Később a NASA Marshall Űrközpontjában vezette a Saturn V holdrakéta fejlesztését. Szergej Koroljov vezetésével fejlesztették ki a Szovjetunióban az R–7 Szemjorka és a Szojuz hordozórakétákat, amelyeket napjainkban is használnak. Azonosságát haláláig államtitokként kezelték, még saját családja sem tudhatta, hogy ő felelt a szovjet űrprogram megvalósításáért. Az űrrepülés szemszögéből, a legtöbbször használt meghatározás szerint a világűr 100 km magasságban kezdődik. Az Egyesült Államokban használják néha az 50 mérföldes meghatározást is. Az első sikeres orbitális indítás a személyzet nélküli szovjet Szputnyik–1 küldetése volt 1957. október 4-én. Lajka volt az első pályára állított állat az év november 3-án. Az első ember által végzett repülés a Vosztok–1 volt Jurij Gagarinnal 1961. április 12-én. Különbség van a szuborbitális repülés és az orbitális repülés között. 1942. október 3-án egy német V–2 ballisztikus rakéta volt az első sikeresen űrbe juttatott objektum. 1946 -ban egy Amerikából indított V-2-n jutottak el először élőlények az űrbe.
Történet [ szerkesztés] Konsztantyin Ciolkovszkij, Robert Goddard és Hermann Oberth a 20. század elején fektette le a rakétakutatás alapjait. A német V–2 rakéták voltak az első szerkezetek, amelyek eljutottak a világűrbe. A második világháború után ezt a technológiát és a szakembereket az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetunió szerezte meg. Ezután indult meg a két fél között a fegyverkezési verseny nukleáris fegyvereket szállító interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) fejlesztésében. 1961 -ben az első szovjet űrhajós repülése után már köztudott volt, hogy űrverseny alakult ki az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amely végül igazságos döntetlennel végződött. Wernher von Braun volt a német V-2 rakéta projekt irányítója. A világháború utolsó napjaiban több társával együtt feladta magát az amerikaiaknak. Az Egyesült Államokba került, ahol részt vett a rakétafejlesztésben. Megkapta az amerikai állampolgárságot és az első amerikai műhold, az Explorer–1 fejlesztését és indítását végző csoportot irányítója lett.
A Wright testvérek felfedezésükkel megnyitották az utat a repülés előtt. A következő néhány évtizedben lángokba borult a világ, a két világháború visszavetette az űr iránti érdeklődést, azonban ekkor született meg a rakéta von Braun, német mérnök jóvoltából. A rakétát a háborúban még pusztító eszközként használták, de a háború befejezése után már felmerült a békés felhasználása is. Erre azonban még várni kellett, most a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió nézett egymással farkasszemet. A hidegháború elindította az űrversenyt, melynek nyertese a tudomány volt. Temérdek pénzt fektettek bele az űrhajók kifejlesztésébe, az űrhajó sok kiképzésébe. Az elsőbbség az orosz kutatóknak jutott, 1957. október 4-én fellövik az első műholdat, a Szputnyik 1-et, válaszul az amerikaiak a következő évben pályára állítják az Explorer-1 nevű mesterséges műholdat. Ezután egyre több műhold került röppályára, főleg a Föld megfigyelésére, de megjelentek a kémműholdak is. A következő cél az volt, hogy embert juttassanak a világűrbe, aki épségben vissza is tér.
Tyereskova, Valentyina Vlagyimirovna Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova - szovjet űrhajósnő: 1937-ben született, Maszlennyikovóban, Nyugat-Oroszországban. Apja traktorvezető, anyja textilgyári munkásnő volt. Nyolc évesen kezdett iskolába járni, de 16 évesen abbahagyta, és elkezdett a textilgyárban dolgozni. Levelező kurzusokon folytatta tanulmányait, ezalatt az idő alatt tanult meg hobbiból ejtőernyőzni. Űrutazásáig összesen 125 ugrást hajtott vé 1962-ben kiválasztották a szovjet űrprogram résztvevőjének, ő volt az első ember, akit tesztvezetési gyakorlat nélkül űrrepülésre küldtek. A választás ejtőernyős tudása miatt, és nem mellékesen, pártszempontok szerint gondosan ellenőrzött életrajza miatt esett rá. 1963. június 16-án startolt a Vosztok-3 űrhajóval, 72 órát töltött a világűrben, és 88 percenként összesen 48-szor kerülte meg a Földet. Eltérően a korábbi űrhajós gyakorlattól, Tyereskovának megengedték, hogy a vezérlőberendezést manuálisan kezelje. Űrhajója június 19-én tért vissza a Föld légkörébe.
A világűr meghódítása: Az emberiség kíváncsisága, hogy megismerje a Föld határain túli űrt, nem újkeletű, az ősidőkig nyúlik vissza. Már őseinket is hajtotta a kíváncsiság, hogy megismerjék az égbolt titkait. A maják már 6000 évvel ezelőtt is jegyeztek fel csillagászati megfigyeléseket, Kr. e. 3379-ben leírtak egy holdfogyatkozást is. Az ősi civilizációkban, a kínaiaknál, a babilóniaiaknál, az egyiptomiaknál központi szerepe volt a csillagászati megfigyeléseknek. A csillagok állását eleinte a naptáraik pontosságának ellenőrzésére használták, majd a görögök földrajzi helymeghatározásra. Az égbolt sok rejtélyt takart abban az időben, sok vallás a világűrbe helyezte isteneik székhelyét, a tudósok azonban materiális tulajdonságokkal ruházták fel a bolygókat és csillagokat. Az ókor végén és a középkor elején nem fejlődött tovább a csillagászat, csak Kr. u. VIII-X. században került ismét előtérbe, az araboknak köszönhetően. A XVI. század közepén Kopernikusz lengyel csillagász állt elő forradalmi elméletével, mely szerint a világ középpontjában nem a Föld áll, hanem a Nap.
Antibakteriális hatás Számos baktériumcsalád semlegesítésére, fertőtlenítésre, valamint természetes antibiotikumként alkalmazható az új-zélandi őslakók által egy teafát jelölő manuka fa méze. A " hétköznapi " mézeknél jelentősen erősebb baktériumellenes hatásokkal felvértezett méz különlegességét az extrém magas MGO (metilglikoxál) és UMF (Egyedi Manuka Faktor) adja. (... ) Olvasson tovább a baktériumellenes manuka méz jótékony hatásáról Segíti az emésztést Bakteriális fertőzések okozta emésztési zavarok, gyomor -és bélpanaszok enyhítésére alkalmasnak találták. A manuka méz nagyon jó hatással van a szervezet bélflórájára azáltal, hogy támogatja a probiotikumok szaporodását. Továbbá hatékony olyan káros baktériumok ellen, mint pl. a számtalan gyomor -és bélbetegség kialakulásáért felelőssé tehető (pl. Vásárlás: Manuka Health MGO 250+ Méz - 250g Méz árak összehasonlítása, MGO 250 Méz 250 g boltok. gyomorhurut, gyomorfekély) 'Helyobacter' baktériumok. Bőrápolás A manuka méz antibakteriális hatásainak köszönhetően kiválóan alkalmas a bőr felületi sérüléseinek, sebeseüléseinek a fertőtlenítésére.
Budapest, CSER Kiadó, 2006. forrás: TáplálkozásiAkadémia Forrás: MDOSZ, Táplálkozási Akadémia