Szavai szerint azonban "ha Zsolték a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren, úgy legyengülve pláne. Ebbe bele kell törődni. " Erőss Zsolt és Kiss Péter eltűnését szerdán délelőtt jelentették be. A két magyarnak hétfőn sikerült feljutnia a Nepál és India határán található, 8586 méteres Kancsendzönga csúcsára. Ezután azonban kimerültséggel küzdöttek, és a lefelé vezető úton el is szakadtak egymástól. Ami a tökéletes szlalomhoz kell: vízisí és egy kristálytiszta reggel | CsupaSport. Erőss Zsoltot és Kiss Pétert nem találták meg a mentésükre küldött serpák sem a 7600 méteren lévő 4-es táborban, sem a környékén. Kedd délután óta minden rádiókapcsolat megszakadt a mászókkal. A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. Figyelem!
Nem lett volna jó visszamenni az Annapurnára, hiszen ott nem jártak sikerrel, és Zsolt a legjobb barátját vesztette el a hegyen. Így maradt a K2 és a Kancsendzönga, hiszen ezeknek a csúcsán nem járt még magyar mászó. Mivel a Kancsendzönga egy fokkal könnyebb, mint a K2, ezért Zsolt választása erre a hegyre esett. A nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára tartó expedíció magyar tagjai az alaptáborban 2013. május 8-án Forrás: MTI/Ilka Műhely Volt benne vagy benned rossz érzés az indulás előtt? Nem volt! Az ember pontosan tudja, mit veszíthet, de amikor a hegyre lép, ezek a félelmek nem jönnek elő, mert ott a célra koncentrá a félelmekről beszéltünk, hanem célokról, lehetőségekről, csúcsokról. Erőss Zsolt felesége, Hilda: "Ágyban, párnák között szeretett volna meghalni, nem a hegyen". Zsolt hogyan gondolkodott a halálról? Valahol azt olvastam, hogy az életet egy átmenetnek tekintette. Nagyon mókásan fogta fel a hitet, a vallást, inkább materialistának mondanám őt. Imádott élni, hatalmas életszeretet volt benne. Azt ugyan mesélte, hogy amikor a Gasherbrum csúcstámadásánál elindult egy új úton, és veszélybe került az élete, akkor sok minden átfutott az agyán, és sok mindent átgondolt.
Megkérdezném, hogy kikkel megy, és milyen felszerelést visz magával. Mégiscsak jobban ismerem azt a közeget. A diszkó kiszámíthatatlanabb számomra. Mentes Anyu szakácskönyvek "A kevesebb több. A mentes jobb. " Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Szakácskönyveiben kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak. A könyvekbe most betekintést nyerhetsz. Amit az online lapozgatóban megtalálsz: Tartalomjegyzék Előszó Részlet Étrendem - Szarka Dorottya dietetikus kisokosából + 1 recept is! Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető! hirdetés
Ezért forog és szűkül a kép is. " Cikkünk Sterczer Hilda nyilatkozatával folytatódik a következő oldalon. Lapozz!
Mennyei lesz, annyit mondhatok. Saját meghatározásuk szerint a Manna FM pozitív pszichológiával, önfejlesztéssel foglalkozó tematikus műsorokat sugároz majd. Elsődleges célja a közlés szerint a szórakoztatva informálás (infotainment), nem a vallási tartalom a meghatározó, vagyis elsősorban nem a hívő, hanem a világi, sőt akár az ateista, de pozitív tartalomra fogékony hallgatókat szeretnék megszólítani. Reggel nem Bumeráng lesz benne, hanem a fantáziadús című Reggeli Mannát hallgathatja, aki akarja. "A könnyed témákkal és közélettel foglalkozó műsor tudatosan dolgoz fel komolyabb kérdéseket is, hogy a szórakoztatás mellett elgondolkodtató, inspiráló tartalmakat is adjon napindításként a hallgatóknak" – írják közleményükben. Szól a radio show. Hát ez így elég nagy katyvasznak tűnik, pontosabban semmit sem mond, bármit jelenthet, pedig a lényeget még nem is tudjuk. Azt ugyanis, hogy ez a csatorna a Felház rádiója lesz. A Reggeli Mannát is három műsorvezetőre bízták (copyright by Bumeráng), Kaldenecker Antalra, Péter Petrára és Prekopa Donátra.
Bementem Szombathelyre, mondtam: szeretnék ennél a cégnél dolgozni. A szakmai kérdésekre megfeleltem. Amikor felvettek, az valami csodálatos volt! A gelkás társaság a szakmának élt, az maga volt az édenkert, a mennyország. Anyu miatt hétvégente jöttem Szombathelyről. Eleinte vonattal, később motorral, majd autóval. Kezdetben egyedül, majd a feleségemmel és a fiammal. A fusizás, a maszek munka segített abban, hogy támogatni tudjam édesanyámat. Osztrák televízióban láttam, hogy egy teremben öt-hat kis asztalnál beszélgetnek és mindegyik asztalon van rádió. Gondoltam, én is szeretnék rádiókat. Egyházasrádócról hoztam el az elsőt, nem lehetett megjavítani. Később híre ment a gyűjtésnek, sokan ajánlották a saját padlásukon levőt, sokat vettem a zsibin. Szakmámból adódóan többször kellet a padlásra menni antennát igazítani. Volt, aki odaadta padlásra tett régi rádióját, s volt, aki segített nekem a gyűjtésben. Gyűlt a sok rádió, de már nincs helye. LGT : A rádió dalszöveg - Zeneszöveg.hu. – összegzi. – Ez a detektoros rádió az 1920-as években készült, csaknem 100 éves – mutatja - Ott vannak a Pacsirták, amik korábban a szobák díszei voltak.
S nem csak a közelmúlt háborúi vagy a bennünket sújtó igazságtalan bombázások miatt, bár önmagukban ezek is épp elegendő okot szolgáltathatnának rosszkedvünkre, hanem mert a növekvő elbizonytalanodás okán egyre kevésbé tudjuk, "mi magunk kik is vagyunk valójában". És ebben mi magunk nagyon is ludasak vagyunk. Mert meggondolatlanul rontunk egymásra. Szavaink, mint "támadásra készülő farkasfalka", marják, tépik a másikat. Amihez példaként hozza fel az újvidéki jelzőhöz tapadó mellékízt, a szóhoz "észak-bácskai nyelvhasználatban" telterjedt "rejtett pejoratív" jelentést. Hogy az újvidéki jelző a "hatvanas években például avantgárdot jelentett, továbbá liberálist, urbánust", míg "Mostanság leginkább rossz magyart jelent". Olyan magyart, aki "nem maga a megtestesült rossz, csupán rossz helyen született, kénytelenségből gonoszok között éli az életét, ha ragadt is rá valamilyen nemzetietlen vonás, nem rossz magyar ő, csak egy kissé fura. Szól a rádió » Független Hírügynökség. Mint a vásott gyerekekre mondják, hogy nem rossz, csak csintalan.
#folytköv Forrás: 1, 2, 3.
Négy év múlva lesz száz éves a Magyar Rádió. Lesz ünnep. Meg tánc! (Remélem, átment… – a szerk. ) De mi még csak az első ötven év történetét dolgoztuk fel. Ami ezután jön, az egy még színesebb, még érdekesebb hangvilág. Műsorvezetőkkel, bemondókkal, rádiójátékokkal és olyan műsorokkal, melyen kettő vagy három generáció nőtt fel. Tudod, miről szólt a "Ki nyer ma? " és a "Vendég a háznál"? Van sejtésed arról, hogy ki utazott "30 perc alatt a föld körül"? Tudod, mi a szünetjel? A következő részből megtudhatod. Na jó, az utolsót előre vesszük, íme a Kossuth Rádió szünetjele: Na talán még belefér, hogy kiderüljön, miért is surágoztak rádiók ilyen dallamokat. Szól a radio.fr. És leginkább mikor? Nos, a szünetjelzés arra szolgált, hogy úgy töltsék ki az adásidő hézagjait, hogy ne legyen teljes csönd az adott frekvencián. A csend egyrészt kellemetlen lett volna, másrészt a hallgató előbb-utóbb elkezdte volna tekergetni(! ) a rádiót, azt gondolván, hogy a készülék elállítódott, vagy hiba történt. Sokak szerették, sokak a végletekig idegesítőnek tartották, mert végtelennek tűnve ismétlődtek.
Kértük, hogy bejöhessünk a saját házunkba, de nem lehetett, majd jött a herce-hurca, a kérelmek. Gondoltunk egy merészet: egy vasárnap a konyha és kisszoba közti falat kibontottuk, onnan bejöttünk, s a függönyt feltettük. Az elvtársak másnap csak nézték, hogy van életjel – emlékezik, majd a rádiózásra terelődik a szó. – Ide jártam általános iskolába. Gyerekkoromban már javítottam az elromlott falusi rádiókat, ha meg nem tudtam megbütykölni azokat, akkor bevittem Vasvárra Kozári Jóska bácsi rádióshoz. Ő egy tündéri ember volt. A nővéremet az egészségügy babonázta meg, engem pedig a rádiók – jegyzi meg. Sok szülőhöz hasonlóan nálunk is az értékeket, bútorokat eladták, hogy taníttatni tudjanak minket. A vasvári gimnáziumba jártunk, ahol csodálatos tanáraink voltak. Gimnázium után már kezdett szárba szökkeni a szakma iránti érdeklődésem. Szól a radio france. Főként azért, mert korábban itt egy nagyon jó rádiós szakkör működött, ahol felkeltették az érdeklődésemet. A Gelka szerdánként Vasvárra járt már, néztem az autójukat és arra vágytam: bárcsak én is ebbe beleülhetnék.
Ennyi felvezetés után essék szó magáról a műről. Böndör regénye nem hibátlan (azt a bizonyos, irodalmilag nem túl rangos díjat, nem is érdemelte volna meg). Neki is elmondtam: remek részletek mellett a közepe táján a történet érdektelenné válik. Számomra ennek ellenére vonzó, izgalmas olvasmány volt. Kevésbé azért, mert azokat a valós tereket idézi, amelyeken gyerekfejjel magam is mozogtam. Jóllehet ez sem elhanyagolható mozzanat az olvasói érdeklődés fenntartását illetően. Sokkal inkább azért, amit rossz közérzetének okaként a szerző tudtunkra ad. Kisebbségi magyarként és íróként, annak bizonyságaként, hogy valami (minden? ) "végérvényesen el lett rontva". Így érzi. S nem alaptalanul. Igaza van, Újvidék már régen nem az a város, amit gyerekfejjel megismertünk. Szól a rádió... Kik és hogyan készítik a Pátria műsorait? (VIDEÓ) | Paraméter. Megváltozott. De nem a dolgok normális menete szerint, hogy több lakosa van, hogy új utcák, városnegyedek épültek. Emberanyagát tekintve más. A "már-már ellenségessé vált tömeg hangulatától – mintha valamilyen sűrű, beteges szmogtól – átitatva" fáradt és rosszkedvű lett, amiért egy őslakós nem érzi benne magát otthon.