Az Akik már nem leszünk sosem fiatal főhőse, Lente Bálint a barátaival egyszer néhány sör után egy elhagyatott tüdőgondozóban köt ki. A scifikbe illő, porral belepett bútorokkal, vastüdőkkel berendezett tüdőgondozóban a fiatalokból kirobban az addig elfojtott düh és rombolni kezdenek. Csernobil atomerőmű katasztrófa védelem. Kritikánkban ezt írtuk a regénynek erről a részéről: "A gondozóban Bálint talál és zsebre tesz egy Polimer magnókazettát, amivel úgy vált sebességet a regény, mintha Proust a madeleine süteményébe ekit morzsolt volna. Hirtelen 1986-ban vagyunk a még működő tüdőgondozóban, aminek az ablakait önvédelemből csukni kell, hiszen épp csak felrobbant a csernobili atomerőmű. Lepattant kórház, folyamatosan pulzáló gépek, a technika által életben tartott, ágyhoz kötött emberek a légmentesen zárt társadalmi csoportban. Egy ápolót és sok tüdőbeteget ismerünk meg: Krusovszky úgy ábrázolja a különböző státuszú betegeket és protokollokat, mintha egy ilyen intézményben dolgozna évtizedek óta, miközben ő valójában egy Aszalós nevű vastüdő-testű betegre koncentrál, aki szinte az egész életét a géphez kötve tölti. "
Ugyanitt egyes madaraknál nagyobb valószínűséggel jelenhet meg albinizmus vagy más, a túlélést nem kifejezetten segítő fiziológiai-genetikai mutáció. Az előbb említett káros hatások ugyanakkor alapjaiban véve nem befolyásolják negatívan a populációk életben maradásának esélyeit. Miért nem tudja lenyomni a sugárzás az életet? Ennek több oka lehet, amik egymással összefügghetnek. Talán a vadvilág a korábban véltnél rezisztensebb a radioaktív sugárzásra vagy – ahogy azt korábban említettük – a különböző organizmusok adaptálódtak a mostohább környezeti viszonyokhoz. Csernobil elnéptelenedett környéke az atomkatasztrófa után Forrás: RIA NOVOSTI/KOSZTYIN IGOR Hiba lenne nem megemlíteni az emberek eltűnését, ami úgyszintén kedvező számos faj – különösen a nagyvadak – számára. Sokkoló, de ha utóbbi igaz, az azt jelenti, hogy középtávon az emberek tartós jelenléte több kárt okoz a természetnek, mint egy nukleáris katasztrófa. Csernobil atomerőmű katasztrófa oka. Ez pedig igencsak elgondolkodtató. Csernobil jövője Az elmúlt években Csernobil valóságos természeti laboratóriummá változott, ahol a biológusok azt vizsgálhatták, miként alkalmazkodnak az élőlények az extrém környezeti körülményekhez.
Szerencsére egyik esetben sem történt szivárgás. A Fókusz riportja: Nyitókép: A Zaporizzsja erőmű 2019-ben. Fotó: Getty Images
Boruhovszkij elmondta, hogy mind a négy csernobili reaktort csak 2064-ig bontják le. Ukrajna úgy döntött, hogy a tiltott zónát a többi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek tárolására használja. Várhatóan idén nyitnak meg egy tárolót. A csernobili atomkatasztrófa - Cultura.hu. Egészen a közelmúltig a kiégett fűtőelemeket Oroszországba szállították, így viszont a tisztségviselő szavai szerint Ukrajna évi 200 millió dollárt tud megtakarítani. Jelenleg a tiltott övezetben, amely lakhatásra még mindig alkalmatlan, mintegy százan élnek, javarészt idős emberek, akik a veszély ellenére mégis visszaköltöztek otthonaikba. Az állatok azonban a vártnál sokkal jobban viselték a sugárterhelést. Medvék, bölények, farkasok, hiúzok, vadlovak és több tucat madárfaj él az ember által elhagyott területen. Ukrán tudósok japán és német kollégákkal közösen kutatják ezt a jelenséget. A napokban Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter közölte, lépéseket tettek annak érdekében, hogy a UNESCO felvegye a csernobili övezetet a világörökségi listájára.
A Nukleáris Erőművek Biztonsági Problémáinak Intézetének munkatársai szerint bár lehetséges egy újabb rektorbaleset a jövőben, a neutronszám emelkedése lassú folyamat, így a szakembereknek a probléma orvosolására még több évük lehet. Céljuk kideríteni azt, hogy a reakciók maguktól csillapodnak-e, vagy indokolt a beavatkozás. A megélénkült hasadási reakciók mellett a kutatóknak más problémával is szembe kell nézniük: az intenzív sugárzás és a magas páratartalom által ostromolt kórium elemek is szétesőben vannak, ha pedig a folyamat bekövetkezik, még több radioaktív por fog termelődni a kettős szarkofágon belül, így megnehezítve az - egyébként régóta tervezett - erőmű elbontását. Csernobili atomerőmű katasztrófa. Csernobil atomerőmű urán katasztrófa hasadási reakció
A 2. Versszakban olvasható Hét Torony motívuma Gárdonyi Gézától származik, s a bezártságot jelképezi. A költő régen azért volt korlátolt, mert gyermek volt, most pedig betegsége miatt. A 3. versszakból kiderül, hogy József Attila soha nem volt "átlagember", soha nem azt tette, és nem úgy, ahogy kellett volna. Az 5. versszak a teljes nincstelenségről tesz tanúbizonyságot. Az utolsó strófában ismét megjelenik a Hét Torony motívuma, a szabadság teljes hiánya. A vers optimistán zárul, a sors elfogadásával, ami azonban József Attilánál egyet jelent a békés halállal a "puha párnán". A Talán eltünök hirtelen … című vers időszembesítő költemény: a múltat, a jelent és a jövőt hasonlítja össze. A mű a jövő víziójával indul, melyben József Attilának nincs helye. Életét a vadnyomhoz hasonlítja, mely az idők során elkopik, eltűnik. Majd magát vádolja: úgy érzi, hogy elpazarolta életét. versszakból megtudjuk, hogy már gyermekkora sem volt felhőtlen, korán megismerte a nélkülözést és a kétkezi munkát.
A Téli éjszaka -típusú versek szerkezete lineáris, de az egyes részek láncszerűen egybekapcsolódnak. A szerpentinút-példázat alapján egy térbeli spirális vonalát kapjuk, s ennek felel meg a versszerkezet. A spirális szerkezet megmarad, de most már nem az út fontosabb állomásain vezet végig bennünket a költő, hanem a csúcson állva idézi fel – az egész birtokában – az út egyes állomásait. A tér mellett így az idő szerepe is jelentősen megnövekedik, hangsúlyosabban épül be a versszerkezetbe. Az idő múlása korábban szinte egyértelműen a történelmi idő menetét jelentette. Ez a vonzata is megmarad a múlt–jelen–jövő hármasságnak, de az idő inkább egzisztenciális idő lesz, tehát a személyiség sorsától elszakíthatatlanná válik, s a történelmi idő is az egzisztenciális időre vonatkoztatva jelenik meg. szonett: 14 sorból álló jambikus lejtésű műforma; két négy és két háromsoros egységből áll, rímképlete többféle lehet, pl. abab abab ccd eef; abab abab cdc dcd. Jelentős szonettköltők: Petrarca, Michelangelo, Shakespeare, a magyar irodalomban: Babits Mihály, József Attila, Szabó Lőrinc stb.
Vágó Márta nagy szerelme, de a szülei elválasztották őket József Attila előnytelen háttere miatt. Kapcsolatba kerül az illegális kommunista párttal. Pszichoanalízisre jár, rendszeresen beleszeret a kezelőorvosaiba. Szántó Judit élettársa, de egyetlen verset sem ír hozzá. Kozmutza Flóra szerelme, feleségül is szerette volna venni. A Baumgarten-nagydíjat neki szerették volna ítélni, de titokban tartották előtte. Átgondolt előkészületeket követve öngyilkosságot követ el 33 évesen, egy vonat elé veti magát. Utolsó három éve József Attila életének utolsó három évét (1935-37) jellemzi, hogy helyzete egyre nehezebbé, sorsa egyre kilátástalanabbá válik. Erre a korra jellemző a fasizmus előretörése, a hazai humanista szellemi erők gyengesége következtében mind nyomasztóbbá válik a légkör. Ekkoriban rátör gyermekkora óta lappangó betegsége, a skrizofénia is. Ennek az utolsó korszakának három fő témája van: a közélet: a nemzet sorsáért, jövőéért való aggódás, tiltakozás az elnyomás ellen, a barbárság, a külső-belső borzalmak ellen.