54 éves korában meghalt Gáspár András sci-fi és fantasy író, aki saját neve, valamint számos álneve alatt egy sor kedvelt magyar sci-fi és fantasyregény szerzője, külföldi regény fordítója, valamint antológia szerkesztője volt, közölte Facebook-oldalán a Delta Vision kiadó. "Mélységes fájdalommal és nagy megrendüléssel tudatjuk, hogy 54 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Gáspár András, a hazai sci-fi és fantasyirodalom egyik legnagyobb alakja, a M. A. G. U. S. egyik atyja" – írta szombati közleményében a kiadó. Hang András klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Gáspár András 1965-ben született, és már a nyolcvanas évek elejétől sci-fikkel foglalkozott: gimnazistaként fanzint szerkesztett, egyetemistaként pedig már fordított is. 1985-től kezdve novellákat írt a Galaktika magazinba, majd hamarosan tagja lett a szerkesztői stábnak is. 1989-ben történelemtanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. James Bond-fordításai és a Galaktika olvasószerkesztői teendőinek ellátása mellett az Atlantisz magazin társszerkesztője is volt.
Később megjelenik anyja, kinek kérésére hazatér Cormasába, hogy a család ügyeit rendezze. ♙
Több jogszabályi változás is életbe lép a szeptember 1-jén kezdődő új tanévben, így egyebek mellett ismét lehetősége lesz a nevelőtestületnek szülői beleegyezés nélkül évfolyamismétlésre utasítani a diákokat, s a módosított közoktatási törvény rögzíti a szöveges értékelés feltételeit is. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján közzétett tanévkezdő kiadvány szerint a szeptemberben életbe lépő változások rögzítik az évfolyamismétlés és a szöveges értékelés alkalmazásának feltételeit: a 2010/2011 tanévtől ismét lehetőség lesz második év végén, illetve a további évfolyamokon is arra, hogy a nevelőtestület szülői beleegyezés nélkül utasítsa évfolyamismétlésre a diákot. A változtatás értelmében az évfolyamismétlésnél kikerül a szülői vétó a jogszabályból, s visszatérnek a 2003. Közoktatási törvény a tervezőasztalon: A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSA, MŰKÖDÉSE ÉS VEZETÉSE. évi törvénymódosítás előtti állapothoz, amikor is a tanuló – a másodiktól kezdődően – magasabb évfolyamba akkor léphetett, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. A tanuló az első évfolyamon azonban továbbra is csak abban az esetben buktatható meg, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
Az oktatásért felelős államtitkár reményei szerint jövő ősszel életbe léphet az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv. Hoffmann Rózsa új finanszírozási alapelvet javasol, s bízik abban, hogy a jövő évi büdzsé lehetőséget nyújt a pedagógusok bérének "gesztusértékű" emelésére is. Közoktatási törvény 2010 http. Hoffmann Rózsa az MTI-nek adott interjúban az új jogszabály megalkotásának szükségességét azzal indokolta: az 1993-ban született törvényt száznál többször módosították, s az a mostani formájában alkalmatlan arra, hogy egyértelműen szabályozza az oktatási rendszert. Kiemelte: új alapokra kívánják helyezni a közoktatást. Míg korábban egyfajta közgazdasági, piaci szemléletű irányítás működött, az új kormány emberközpontú szemléletet kíván megvalósítani. Az államtitkár elmondta: az új nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása is megkezdődik, mert a közoktatás mostani tartalmi szabályozatlanságát elfogadhatatlannak tartják. Hozzátette, a kompetenciák meghatározása fontos, de az tarthatatlan, hogy a NAT a minimális ismeretanyagot, a közoktatás kötelező tartalmi alapjait ne rögzítse.
Az alperes ezen kívül helytelenül alkalmazta az ügyelet és készenlét fogalmát, ezért valójában sem a túlmunka, sem a pihenőnapon végzett munka ellenértékét nem fizette meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a másodfokú ítélet hatályában való fenntartását. Az alperes arra hivatkozott, hogy a 143/2003. (IX. 9. rendelet, a 95/2004. (IV. 27. rendelet, a Kt. valamint 20/1997. (II. 13. rendeletben írt jogszabályok alkalmazásával jogszerűen és a megfelelő mértékben fizette ki a felperesek munkabérét. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A perben nem volt vitás, hogy az alperes közoktatási feladatokat lát el, de nem állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény, és a felek között nem közalkalmazotti jogviszony, hanem munkaviszony állt fenn. Ettől függetlenül a másodfokú bíróságnak az alkalmazandó jogszabályokra levont következtetése nem jogsértő. Szülői beleegyezés nélkül évfolyamismétlés, szöveges minősítés - Jogszabályi változások a szeptember 1-jén kezdődő új tanévben - Jogi Fórum. A közalkalmazottak jogállásáról 1992. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
Az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás maximum a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások 50 százalékában, csak az iskola döntése alapján folyhat. A nem szakrendszerű oktatás tehát ezeken az évfolyamokon csupán lehetőséggé válik, amelyről az iskolák szabadon dönthetnek. Azok az intézmények, amelyek még a 2010. 2010. évi LI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. szeptember 1-jén kezdődő tanév elindulása előtt módosítani tudják a pedagógiai programjukat, a fenntartójuk is jóváhagyja ezt, és igénybe vették a közoktatási szakértőt is, akár már ebben a tanévben alkalmazhatják az 5. évfolyamon a teljes egészében szakrendszerű oktatásra történő áttérést vagy a korábbi minimumszabálynál kevesebb óraszámban történő nem szakrendszerű oktatást. A 6. évfolyamon azonban még a módosítás előtti szabályok szerint kell megszervezni ebben a tanévben az oktatást (25-50 százalékában nem szakrendszerű oktatásnak kell folynia), akkor is, ha még most nyáron módosítják a pedagógiai programot. Módosulás még, hogy a jövőben központilag, a kormány fogja meghatározni, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az érettségi vizsga mely vizsgatárgyából vagy vizsgatárgyaiból kell emelt szintű vizsgát tenni.
E kívánság teljesülése természetesen annak függvénye, hogy az ország jövedelemtermelő képessége javul-e. A pedagógusokat oly módon kell megfizetni, hogy "tisztes értelmiségi átlagszínvonalon tudjanak megélni fizetésükből" – tette hozzá. Közoktatási törvény 2010 international. A pedagógusok kötelező óraszámának csökkentéséről szólva az államtitkár azt mondta, hogy ennek szintén komoly költségvetési vonzata van. Tarthatatlan, hogy a pedagógusok heti átlagban 51 órát dolgozzanak azért a "nyomorúságos fizetésért" – utalt egy közelmúltbeli felmérésre, rámutatva arra: most egyelőre annyit tudnak tenni, hogy áttekintik, a pedagógusok egyéb munkaterheit miként lehet csökkenteni, kiderült ugyanis, hogy hetente átlagosan 13 órát fordítanak felesleges adminisztrációra. Hoffmann Rózsának ezzel együtt az a véleménye, a heti 22 tanóra azért is sok egy pedagógusnak, mert nem áll rendelkezésére olyan oktatási szakasszisztencia, amely a munkáját segítené. Az államtitkár azt ígérte, mindent elkövet azért, hogy az oktatási ráfordítások az elkövetkező években növekedjenek.
A módosított törvény rögzíti, hogy első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a diák kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A módosított törvény alapján azonban az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy a második év végétől a negyedik év félév végéig a szöveges értékelést vagy a hagyományos osztályzásos módszert használják-e, esetleg a kettőt együtt. Ugyanakkor iskolaváltásnál, vagy ha más esetben erre szükség van, az intézmény a szülő kérésére köteles a tanuló félévi és az év végi minősítését osztályzattal is kifejezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait továbbra is a helyi tantervben kell meghatározni. Azoknak az iskoláknak, amelyek az osztályozást már a 2010/2011. tanév második félévétől alkalmazni kívánják, 2010. Közoktatási törvény 2010 edition. december 31-ig kell módosítaniuk a pedagógiai programjukat. Az új szabályok értelmében kötelezően csak az 1-4. évfolyamon folyik nem szakrendszerű oktatás.
fokozatba kerülnek majd. A legalább 14 éves tanári tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok első minősítésüket követően Pedagógus III. (mesterpedagógusi), illetve tudóstanári fokozatba kerülnek. A sikeres minősítést megszerző pedagógus a következő fokozat első fizetési kategóriájába kerül. A minősítési rendszer a 2011/2012-es tanév második félévében kezdi meg – kísérleti jelleggel – a működését. Az új fokozatba mindig a minősítést követő tanév szeptember 1-jén lép a pedagógus, tehát az új rendszerbe való átlépés első lehetséges dátuma 2012. szeptember 1-je. III. 2. Kivételek Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév (a 2022/23-es tanév) végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Ha nem szereznek minősítést, akkor rájuk a mindenkori hatályos Kjt. szabályai érvényesülnek. A GYES-en, GYED-en töltött évek 50 százalékban ledolgozott évnek számítanak, amennyiben a pedagógus munkaviszonyban van a gyermeknevelés ideje alatt.