Ennek érdekében, a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a helyi esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél- és feladat-meghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Kapcsolódó dokumentumok: Helyi Esélyegyenlőségi Program (2019-2023) event_available Utolsó frissítés: 2022. március 21. 10 MB PDF dokumentum Helyi Esélyegyenlőségi program és Intézkedési terv (2019-2023) 517 KB PDF dokumentum Döntés (2019-2023) 123 KB PDF dokumentum Helyi Esélyegyenlőségi program és Intézkedési terv (2013-2018) 4 MB PDF dokumentum Döntés (2013-2018) 210 KB PDF dokumentum
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27. ) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5. ) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Zánka Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Letölthető dokumentum: Helyi Esélyegyenlőségi Program 2019-2024 (PDF, 1 mb)
© 2021 Visegrád Város hivatalos honlapja Keresés Adatvédelmi tájékoztató Impresszum Készítette: NEOPLANE design és EPER stúdió
1975 és a 80-as évek vége között fokozatosan a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb és legsikeresebb területévé vált az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása, amely újabb és újabb területeken érezteti hatását. A 80-as évek végétől napjainkig egyre markánsabban megjelenő esélyegyenlőségi koncepció túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az "Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, amely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába.
számú kormányrendelet adó- és járulékkedvezményt biztosít. Ez vonatkozik a kisvállalati adó azon alanyaira is, amelyek bizonyos tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatnak (pl. vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, utazásszervezés stb. – a teljes lista a kormányrendelet 1. Kiva: kinek éri meg? Hogyan működik?. § (10) bekezdésében található); ebben az esetben e kedvezményezett tevékenységükkel összefüggésben a 2020. március, április, május, június hónapra történő kisvállalatiadó-kötelezettség megállapításánál nem tekintik kisvállalatiadó-alapnak a személyi jellegű kifizetések összegét. A kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában a teljes személyi jellegű kifizetés mentes a kisvállalati adó alól. A kisvállalati adó alanyai részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy az említett kedvezményes szabály alkalmazását befolyásolja-e, ha a személyi jellegű kifizetések juttatására nem munkaviszonyban, hanem pl. megbízási jogviszonyban, bedolgozói jogviszonyban kerül sor. Személyi jellegű kifizetésnek – egyebek mellett – azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
2021. 11. Adózás 0 Nincs hozzászólás A kata mellett egy másik egyszerűsített adóval is igyekszik az állam csökkenteni a kisvállalkozások adminisztrációs terheit: a kisvállalati adóval, ismertebb nevén a kivával. Amíg azonban az igen népszerű katánál épphogy szigorításról döntöttek 2021-re, a kiva feltételei évről évre kedvezőbbé válnak, hogy minél több adózó szemében tegyék népszerűvé ezt a közterhet. A katához hasonlóan a kiva is több adónemet vált ki – derül ki az adó feltételeit tartalmazó jogszabályból: a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót és a szakképzési hozzájárulást (amíg létezik ez az adónem). Szemben azonban a tételes katával, ennek a mértéke az adóalap meghatározott aránya, 2021. január elsejétől 11 százaléka. Egyszerűsége mellett adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli. Emellett az adóalapot úgy határozza meg, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot.
szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Ugyanakkor a Tbj. § (2) bekezdése alapján a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ). Ez azt jelenti, hogy lehetséges olyan eset, amikor a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt. Ebben az esetben a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. A személyi jellegű ráfordítások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. § (1) bekezdése értelmében az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összegek, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összegek, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.