. 1933-ban Karlovy Varyba vonult kezelésre, majd a műtétet is vállalta, ám 1934. február 8-án meghalt. Sírja a szegedi Belvárosi temetőben található. Móra Ferencet tartják számon első ifjúsági íróként a magyar irodalomban. Kosztolányi szerint ő "zenésze prózánknak". Más írótársak úgy tartják, mestere volt az élőszónak, és sodró lendületű, játékosan könnyed írói nyelve teljesen megegyezett azzal, ahogyan beszélt. Heti horoszkóp mérleg Teqball asztal
Radnóti Miklós Július Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok. Elfáradnak, földbe búnak, este lett. Tisztatestü hőség ül a fényesarcu fák felett. Lackfi János Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret. Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
05. 13. ) hozzátartozónk, VITÉZ ANDORKA LÁSZLÓ Birkás Laci lelki üdvéért 2020. július 1-jén, szerdán 18 órakor a bősárkányi templomban. Aki szeretne, egy szál virággal emlékezzen Rá. Kérjük, hogy aki szerette, ismerte vagy tisztelte, tartsa meg emlékezetében. Köszönjük! Gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett édesanyám, nagymamám, dédim és rokonunk, MARKÓ LAJOSNÉ szül. Stencinger Ágnes életének 88. Hamvasztás utáni búcsúztatása július 2-án, csütörtökön 15 órakor lesz a Feketeerdei úti új temetőben. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban velünk éreznek. Gyászoló család Úgy volt ő jó, ahogy élt, hitt és remélt. Ahogy szeretett, ahogy az emberekre tekintett. Úgy volt ő jó, ahogy volt, bárcsak volna, bárcsak lenne még. Fájó szívvel emlékezünk TÖRÖK IMRÉNÉ szül. Halász Margit halálának 1. évfordulóján. Szerető családja Fájó szívvel emlékezünk Férjre, Édesapára, Nagyapára, Apósra: MARÁK LÁSZLÓ halálának 2. évfordulójára!
Régi rádió Építési jog | 01. 1. Milyen szerződésekre kell az új Ptk-t alkalmazni? Régi rádió eladó Régi térképek online 01. Milyen szerződésekre kell az új Ptk-t alkalmazni? Utolsó frissítés: 2014. 04. 22. 15:02 Közzétéve: 2014. 03. 18. 08:58 A Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) 2014. március 15. napjától váltja fel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (régi Ptk. ). Fontos tudni, hogy milyen esetekben kell a korábbi, és milyen esetekben az új rendelkezéseket alkalmazni. A Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. Régi Ptk Alkalmazása. évi CLXXVII. törvény tartalmazza. Főszabály: a 2014. március 15-én aláírt szerződésekre már az új Ptk. alkalmazandó A 2013. törvény az új Ptk. egyes könyveit külön-külön érintve határozza meg, hogy az egyes rendelkezések tekintetében van-e a főszabálytól eltérő hatálybalépési idő. A 2013. törvény rövidítése: Ptké.
hatálybalépését követően bármikor háromoldalú megállapodás alapján, vagy 2016. január 5-éig jogszabály rendelkezése alapján történt, illetve történik szerződésátruházás. Az új Ptk. rendelkezései – a Ptké. § (1) bekezdése alapján – abban az esetben irányadók a jogviszonyra, ha a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésből származó jogok és kötelezettségek összessége 2016. január 6-án vagy azt követően jogszabály rendelkezése alapján szállt, illetőleg száll át másra, valamint akkor, ha már magát a későbbi, akár megállapodáson, akár jogszabályon alapuló szerződésátruházással érintett szerződést is a Ptk. A szerződésátruházás egyes releváns kérdéseinek rendezése - Jogászvilág. hatálybalépése után kötötték meg. A Kúria arra a megállapításra jutott, hogy mindezekre tekintettel a Ptké. § (2) bekezdése nem vonatkozik azokra a szerződésekre, amelyek esetében a szerződésátruházásra – akár a Ptk. hatálybalépését megelőzően, akár az után – a szerződésben maradó, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél háromoldalú megállapodása alapján került, illetve kerül sor, mint ahogy azokra a régi Ptk.
Az új szabályozás tehát egyrészt a Ptk. hatálya alá utalja azokat a korábban kötött szerződéseket, amelyek esetében a Ptk. – és a később részletezettek szerint az adott Ptké. -módosítás – hatálybalépését követően következett be jogszabály rendelkezése alapján szerződésátruházás, másrészt az említett szerződési kört érintően a jogszabályon alapuló szerződésátruházást a háromoldalú megállapodás alapján megvalósuló szerződésátruházáshoz képest részben eltérő joghatással ruházza fel, hiszen azt mondja ki, hogy a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél tekintetében a szerződést új szerződésnek kell tekinteni. Abban az esetben tehát, ha a régi Ptk. hatálya alatt kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a Ptk. hatálybalépése előtt ruházták át másra, vagy jogszabály rendelkezése alapján szálltak át azok a Ptk. hatálybalépése előtt harmadik személyre, a régi Ptk. Ugyanez a helyzet a Ptké. Építési jog | Az új Ptk. és az ingatlan-nyilvántartás. 50. § (1) bekezdése értelmében akkor is, ha a régi Ptk. hatálya alatt létrejött szerződés esetében a Ptk.
hatálybalépésekor fennálló dologi- és családjogi jogviszonyokra az új Ptk-t kell alkalmazni. A már fennálló kötelmekkel kapcsolatos és azokból keletkezett tényekre, vagy megtett jognyilatkozatokra az új Ptk. arra is lehetőséget ad, hogy a szerződő felek dönthessenek az új Ptk. alkalmazásáról. A felek ugyanis megállapodhatnak abban, hogy a 2014. március 15-e előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik [2013. Érdemes tehát mindenkinek megvizsgálni azt, hogy a hosszabb távú szerződéseinek teljesítése vagy az abból fakadó követelés érvényesítése a korábbi vagy az új Ptk. alapján lehet eredményesebb. szerint egyoldalú nyilatkozattal nem lehet áttérni az új Ptk-ra, ezért csak a másik fél beleegyezésével van erre lehetőség. Összefoglalva: eltérő jogszabályi rendelkezés vagy a felek döntésének hiányában a 2014. március 14. napjáig megkötött szerződésekre és az abból fakadó cselekményekre, nyilatkozatokra az 1959. törvény, az ezt követően létrejött szerződésekre pedig már az új Ptk.
Az új tulajdonos igényt tarthat arra, hogy az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) feltüntetett volt tulajdonos adjon a részére az elbirtoklás útján szerzett tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzésre alkalmas okiratot, illetőleg hogy tulajdonjogát a bíróságnak az elbirtoklást megállapító ítélete alapján jegyezzék be az ingatlannyilvántartásba [telekkönyvbe - Ptk. 116. § (1) bek. ]. A tulajdonjog bejegyzésének elmulasztása csupán azzal a hátrányos következménnyel jár, hogy az elbirtokló nem hivatkozhat tulajdonszerzésre azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) bízva ellenérték fejében jogot szerzett [Ptk. § (5) bek. ]. A Ptk. §-a úgy rendelkezik, hogy az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült. E rendelkezés alapján az előd birtoklási idejének az új birtokos birtoklási idejéhez való hozzászámítására - az előbb kifejtettekből következően - csak akkor kerülhet sor, ha az előd elbirtoklás útján még nem szerezte meg a tulajdonjogot.
A Kúria jogegységi tanácsa arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Ptk. -ban szabályozott szerződésátruházás a szerződésből kilépő felet megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő olyan átruházását jelenti, amely a jogviszony folytonosságának fennmaradása mellett a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között jogutódlást eredményez. Ha a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésből származó valamennyi jog és kötelezettség 2016. január 6-án vagy azt követően jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a szerződésre a továbbiakban a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A szerződésátruházás ilyenkor is jogutódlást jelent azzal, hogy a szerződést ebben az esetben – a Ptk. vonatkozó rendelkezése alkalmazásában – a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél közötti új szerződésnek kell tekinteni. A szerződés tartalma, a feleket a jogviszony alapján megillető jogok és kötelezettségek változatlanok maradnak. Az indítványozó álláspontja az volt, hogy a Ptk.
A már fennálló kötelmekkel kapcsolatos és azokból keletkezett tényekre, vagy megtett jognyilatkozatokra az új Ptk. § (2) bek. Látható, hogy a Ptké. a megkezdett eljárási cselekmény helyett a jognyilatkozatok megtételének időpontjához kapcsolja a hatálybalépést. A 2014. március 15-e után megtett jognyilatkozatokra így akkor is az új Ptk-t kell alkalmazni, ha abból nem keletkezik szerződés. 2. Eltérő átmeneti szabályok a Ptké. alapján A hatálybalépést követően létrejött szerződések mellett más jogviszonyokra is alkalmazandó az új Ptk., ha erre külön törvényi rendelkezés utal. A Jat-ban is hivatkozott külön jogszabály, amely az eltérést tartalmazhatja az új Ptk. esetében a 2013. törvény (a Ptké. a Ptk. Hatodik Könyvéhez (vagyis a Kötelmi joghoz) kapcsolódóan az alábbi – a főszabálytól eltérő – területekre vonatkozóan tartalmaz átmeneti rendelkezéseket: - A képviselet - A bírósági letét - Felelősség szerződésen kívül okozott kárért - A biztosítási szerződés - Az értékpapír A konkrét átmeneti rendelkezést az adott jogintézmény kapcsán ismertetjük.