A sütőt 180 °C-ra előmelegítjük. A tésztát megkenjük a felvert tojással, megszurkáljuk és megsütjük, kb. 30 perc alatt. Csak akkor szeleteljük, ha kihűlt. Megszórjuk porcukorral. Munka: kb. 45 perc Fogyasztható: kb. 3 óra múlva Recept: Dosso Gabi. Fotó: Szöllősi-Kiss Orsi. További több, mint 30. 000 recept a oldalon. Ezt ajánljuk önnek.
Elkészítés: A krém elkészítésével kezdem. A margarint, a porcukrot, a vaníliás cukrot a 3 tojássárgájával kikeverem. Belerakom a túrót, a búzadarát és a citromhéjat, majd berakom a hűtőbe. A tepsit (20×30 cm) kikenem margarinnal. A sütőt 180 fokra bekapcsolom. A barackkonzervet kinyitom, a barackkokat felszeletetem, és szűrőbe rakom, hogy lecsöpögjön a leve. A tésztához valókból tésztát gyúrok gyorsan, kinyújtom, és a tepsibe rakom. Habkönnyű barackos-túrós pite - GastroHobbi. A tésztát berakom sülni, de csak 6-8 percre. Addig a tojásfehérjékből a porcukorral kemény habot verek, és a túrós masszámhoz keverem. A tésztát kiveszem a sütőből, és baracklekvárral megkenem. Rárakom a barackszeleteket, és rásimítom a túrós masszát. Visszarakom a sütőbe, de a hőt leveszem 170 fokra. Így sütöm kb. 50 percig, majd tűpróbával ellenőrzöm, hogy kész van-e. Kihűlve lehet szépen szeletelni, és másnap az igazi, bár mi nem bírjuk ki másnapig! Jó étvágyat kívánok hozzá!
A tetejét porcukorral megszórjuk. ( Recepttár/Markos Mária) Ha értesülni szeretnél híreinkről, lépj be Facebook-csoportunkba! Túrós barackos pit bull. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ Horoszkóp: csillagjegyed szerint ha ebben a korban házasodsz, életre szóló boldogság vár rád Most fogsz megdöbbenni, de éppen eddig tart majd a hűvös időjárás A legszerencsésebb csillagjegy?
Kend meg tojással, majd hintsd meg ezt is cukorral és előmelegített sütőbe nem túl magas hőfokon 45 perc alatt süsd készre. 543 megtekintés Írd le véleményed, kérdésed Kategória kedvencei
Apály - Gyakori kérdések Apály és dagály. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár Árapály jelenség - Energiatan - Energiapédia 15:49 Hasznos számodra ez a válasz? 6/50 Titus Pullo válasza: 100% Bezony. Mivel a Föld nem inerciarendszer, ezért a Földhöz rögzített koordináta-rendszerben Newton II. törvénye nem igaz, ezért fiktív erőkkel kell korrigálni az egyenletet, amelyekkel már leírhatók az erőtörvények. Ilyen a tehetetlenségi erő (ugyanaz, ami gyorsuló kocsiban az ülésbe nyom), a centrifugális erő, a Coriolis-erő, és az Euler-erő (ez utóbbi a Földön elhanyagolható, rettenetesen kicsi a szöggyorsulás). Úgyhogy a Földön van centrifugális erő, bármennyire is azt tanították, hogy olyan nem létezik:) 2009. 16:54 Hasznos számodra ez a válasz? Apply dagaly jelenseg . 7/50 anonim válasza: 0% maradjunk abba, hogy a hold tömegvonzása. a többi, meg ne okosítson itt a centrifugális erővel meg a többi ide nem tartozó dologgal. (a centrifugális erő az állandó úgyhogy nem sok köze van az ár-apályhoz. )
A bretagne -i árapályerőmű a Rance folyón Az árapályerőmű a Földet körülvevő vízburok napi kétszeri szintváltozásából, az árapályból eredő energia kiaknázására létrehozott erőmű. Az árapály magyarázata [ szerkesztés] A Hold és a Nap Földre gyakorolt tömegvonzásából alakul ki az árapály jelensége. A Föld szilárd felszíni része egy testként mozog, ezzel szemben a vízburok deformálódhat. A Holdhoz közelebbi oldalon nagyobb erő hat az óceánok vizére, mint a Föld szilárd részére, így a vízszint megemelkedik. Ez Newton törvényéből adódik. Az apály és a dagály jelentése, működése és veszélyei. A Holddal átellenes oldali óceánok vize pedig messzebb van a Holdtól a Föld szilárd részénél, így ez a szilárd rész nagyobb mértékben mozdul el a Hold felé. A sarkok közelében viszont a vizekre a Föld közepe felé mutató erő hat. A Hold mellett a Nap is létrehoz árapályt a Földön. Magának a jelenségnek az energiája a Föld forgásából származik, különben nem lenne adott helyen rendszeres ár-apály váltakozás. Története [ szerkesztés] Az árapály jelenség energia termelésre való hasznosítása egészen a középkorig nyúlik vissza.
Az árapály jelenség A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A bolygónkon megfigyelhető ciklikus jelenségek közül csak egy az árapály, pontosabban a tengerjárás (az apály és a dagály váltakozása), ám fontossága nagy, hiszen a hajózástól az energiatermelésig életünk számtalan területére hatással van. Az árapály okozója a Hold Az óceánokon, tengereken kialakuló árapály jelensége döntően kozmikus kísérőnknek, a Holdnak köszönhető, de kialakulásában kisebb szerepet a Nap is játszik. Bolygónkon egyszerre két-két helyen figyelhető meg dagály és apály. Apply daily jelenség . Az egyik dagályhullám mindig Földünk Hold felőli oldalán van, a másik ezzel ellentétesen. A Hold felé eső területeken a dagályhullámot a Hold tömegvonzása hozza létre. A két égitest közös tömegközéppontja nem esik egybe a Föld tömegközéppontjával, hanem a Hold felé található - természetesen még jóval a felszín alatt. Ettől a ponttól legtávolabb a Föld átellenes oldala lesz, így a másik dagályhullámot a Föld folyamatos forgása következtében fellépő centrifugális erő hozza létre.
Fotók: Michael Marten Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is! Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!
Nyilván a tartózkodásuk környezetében a legerősebb az általuk kifejtett hatás. A Nap és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete. Újhold és telehold idején az égitestek egy vonalban vannak, egymás hatását felerősítik, ilyenkor szökőárról beszélünk. Növekvő vagy csökkenő félhold idején egymással 90°-os szöget zárnak be, egymás hatását lerontják, ilyenkor vakárról beszélünk. A szél esetében az a döntő, hogy a part felé, vagy a part felől fúj e. Az Adrián tartós és erős déli szél (jugó) az északi partokon megemelheti a vízszintet, míg a tartós és erős északkeleti szél (bora) a partoktól elnyomja a vizet, ezzel szintcsökkenést okozva. Az árapály jelenség | Sulinet Hírmagazin. Ez utóbbi jelenség kint a szigetek környezetében, vagy a csatornákban vízszintemelkedést eredményez. A magas légnyomás ránehezedve a vízre lenyomja azt, az eredmény értelemszerűen vízszintcsökkenés. Alacsony barométerállásnál a jelenség természetesen fordított. Számításba kell vennünk azt is, hogy a légnyomásváltozás nem azonnal, hanem időben megkésve érződik a tengerszint mozgásában.