A lánchídnál Hány méter mély a Duna? Nagyon érdekes látvány volt, főleg mert viharos szél volt akkor és félelmetesen hullámzott a víz. Szóval ahol a magas vízállású rész van, ott milyen mély lehet kb.? És mi van lent a mélyben? Csak valami kapu szerűség ami szabályozza a vízszintet, vagy mondjuk mást is raktak oda pl. valami turbina szerűséget? Bocsi ha hülyeséget kérdezek, de nőből vagyok és nem értek az ilyen tudományokhoz. :) 9/14 anonim válasza: 2010. 8. 13:51 Hasznos számodra ez a válasz? 10/14 A kérdező kommentje: utolsónak: ha nem tudsz normálisan válaszolni, akkor minek írsz egyáltalán? csak hasznos válaszokra vagyok kíváncsi. Kapcsolódó kérdések: A Vaskapu szoros előtt a Duna felduzzasztásának köszönhetően a folyó eléri a 80 méteres mélységet, ami brutális. Ha az ember a déli oldalon próbál nyakig merülni a Balatonban, vicces gyalogtúrává alakul a pancsolás. A 180 centi felettieknek jó 5-6 percig tart a promenád, onnantól talán már úszni is lehet úgy, hogy a mellkasunkat nem horzsolja le a homok.
A Duna "A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. " József Attila: A Dunánál A Duna 2842 km-es hosszával a Volga után Európa második leghosszabb folyója. Magyarországi szakasza 420 km. Németországban, a Fekete-erdőben ered, s 9 országot átszelve deltatorkolattal ömlik a Fekete-tengerbe. Hajóforgalma országokat kapcsol össze. Erejének kihasználására medrében több vízerőművet építettek (elsősorban Ausztriában). A romboló Duna Az építő Duna A Duna esése és felszínalakító munkája A Duna jelentős romboló és építő munkát végez. Lankás és meredek falú völgyeket vájva hegységeken vág keresztül, hordalékával alföldeket, medencéket tölt fel. A folyó esésgörbéje alapján következtethetünk a munkavégző képességére. Az esésgörbe a folyó jellemző hossz-szelvénye. A forrás és a torkolat közötti, folyásirányú szintkülönbség ábrázolására szolgál, és a legtöbbször homorú formájú.
Egy csokorba szedtük a legszebb folyónkról szóló költeményeket. Olvasd el, milyen szerzemények születtek a gyönyörű folyóvizünkről! Íme a Duna versek összeállításunk! József Attila A Dunánál 1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt – néztem a határt: egykedvü, örök eső módra hullt, szintelenül, mi tarka volt, a mult. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők.
A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa – török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e multnak már adósa szelíd jövővel – mai magyarok! … Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. Petőfi Sándor: A Dunán Folyam, kebled hányszor repeszti meg Hajó futása s dúló fergeteg! S a seb mi hosszu és a seb mi mély! Minőt a szíven nem vág szenvedély. Mégis, ha elmegy fergeteg s hajó: A seb begyógyul, s minden újra jó. S az emberszív ha egyszer megreped: Nincs balzsam, mely hegessze a sebet. Kosztolányi Dezső: A hídon Húsz éves voltam és egy éjjel tíz óra tájt, színház után a nyári csillagokra nézve haladtam által a Dunán, köröttem minden oly csodás volt, a híd, hegy tűzzáporba lángolt, alant zokogtak a habok, s egy téveteg hajó a vízben hintázva ballagott.
És én megálltam álmodozva a lüktető mélység felett, fejem a hídkarfára nyomtam, szájam sirástól reszketett. Szellő bujálkodott a habbal, beszélt a víz susogva, halkal, titokzatos, bús volt az éj, s a selymes és szagos víz árja hullámos, tiszta, mély. Ma is emlékezem az éjre, üres vágyódással tele, egy céltalan nap tompa éjén bámultam a vizekre le. Jöttek hajók zord lángtaréjjal, hullám feszült fel, mint setét fal, eltünt a hab, el a hajó, sóhaj vonaglott a setétben: a perc oly illanó. S miért, miért nem? sirni kezdtem, agyamba nyilalt, hogyha majd egyszer letörve, elfakulva, az aggkor nyugalomra hajt, gondolok-e a titkos éjre, s elém tünik-e majd igézve e híd, e hab, e tűz-virág, s az éj, amelyre a sugár szőtt vörös lángpántlikát? S hogy érzem akkor ezt az éjet? megrogyva, búsan, társtalan? S mint látom a híd-bolton álló huszéves ifjut, enmagam? Sirok, avagy csak ámulok tán a könnyü perc hamar lefolytán? Vagy tördelem eres kezem, s a habzenére, lángözönre nem is emlékezem? Ki tudja… Mostan is gyakorta úgy rémlik, mint egy költemény az én sirásos, nyári éjem, az én könnyes álom-regém.
2 Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen. Verset irunk – ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem. 3 Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt – ez az elmulás. Ebből vagyok. "Meglásd, ha majd nem leszünk! …" – megszólítanak. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős – az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! A világ vagyok – minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör.
Ráadásul még Ryan Goslingba is belefuthatunk, ha úgy van. Oké, csak gondoljunk arra, hogy már az ő talpa is érte a Gellért csempéit. Zsigmondy Klubkártya ITT Zólyomi Zsolt parfümiskola 7/8 Zólyomi Zsolt az első magyar parfümőr, az orr. Szakember, aki nem csak mesés parfümériát vezet, de nívós eseményeken, rendezvényeken is szívesen beszél hivatárásról, az illatok világáról, az olfaktika tudományáról. Tart személyre szabott parfümtanácsadást és a közelmúltban még egy izgalmas szolgáltatással kedvez azoknak, akik az alapoktól értenék meg a alapjegy-szívjegy-fejjegy hármasát és kultúrtörténeti szempontból is foglalkoznának az illatokkal. Négy különböző workshop közül választhatunk. Pesti színház közelgő esemenyek . További információk ITT Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest A főzőiskolás lehetőségek mindig jól jönnek kezdő háziasszonyoknak, gasztroőrülteknek, de haladóknak is érdekes lehet egy-egy nemzetközi kurzus például. A Portobello Chef jelenlegi kínálatában ugyanúgy találunk macaron tanfolyamot, mint akár steakekről szóló estet, vagy házi péksüteményes eseményt.
Mesejáték audoinarrációval és jelnyelvi tolmácsolással kísérve a Gergely Theáter on-line előadásában. Mesejátékunk egyrészes és 4-10 éveseknek ajánljuk Andersen klasszikus műve nyomán. Az előadáshoz tartozó előnarráció az alábbi linkre kattintva hallgatható meg: Egyéni jegyek ezen a linken vásárolhatók:
Bemutatók 2020-ban Maugham: IMÁDOK FÉRJHEZ MENNI vígjáték 2 részben Victoria elveszíti férjét a háborúban, majd özvegyként hozzámegy Bill barátjához, Freddiehez. Itt vége is lehetne a történetnek, ha az exférj nem állít mégis haza. Humorban nem lesz hiány, az biztos. A hatvanas években nagy sikerrel mutatták be a színdarabot Bodrogi Gyula, Váradi Hédi, Darvas Iván főszereplésével, majd film is készült Bodrogival, Darvassal és Voith Ágival. Tervezett szereposztás: Victoria Fogarassy Bernadett Bill, a férje Egyházi Géza Freddie Csengeri Attila/Várfi Sándor Mr. Paton Czető Roland Mrs. Shuttleworth Nyertes Zsuzsa Montmorency kisasszony Fritz Éva Raham ügyvéd Bodrogi Attila Denis Lengyel Eleonóra Rendező: Márton András Az előadás W. S. Maugham örököse engedélyével, az United Agents LLP és a Hofra Kft. S%C3%A1toralja%C3%BAjhely v%C3%A1ros honlapja. közvetítésével jött létre. *** Giulio Scarnacci-Renzo Tarabusi KAVIÁR ÉS LENCSE 2 részes vígjáték Történik Nápolyban. Leonida Papagatto, szélhámos, főállású "vendég". Ünnepségekre, lakodalmakra és úri fogadásokra jár vacsorázni, s ahol jobbnál jobb falatokkal még a zsebeit is tele tömi.