A tanulmányok a 12. év végén érettségi vizsgával zárulnak: az érettségi vizsga a nappali tagozatok követelményei és feltételei szerint zajlik. A sikeres vizsgáról a tanuló érettségi bizonyítványt kap, amely egyenértékű a nappali tagozatok érettségijével. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozással a tanuló vállalja, hogy betartja az iskola előírásait, házirendjét. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: személyi iratok, TAJ kártya, korábbi bizonyítvány(ok). A tankönyveket, taneszközöket a szaktanárok tájékoztatása alapján a tanulóknak kell beszerezni. A tanulmányi idő alatt a tagozattípusnak megfelelő diákigazolvány igényelhető. A felnőtt tanulók jogosultak használni az iskola létesítményeit, eszközeit (pl. Esti gimnázium Budapesten – Gróf Széchenyi Ödön iskola. számítógép, könyvtár). A jogszabályokban meghatározott feltételek szerint családi pótlék igényelhető. A felnőttoktatási tagozat oktatási formái Esti tagozat Tanulmányi idő: 4 év (korábbi, sikeresen elvégzett középiskolai évek esetén kevesebb). Tanítás: heti három napon, 15.
3 év azok számára, - akik befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és a 2. tanév végén jó tanulmányi eredményt érnek el, egyéni rövidítési lehetőség alapján, - akik vállalják a rövidebb tanulmányi idővel együtt járó fokozott terhelést, és írásban kérik a képzési idő rövidítését. ]
A magyar életakarás csodája, hogy a nemzet nem tűnt el - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Boross Péter, aki a trianoni diktátum századik évfordulója alkalmából adott interjút a lapnak. A volt kormányfő szerint kísérteties a hasonlóság az akkori és a mostani belpolitikai folyamatok között. "A történelmünk olyan volt, hogy többször bravúr kellett a megmaradásunkhoz – de valahogy mindig sikerült" - nyilatkozta Boross Péter, aki több történelmi példával illusztrálta a nehéz pillanatokat. A volt miniszterelnök szerint fájdalmas, hogy száz év után változatlanul nagy magyar tömegek élnek idegen fennhatóság alatt az "oktrojált szerződés" miatt. Boross Péter szerint, ha nyerne az ellenzék, az romlásba taszítaná Magyarországot | CIVILHETES. Ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar kormány ebben a helyzetben következetesen azt teszi, ami "egyedül lehetséges, " megpróbálja a magyarság létét, pozícióit megerősíteni a Kárpát-medencében, a térségben. Boross visszautasítja azt a baloldali narratívát, miszerint Magyarországnak az első világháborút megelőző nemzetiségi politikája ütött vissza. "Egész Európában durva erőszakkal nyomták el a nemzeti kisebbségeket, jelentős részüket beolvasztva.
"Ha egy civilizáció hanyatlásnak indul, akkor az úgy szólván történelmileg megállíthatatlan folyamat. 300-500 évig tart egy-egy felfutási szakasz, aztán végük. Így tűntek el más civilizációk is. Én Nyugat-Európát most ebben a hanyatló állapotban látom. Aminek természetes következménye a veszély fel nem ismerése. " - folytatja Boross Péter. "Úgy vélem, hogy érlelődik egy szakadás, Kelet- és Nyugat-Európa között – ha kibírja – mert ott, ha most nem is, de 30 év múlva irtózatos állapotok lesznek és 80 év múlva meg pláne. Boros Péter Miniszterelnök — Miniszterelnök - Hírek, Cikkek A Velveten. Ha Európának ez a fele tudja tartani magát, ettől a hódító jellegű beözönléstől, akkor óhatatlanul itt lesz egy válaszhatár. Amit majd befolyásol, hogy addigra talán már Kína lesz az a nagyhatalom, ami a világ dolgait alapvetően befolyásolja – ki tudja. " - vetíti előre a jövő várható eseményeit. Hír TV
"Kell egy olyan, a kulturális életet meghatározó és arra erős befolyást gyakorló szervezet vagy intézmény, amely nem ad előnyt és pénzt olyanoknak, akik nem a magyar nemzeti ébredés ügyét szolgálják" — mondta Boross Péter volt miniszterelnök a Magyar Hírlap ban. Boross szerint nem "tisztult meg" még "a szellemi szféra", mert a rendszerváltozás kényszerűen lassú és túl visszafogott folyamat volt. Boross Péter: Akkoriban kezdett sok minden lehetőséggé válni, ami korábban nem - Hír TV. "Elmélyült, bölcs, okos, mérlegelő, fokozatokat is tisztelő módon kellene kedvezőbb helyzetbe hozni az egyetemi katedrák elosztásánál, a filmkészítésnél, a színházak élén és a szellemi szféra által érintett területeken azokat, akik méltók, akik képviselik azt az irányt, amelyet a politikai felfogásrend mára dominánssá tett Magyarországon, és ezt átvetítik a kultúra és a tudomány egész területére" — fejtette ki gondolatait Boross. Így köszöntötte Boross Péter volt miniszterelnököt 90. születésnapja alkalmából a Parlamentben 2018. augusztus 29-én Orbán Viktor és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Boross-kormány ( 1993. december 21. – 1994. június 15. ) Időhossz 6 hónap Kormányfő Boross Péter ( miniszterelnökként) Államfő Göncz Árpád ( köztársasági elnökként) Államforma köztársaság Pártok Magyar Demokrata Fórum, Kereszténydemokrata Néppárt, Egyesült Kisgazdapárt Előző kormány Következő kormány Antall-kormány Horn-kormány A Boross-kormány 1993. december 21-én, Antall József miniszterelnök halála után alakult meg Boross Péter addigi belügyminiszter vezetésével (Antall halála – december 12. – és a kinevezés – december 21. – között Boross Péter ügyvezető miniszterelnök volt [1]). Az Antall-kormány koalíciója fennmaradt, a tárcákat a miniszterelnökké előlépő Boross Pétert váltó Kónya Imrén kívül valamennyi esetben az Antall-kormány tagjai vezették tovább. Emiatt is nevezik sok helyen a rendszerváltás utáni első kormányt Antall–Boross-kormánynak. A kormány 1994. július 15-én adta át helyét a Horn Gyula vezette kormánynak. Tartalomjegyzék 1 A kormány tagjai 2 Kapcsolódó szócikkek 3 Jegyzetek 4 További információk A kormány tagjai [ szerkesztés] Név Hivatal kezdete Hivatal vége Párt Megjegyzés Miniszterelnök Boross Péter 1993. december 21.
Márki-Zay Péter ellenzéki közös miniszterelnök-jelölt tartott utcafórumot a békési Orosházán, amikor egy néni odagurult elé rokikocsiján, és némi mérgelődés közepette behúzott egy kicsit – írta meg a A politikus éppen arról beszélt, hogy sokan vannak Magyarországon tisztességes, változást igénylő emberek, amikor a néni megérkezett. Első mondatát nem lehetett érteni, de amikor Márki-Zay ráköszönt, hogy "Kezit csókolom ", a néni azt felelte, "A K@va Anyádat" majd jobb kezével ellökte maga elől a felé tartott mikrofont. Ez még nem az ütés volt, az néhány másodperccel később történt csak meg- írják a portálon. Márki-Zay Péter erre a mikrononba arról kezdett el beszélni, hogy most már tudja mindenki, miről szól a választás. "A gyűlölet és a szeretet között kell választani. Önért dolgozunk. " Ezt követően a néni elhajtott, a fórum pedig folytatódott, de Márki-Zay egy ideig még erről beszélt, illetve a néni által felvetettekről.
Orbán Viktor ma reggel a háborúról és békéről, a haza üdvéről és a fenyegető veszélyekről írt közösségi oldalán közzétett bejegyzésében. Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje nem hagyta szó nélkül a miniszterelnök szavait. Véleménye szerint a gyújtogatóra nem lehet rábízni a tűzoltást. "Nem a nép gyenge, miniszterelnök úr! A magyar nemzet is megannyiszor bizonyította már erejét. Az a gond, hogy erős nemzetnek ma gyenge kormánya van" – ezzel reagált Orbán Viktor miniszterelnök bejegyzésére Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje. Gyenge, mert önző, a magánérdekeket a közérdek elé helyezte. Gyenge, mert szűk látókörű, ezért elszigetelődött a világban. Gyenge, mert felelőtlen, ezért elszabadultak az árak, egekben az államadósság – sorolta Márki-Zay Péter. Hozzátette, hogy véleménye szerint ezeket a bajokat nem a háború okozta. "Itt voltak velünk a haverja, Putyin aljas agressziója előtt is. A baj éppen az, hogy a háború egy elszegényített, legyengített országot ért" – fogalmazott.
Cáfolhatatlan tényfaktum. Boross Péter szerint, amit a migrációs kérdésben a kormány tanúsít, megfelel a magyar hagyományoknak.