Felhasználónév: Moonspell Születési év: 1980 GPS: Garmin [Oregon 200] Település: Onga Leírás: "Kincsesládáink": 1. GCMiSe - Miskolc belvárosi séta 2. GCMoSz - Molnár szikla legendája 3. GCMass - Massa 4. GCfSZv - Szádvár 5. GCfova - Fogarasi vár 6. GCSoHe - Sólyomkő, Hejce Wherigo játékunk: 1. Miskolci Városnézés_v1_3 2. Miskolci Borász Mérföldkövek: 1. GCAVTE - Avasi Templom Mikroláda 25. GCTALL - Tállya, Európa Közepe 50. GCSPIR - Szellemjáró Geoláda 75. GCMoSz. GCBORS - Bózsvai Szikla 100. GCTUKE - Pécsi Séta 125. GCEGRI - Egri Séta 150. GC4821 - Dupla kanyar, dupla nulla:) 175. GCGD00 - Cívis reptér 200. GCLVTO - Laskó-völgyi tó 250. GCORLA - Sas út (PL) Külföldi láda megtalálásaink 1. GCVKYN - Schloss Schönbrunn / Schönbrunn palace - Ausztria 2. GC15MJ3 - Pontikonissi - Mouse island Korfu - Görögország 3. GCH9HP - Cara's College Cache - Anglia 4. GC15MJ3 - London Letterbox & Travel bug xchange - Anglia 5. GC1FQN9 - Rumia Klauzy - Szlovákia 6. GC1GGZK - Sumperska TOTAL DRIVE IN - Csehország 7.
Nagybózsvától délre emelkedik a Szemlőhegy. Ennek gerincén áll egy magas szikla, körülötte pedig kisebb nagyobb kőtömbök hevernek. A nép ezzel a mondával magyarázza a szikla keletkezését. A mondának ez a formája nem eredeti. A monda eredeti formája után több idősebb embertől érdeklődtem, azonban ők már nem tudják elmondani. Akitől én hallottam, az pár éve meghalt. Így versben dolgoztam fel a mondát... /1959. január hó 6. Nagy László (volt bózsvai lakos)/ Magas hegy tetején, hol a madár se járt, Forró nap égeti, jég veri a juhászt. Kőből van a szíve, kőből furulyája, Körötte legelész némán kő-juhnyája. Szerelempark | Ötlettár romantikus szerelmeseknek... korhatár nélkül. Mért van kőből szíve ennek a juhásznak? Miért nincsen hangja a kőfurulyának? Miért hallgatott el játszi birkanyája? Miért változott kővé juha és juhásza? Halljátok a mondát, amit a nép mesélt, Kővé vált juhásznak igaz történetét: Réges- régen történt, ősök idejében Szegény volt a juhász, uraság cselédje. Nagy volt a családja, szegénysége nagyobb, Fázott és éhezett, míg lopásig jutott. Bicskát lopott el a szegény istenadta.
A Molnár-szikla legendája Ahogyan Miskolcon legendává vált a gazdag búzakereskedő, de szomorú élettörténetű Bató család története, ugyanúgy vált legendává a hámori Molnár-szikla keresztje, amely több mint másfél évszázad alatt számos érdekes történet táplálója lett. Minden útikönyvben szerepel valamelyik változata a szerelmi tragédiának, amely idős molnár és fiatal neje, a gonosz apa és reménytelenül szerelemes leánya, a gazdag és szegény szerelmesek, az elszánt leány és a bátortalan fiú között zajlott, s csupán a végkifejlet azonos: a szikláról történő leugrással közösen vállalt áldozat, a halál. Az egyik "típusú" történet egy 1928-ban megjelent kiadványból származik. 178. Alsóhámor: Molnár-szikla körtúra - Sportélet.hu. "A Molnár-szikla égbetörő ormán egy feszület néz le a nyaktörő mélységbe - olvassuk. A néprege szerint a völgy mélyén csattogó vízimalom molnárlegénye szemet vetett a csinos molnárnéra, mivel viszontszerelemre nem talált, a szikláról ugrott le, s lelte szörnyű halálát a mélységben; az emléke itt bolyong a bércek és a rengetegek lakóinak meséiben".
Míg annak örülnek, mit ezzel faragtam, Elfelejtik, hogy még kenyeret nem adtam, S úgy szeretem lányom s fiacskámat, Mikor úgy örülnek a falovacskának. Ne vegye el tőlem intéző úr, kérem! Mindennél többet ér ez a bicska nékem! " Az azonban nem hajt erre a kérésre: " Emeld juhász, emeld kezedet az égre! Esküdj, hogy a bicska a tiéd, s nem loptad. Mondj átkot magadra, amig be nem csuknak! " Szegény juhász pedig jobb kezét szívére, Bal keze két ujját emeli az égre: " Esküszöm mindenre, mi előttem szent volt, Szakadjon rám az ég, a csillagos mennybolt, Válljon kővé a nyáj, váljak kővé magam, Ha a bicskát én az uraságtól loptam! " Így hangzott az eskü. Molnár szikla legendája 3. Ezután mi történt? Nekem az öregek ezt már nem mesélték, De aki nem hiszi, győződjön meg róla: Ott áll a hegytetőn a kőjuhász szobra. S csak emléke él már a szép birkanyájnak. Lustán heverésznek néma kőkutyái, Nem kell nekik birkák után szaladgálni. A juhásznak pedig néma már a szája... Eddig tart szegénynek igaz legendája. Emberkő lett neve a juhász szobrának, Kőkirálya lett ő az elhagyott tájnak.
A Szinva Tanösvény a Bükki Nemzeti Park keleti kapujaként is ismert Herman Ottó emlékparktól egészen Lillafüredig vezet. A négy kilométer hosszúságú tanösvényen haladva a Szinva-és a Garadna patakok völgyét és a Kiss-fennsíkot járhatjuk be, megismerve a táj természeti- és kultúrtörténeti értékeit. A túraútvonal komplex környezetismereti tanösvénynek minősül, hisz átfogogó képet ad az itteni flórájáról és faunájáról, és ugyanakkor nagyon szép geológiai körképet is kapunk a Bükk-hegységről. Molnár szikla legendája 4 évad. A Szinva tanösvény talán legszebb állomásai a Szinva-patak melletti égeres, a Molnár-szikla gyertyános-tölgyes növénytársulása, valamint a mészkő-sziklagyep növény- és állatvilága, de különleges kőzettani jelenségekben sincs hiány, hisz az ország karsztjelenségekben egyik leggazdagabb táján járunk. A Bükk ezen táján túrázva igazi időutazást is tehetünk, hisz itt található az őskori Szeleta-kúltúra "középpontja", a Szeleta-barlang és a Szeleta-zsomboly, mely hazánk egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye.
Fehér ruháját láthatóan belepte az út pora. Nesztelenül járt, a Fel-tónál halfogással próbálkozók mégis mind felfigyeltek különös járására, arcának szomorúságára, szikár alakjára, prófétai külsejére. Az idegen könnyed lépteivel körbejárta a tavat, majd leült a partra, a legszegényebb falubéli, Kódis közelébe. Így hívta őt mindenki, mert a felesége halála után a rámaradt tizenkét gyerekkel gyakran eljárt koldulni a környékbéli módosabb gazdákhoz. Kódis hitvány vesszőkosarában egyetlen árva keszeg vergődött csak. Molnár szikla legendája online. Azt nézte a jövevény, és azt nézte Kódis is nagy keserűséggel Hiszen harmadik napja nem evett, inni is csak vizet ivott. Szédelgett már az éhségtől, mégis elvetette a gondolatot, hogy egymaga egye meg a halat. Úgy érezte, nem tudna lenyelni egy falatot sem a sült keszegből, pedig már a gondolatára is összefutott a szájában a nyál. Hogy ehetne ô halat, mikor a gyerekeinek csak üres ciberelevest tud adni ebédre?! Az ismeretlen jövevény barna tekintete olyan szelíden és kitartóan szegeződött Kódisra, hogy ő egy pillanatig azt hitte, az arcára van írva mindaz, amit gondolt.
Animációnk a Dolomitok hegyláncainak látványával indul, ezen keresztül szemlélteti a képek csoportosításának és összeátlagolásának a technikáját, amit a csillagászok a Tejútrendszer központi fekete lyukának, a Sagittarius A*-nak a megörökítésekor is alkalmaztak. A videó bemutatja, hogy egy hosszú megfigyelési sorozatból miért és hogyan nyerhetünk több különböző lehetséges képet a hegyvonulatról. A különféle egyedi felvételeket négy csoportba soroltuk. Ezek mindegyikéhez tartozik egy függőleges oszlopdiagram, amely mutatja, hogy melyik csoportba hány egyedi felvétel került. Ezeket a csoportokat ezután összeátlagoljuk, méghozzá a hozzájuk tartozó képszámlálóval, vagyis a grafikon vonatkozó függőleges sávjával súlyozva, így egy több képből álló csoport nagyobb súllyal esik latba a végső felvétel előállításánál. A videó ezután szemlélteti ugyanezt a folyamatot az Eseményhorizont Távcső (Event Horizon Telescope – EHT) Sagittarius A*-ról készült megfigyeléseivel is, rekonstruálva az Sgr A* fekete lyuk fényképét.
Az M87* fekete lyukat 2009 és 2013 között a korai EHT prototípussal vizsgálták, 2009 és 2012 között három helyszínről, majd négy helyszínről 2013-ban. Az EHT 2017-re érte el végső formáját, ekkorra már öt teleszkópból állt. A tavalyi képen láthattuk a fekete lyuk árnyékát, melyet a forró, kavargó plazma fényes gyűrűje és az eseményhorizontot kijelölő, sötét központi régió alkotott. Ezeket az eredményeket viszont egy 2017. áprilisi, mindössze 1 hetes mérésből nyerték, ami ahhoz túl rövid, hogy nagyobb periódusidejű változásokat meg lehessen figyelni. A tavalyi eredményekből kiindulva tették fel a kérdést Maciek Wielgus (a tanulmány fő szerzője) és kutatótársai, hogy vajon az archív adatok is hasonló méretű és orientációjú félholdat mutatnának-e? Az M87* fekete lyukról készített pillanatképek képalkotás, geometriai modellezés és az EHT teleszkóphálózat 2009 és 2017 közötti méréseiből. A gyűrű mérete mindegyik esetben hasonló, de a fényes oldal elhelyezkedése változik. (M. Wielgus, D. Pesce & the EHT Collaboration) A 2009 és 2013 közötti megfigyelések jóval kevesebb adatot tartalmaznak, mint a 2017-es, így ezekből nem lehet képet készíteni.
A kutatócsoport tagjai azon túl, hogy bonyolult eszközöket fejlesztettek ki, amelyekkel áthidalhatták az Sgr A* leképezésének nehézségeit, szuperszámítógépeket is bevetve, több éven át dolgoztak az adatok összegzésén és analízisén. Mindeközben ráadásul még egy példátlanul kiterjedt modellgyűjteményt is összeállítottak szimulált fekete lyukakból, hogy a megfigyelés eredményeit azokkal is összevethessék. Az asztrofizikusok különösen örülnek annak, hogy immár két, egymástól nagyon eltérő méretű fekete lyukról is van felvételük, ami lehetővé teszi a hasonlóságok és különbségek megállapítását. A friss adatok segítségével pedig már a gázok szupernagy tömegű fekete lyukak körüli viselkedésére vonatkozó elméleteket és modelleket ellenőrzik a szakemberek. Ezeket a fizikai folyamatokat még nem ismerik kellő részletességgel, ám a kutatók úgy gondolják, hogy az ilyen anyagáramlásoknak fontos szerepük van a galaxisok kialakulásában és fejlődésében is. "Most már megvizsgálhatjuk a különbségeket a két szupernagy tömegű fekete lyuk között, ami betekintést nyithat számunkra ezeknek a meghatározó folyamatoknak a működésébe" – magyarázza Keiichi Asada, a tajpeji Academia Sinica Csillagászati és Asztrofizikai intézetének kutatója, az EHT együttműködés tagja.
Katie Bouman később megosztotta a Facebookon azt a fotót, amely bejárta az internetet. Túl jó fénykép volt ahhoz, hogy ne posztolja. A közösségi média megtanulta a nevét, ő pedig sietett leszögezni, hogy nem csak az övé az érdem. Katie Bouman virális Facebook-posztja "Nem egyetlen algoritmus vagy egyetlen ember készítette ezt a képet, hanem csodálatosan tehetséges tudósok csapata, akik szerte a világon azon dolgoztak éveken át, hogy létrehozzák az eszközt, az adatokat, a képalkotó módszereket és az elemzési technikákat, amely lehetővé tette ezt a lehetetlennek tűnő vállalkozást" – nyilatkozta. Igaz, hogy Bouman már 2016-ban tartott egy TED Talkot a fekete lyuk képének létrehozásáról, de a projekt vezetője Shep Doeleman volt, és a kétszáz tudósból mintegy negyvenen nők. Amikor a Reddittől a Twitteren át a mainstream médiáig mindenki Boumanről kezdett beszélni, ő így nyilatkozott: "Nem én érdemlek rivaldafényt, hanem az egész csapat. Ha csak rám fókuszálnak, azzal nem segítenek semmit, és engem sem. "
Csillagászoknak először sikerült lefényképezniük egy fekete lyukat! A 40 milliárd km átmérőjű fekete lyukat egy nyolc teleszkópból álló hálózattal fényképezték le, az Event Horizon Telescope (EHT) segítségével). A fekete lyuk az M87 galaxisban található és nagyobb, mint az egész Naprendszerünk. A tömege hat és fél milliárdszorosa a Nap tömegének, egyike a legnagyobb fekete lyukaknak, amiket ismerünk. A képen egy intenzív tűzgyűrű látható, amely a kerek, sötét lyukat veszi körbe. Ezt a fényes gyűrűt felhevült gázok okozzák, amelyek a szingularitás felé zuhannak. Ez a felhevült gáz pedig fényesebb, mint az összes többi csillag fénye az M87 galaxisba együttvéve. A kép igazolni látszik a Csillagok között című film elképzeléseit egy fekete lyukról. Korábban sokat törték a fejüket a kutatók, hogy hogyan is lehet elképzelni egy olyan objektumot, amelynek gravitációs vonzásából még a fény sem tud kiszabadulni. A Csillagok között forgatása során Christopher Nolan rendező és stábja igazi elméleti fizikusokat kértek fel, és komplex számítások alapján modellezték a fekete lyukak kinézetét, hogy a film minél pontosabban mutassa be ezt a jelenséget.
Minél több anyagot szív magába a fekete lyuk, annál jobban összenyomódik és felhevül a már körülötte keringő anyag. Bizonyos esetekben ennek egy része plazmasugár formájában távozik, ezt nagyjából így kell elképzelni: A tudósoknak az EHT segítségével most egy ilyen plazmasugárzást sikerült megörökíteniük, ráadásul olyan részletességgel, hogy az a szupermasszív fekete lyukak további tanulmányozását is lehetővé teszi. Vizsgálhatják például azt, hogy miként nyelik el az energiát, illetve hogy miként alakulnak ki ezek a plazmasugarak. Úgy gondolják, az alábbi képen a világos, ovális alakú rész az akkréciós korong, míg a sötétebb folt a plazmakilövellés lehet. © Boston University Blazar Program Ami külön érdekesség, hogy az anyag furcsa szögben távozik, ám ennek miértjére egyelőre nem sikerült rájönniük. A kép mindenesetre segíthet választ találni arra, hogy miként kerül az akkréciós korongról a pólusokra az anyag, illetve hogy a mi galaxisunk közepén lévő fekete lyuk – ami nagyjából 200-szor kisebb a most megfigyeltnél – miért nem lövell ki magából plazmát.