Polgári időszámítás szerint ma van Reb Teitelbaum Joel (1887–1979) vagy közkedvelt nevén, Reb Jojlis jorcájtja, áv hó 26. Évfordulója kapcsán idézzük fel az Orthodox Zsidó Ujság ban megjelent beszámolót, amikor a rebe a Kazinczy utcai nagyzsinagógába látogatott. 1942. május 30-án a budapesti Kazinczy utcai orthodox nagyzsinagóga és környéke zsúfolásig megtelt emberekkel, akik azért jöttek, hogy hallhassák Teitelbaum Joel szatmári rebét: "Pár perccel 12 előtt kezdte meg beszédét a főrabbi. A notre-dame-i orgona sípjai | Minap.hu. Drósójának alap gondolatmenete, ősének a »Jiszmach Majsé«-nak vezérfonala volt: a megingathatatlan Isten-bizalom Izráel megváltásában és a Szentély újbóli, Isten általi, hamaros felépülésében. Kiindult a hetiszakaszból és részletezte a hozzá fűződő midrásokat. Azzal kapcsolatban, hogy a fiatalabb K'hosz fiairól, a frigyszekrény őrzőiről való intézkedés már az előbbi hetiszakaszban olvasható és az idősebb, de külső munkákat végző Gérsajn fiairól szóló előírás csak a maiban van, azt a következtetést vonja le, hogy nálunk a Tórának mindenütt elsőbbsége kell legyen.
A zsinagógatér egy mozdulattal koncertteremmé alakítható, a tóraolvasó emelvényt ugyanis úgy alakították ki, hogy azt egy hidraulikus emelőszerkezet segítségével kulturális rendezvényekkor a padlótér alá lehet süllyeszteni. A női karzat helyén – amit tudatos döntés eredményeként nem építettek vissza –, illetve az első emeleten kiállítások, például a zsinagóga történetét és a zsidó–magyar együttélést bemutató tárlatok kapnak helyet. Hammerstein Judit
Az alapkérdés az volt ugyanis, hogy melyik irányzat elképzelése érvényesüljön a hitközségek belső életében. A gyűlésen, miután az ortodoxok elhagyták az üléstermet, az újítók elfogadták a hitközségi szervezet alapszabályát, amelynek alapján létrejöhetett az egységes (valójában neológ) hitközségi szervezet. Az ortodoxok tiltakoztak, így az országgyűlés 1871-ben lehetővé tette számukra, hogy ne csatlakozzanak az egységes hitközséghez, helyette saját szervezetet hozhassanak létre. Ezzel a zsidóság kétfelé szakadt, neológ és ortodox irányzatra, úgy, hogy ezekhez képest egy számban jóval kevésbé jelentős kisebbség nem sokkal később a kongresszus előtti állapot visszaállítását szorgalmazta. A Rumbach utcai zsinagóga és a zsidó felekezeti ellentétek - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. Ez a harmadik szárny, amely sem a neológ, sem az ortodox szabályzatot nem kívánta elfogadni, status quo ante irányzatnak nevezte magát, saját hitközségeket állított fel, amelyek 1877-ben törvényi szinten is elfogadást nyertek. A felekezeti ellentéteket tükrözték a kor zsinagógaépítései is. A neológ imaházak méretüket, ahogy esztétikai megjelenésüket tekintve is impozáns épületek lettek, a mór stílus, a szecesszió, a romantika, az eklektika jegyeit viselték magukon.
Ennek fényében a Dohányt és a Rumbachot ugyanaz a neológ hitközség építette – így a háromfelé szakadást jelképező zsinagóga háromszög elnevezés sem állja meg a helyét. Ezt támasztja alá az is, hogy a konzervatívabban neológ Rumbach a Dohány utcai zsinagógát jellemző újítások több elemét is átvette. Az eredetileg 1265 fő befogadására alkalmas Kis Zsinagóga 1872-ben nyílt meg a hívek előtt. Kazinczy utcai zsinagóga. A szép imaház utcai homlokzata hármas tagolású, két minaretre emlékeztető tornyocskával. Az épületen nemcsak a mór, de a bizánci építészet hatása is érvényesül – a belső terek, oszlopok, falak kék, vörös és arany díszítéseiben a kelet színpompás varázsa, a granadai mecsetek hangulata ragadja meg a látogatót. A központi, centrális tér az ókori hagyományokat eleveníti fel, a Dohánnyal ellentétben a tóraolvasó pult középen állt, körülötte a hívek padsorai kaptak helyet, orgona nem került az épületbe. A kor szelleméről árulkodik ugyanakkor, egyfajta építészeti modernizmus jegyében, az öntöttvasszerkezet, az első emeleten elhelyezett női karzatot is öntöttvas oszlopok tartották.
Karinthy Frigyes - A rossz tanuló felel - YouTube
A tanár leül, és maga elé teszi a noteszt. Ránéz. A rossz tanuló görcsösen mondogatja magában: "ápluszbészer…" veszi a krétát. A tanár ránéz. – Készült? – mondja a tanár. – Készültem. Ó igen, hogyne készült volna. A halálraítélt is elkészül: felveszi az utolsó kenetet, és lenyíratja a haját. – Hát akkor írja. A rossz tanuló a tábla felé fordul. – bénégyzetmínuszpluszmínusznégyzetgyökbémínusznégyácészerkétá. És a rossz tanuló engedelmesen írni kezdi és mondj utána a számokat. Írja, írja, mint Ágnes asszony, tudja, miről van szó, látja a tételt "éppen úgy, mint akkor éjjel" mikor elaludt mellette, és fogalma se volt róla, mit jelen az egész. Igen, ez az, homályosan sejti, valami másodfokú egyenlet – de hogy mi lesz ebből? Szép lassan és kalligrafikusan ir. A négyesnek a szárát vastagítja – a vonalból, ami törtet jelent, gondosan letörül egy darabot, ehhez külön elmegy az ablakig a spongyáért. Időt nyer ezzel. Hátha csöngetnek addig. Vagy valami lesz. Úgyse sokáig szerepel ő itten a dobogón.
Ezt még felírja az egyenlőségjelet is szép lassan felrakja – igen, ezt még úgy csinálja, mint más, felsőbb lények, mint egy jó tanuló. Felírja még "á2". A katonaiskolában nagyon korán kell felkelni, villan át az agyán, hirtelen. De aztán hadnagy lesz az ember. Esetleg kimegy Fiumébe. Közben szép lassan ír – még mindig nem írta le. Hozzánemértő ember, aki ezt a jelenetet figyeli, azt hiszi, valami jó tanuló felel. De a szakértő tudja már, mit jelent az, mikor valaki ilyen határtalan gonddal rajzolja a kettes farkincáját. Halálos csend köröskörül. A tanár nem mozdul. Most beszélni kell. – A másodfokú egyenlet … – kezdi értelmesen és összehúzott szemmel, és mélységes figyelemmel nézi a táblát. – A másodfokú egyenlet … – ismétli olyan ember modorában, aki nem azért ismétli a szót mintha nem tudná, mit akar mondani, hanem inkább azért, mert rengeteg mondanivalója közül a leghelyesebbet, a legfrappánsabbat, legtökéletesebbet válogatja és mérlegeli. De a tanár, ó, a tanár már tudja, mit jelent ez.