Az oktatási bezzegországként elhíresült Finnország a legutóbbi, 2012-es PISA-teszten jelentőset rontott a korábbi előkelő helyezésein: szövegértésben a másodikról az ötödik helyre, matematikából a harmadikról az ötödik helyre, természettudományokból pedig a hatodikról a tizenkettedik helyre csúsztak vissza. Pasi Sahlberg, a Harvard Egyetem finn oktatásügyi szakértője szerint az eredmény ugyan nem lepte meg a finneket (mivel a saját országos felmérésük egy kicsivel korábban is ugyanezt mutatta), de mindenképpen rávilágított bizonyos hibákra, amelyeket azóta igyekeznek korrigálni. Sahlberg a szintén finn Nokia kudarcának analógiájával magyarázza az okokat. Amilyen sikeres volt a telefongyártó a mobilpiacon, olyan nagy számnak számított a finn oktatási modell is tíz éve, de mindkét esetben ugyanabba a hibába estek: nem mertek változtatni a jól bevált módszereken, és így megálltak a fejlődésben. A mostani visszaesés ellenére persze a finn példa még példaértékű marad (pláne, hogy mint azt később látni fogjuk, nem ülnek ölbe tett kézzel az eredményeket látva, ellentétben Magyarországgal, ahol a legutóbbi katasztrofális PISA-s teljesítmény óta sem történt semmi).
A 2001-es felmérésen a 15 éves finn diákok kimagaslóan teljesítettek mindhárom vizsgált területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés), ez jó időre elhallgattatta a kritikus hangokat. A mostani visszaesés után persze jogos az igény, hogy vizsgálják meg ennek okait, de úgy fest, a finnek gyorsan reagálnak az új helyzetre. A tavaly hivatalba került új oktatási miniszter programjának része, hogy nemcsak a PISA által mért három területen, hanem az egész oktatási rendszeren belül vizsgálják meg, mi vezetett idáig. De a fejlesztés persze nem állhat meg a mérhető kompetenciák javításánál, mert az iskola sokkal többről szól, vagyis szólhatna ideális esetben. Az iskolának segítenie kellene a diákokat, hogy rájöjjenek, mik az erősségeik, a szenvedélyeik. Képessé kéne tegye az embereket arra, hogy boldog, teljes életet élhessenek. Úgy kell újragondolnunk a tanterveket, hogy a hagyományos akadémiai témákról inkább erre kerüljön át a fókusz – mondja Sahlberg, aki szerint ez lesz a finn oktatási rendszer következő iránya.
Az évtizedek során az ország bátor megoldásokkal olyan rendszert dolgozott ki, amely az önképzés és az élethosszig való tanulás lehetőségét nyújtja minden lakosának. A finn oktatás alapelve, hogy származástól, életkortól, lakóhelytől és társadalmi helyzettől függetlenül mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani a színvonalas oktatáshoz. A finn oktatási rendszer az egyenlőségen, bizalmon és rugalmasságon alapul. Finnországban az oktatás az iskolaelőkészítő foglalkozásoktól a felsőoktatásig bezárólag ingyenes. Az előkészítőben és az általános iskolában a tankönyvek és az iskolai étkezés mindenki számára ingyenes. A távolabb lakó diákokat ingyenes iskolabuszok viszik az iskolába. A közép- és felsőoktatásban a diákok vagy szüleik maguk vásárolják a tankönyveket. A középiskolákban az iskolai étkezés továbbra is ingyenes, az egyetemi, főiskolai menzákon államilag támogatott, kedvezményes árú ételeket fogyaszthatnak a diákok. Egyedül a felnőttoktatás lehet fizetős az országban. A finn iskolák meglehetősen széles autonómiával rendelkeznek, ami szabadságot biztosít a tanárok számára is.
Ez az egyik módja annak, ahogyan kifejezzük, mennyire értékesnek tartjuk a tanítást. A tanárok munkája ugyanolyan fontos, mint az orvosoké – mondja Kimmo Koskinen, a Helsingin Normaalilyseo, a tucatnyi gyakorlóiskola egyikének igazgatója. A gyakorlaton a kistanárok szinte teljesen szabad kezet kapnak, maguk választhatják meg a tanítási módszereiket. A helsinki gyakorlóiskolában az egyetemistáknak lehetőségük van egész napos kurzusokat tartani 13–19 éves diákoknak, amelyeken többféle tudományterület nézőpontja felől is megközelítik ugyanazokat a témákat, és vitatkoznak. Egy 24 éves gyakorlótanár például azzal kísérletezik az iskolában, hogy híres oktatási elméletalkotókat (Dewey-t, Montessorit, Steinert) olvastat a diákjaival, akiknek az ő műveiket kell elemezniük. Vagyis az oktatásnak részévé válik a tanár-diák párbeszéd magáról az oktatásról, ami nemcsak a tanulók gondolkodását fejleszti, de a tanítás demokratizálását és a rossz gyakorlatok leleplezését is segíti. Ugyanez megjelenik az egyetemi oktatásában is.
A játékos tanulás szerves rész az iskola előtti oktatásnak. Az iskolai bevezető év során a tanulók fél napot játékos tanulással, másik felét pedig óvodában töltik. Érdekesség, hogy Finnországban igyekeznek minél több időt szabad levegőn tölteni, még a zord időjárás ellenére is: esőben, hóban, fagyban is kiviszik a gyerekeket az udvarra vagy a közeli erdőbe, parkokba vagy játszóterekre. Játékos tanulás Általános iskola (basic education) Az általános iskola 7 éves korban kezdődik, és 9 éven át tart. A diákoknak átlagosan heti 20 órájuk van, amelyek 45 percesek. Általában a tanulók a hozzájuk legközelebbi iskolába járnak, de a szülő választhat más iskolát is. Az első hat évben a diákoknak általában egy tanára van, aki így jól ismeri a tanulókat, és az igényeikhez tudja igazítani a tananyagot. Azonban gyakori a társtanítás is, mely során legalább két tanár tartja a tanórát a diákoknak, akik ezáltal több figyelmet kapnak. A jelenségalapú oktatást a legújabb nemzeti alaptantervvel 2019-ben vezették be az általános oktatásban.
Mint mondta, a paralimpia a változás színtere, lehetőséget teremt arra, hogy a társadalmak befogadóbbakká váljanak. Hangsúlyozta, hogy a különbözőség nem gyengeség, hanem erő. A játékokat ezután a császár nyitotta meg. A program végén - az eskütételeket követően - a paralimpiai fáklya is megérkezett az arénába, a lángot három paralimpikon, Kamiji Yui, Uchida Sunsuke és Morisaki Karin gyújtotta meg, azután tűzijátékkal ért véget a csaknem háromórás megnyitó. A keddi megnyitót követően magyar éremesélyekkel kezdődnek meg szerdán a versenyek a tokiói paralimpián. Vívásban a kardozók küzdelmeire kerül sor mindkét sérültségi kategóriában a férfiaknál és a nőknél is. 20 olasz város, kizárólag vonattal teljesítve: Velencétől Szicíliáig mentünk – FÖLDJÁRÓ. Osváth Richárd, Hajmási Éva és Veres Amarilla (A), valamint Mező Boglárka és Tarjányi István (B) vív majd az első napon, és közülük többen reménykedhetnek abban, hogy akár az első három között is végezhetnek. Legutóbb, Rióban Osváth Richárd ebben a fegyvernemben ezüstöt nyert. Úszásban három magyar szerepel szerdán, Adámi Zsanett (S2) 100 méter háton, Payer Kata és Konkoly Zsófia (S9) 400 méter gyorson, utóbbi a komolyabb reményekkel.
Babérliget általános iskola osztályképek