Javaslat szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II. 27. ) önkormányzati rendelet módosítására az ápolási díjra való jogosultság tekintetében A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. ) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat. ) 18. §-ára figyelemmel, részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. 312/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. törvény (továbbiakban: Szt. ) céljával összhangban Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának is elsődleges célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése. Önkormányzatunk helyi rendeletben (7/2015. ) önkormányzati rendelet 12. § (1)) pénzbeli támogatást biztosít azon személyek számára, akik a tartósan gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött személy otthoni ápolását, gondozását látják el. A jogosultság vizsgálatakor figyelembe kell venni a család egy főre eső jövedelmét is. Az elmúlt években a minimálbér és garantált bérminimum emelése, valamint a nyugdíjak éves emelkedése folytán előfordult, hogy akár egy 5.
000. 000, - Ft, melynek a fedezete Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről szóló 5/2019. 15. ) önkormányzati rendelet "Ellátottak pénzbeli juttatásai" című kiemelt előirányzaton belüli átcsoportosítással biztosítható. A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményét egyebekben az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap tartalmazza. A Jat. 18. Szociális ellátások 2012.html. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós joggal összhangban áll. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen! Érd, 2019. június 18. Simó Károly T ERVEZET! ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE __/2019 (__. __. ) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. ) önkormányzati rendelet módosításáról Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. törvény 132.
000 Ft-os jövedelem emelés esetén is a korábban éppen csak jövedelemhatár alatt levő családok már nem lennének jogosultak az önkormányzat által biztosított ápolási díjra, mert a család jövedelme meghaladja a rendeletünkben meghatározott értéket. Legutóbb 2017-ben módosítottuk ilyen irányban helyi rendeletünket, indokoltnak tartjuk, hogy 2020. január 1. napjával módosítsuk a jövedelemhatárokat. A Jat. 18. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós joggal összhangban áll. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen! Érd, 2019. december 6. Simó Károly T ERVEZET! ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK __/2019 (__. __. ) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. Szociális ellátások 2013 relatif. ) önkormányzati rendelet módosításáról Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
§ (4) bekezdés g) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8. a pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. Szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosítására az ápolási díjra való jogosultság tekintetében - Érd Megyei Jogú Város. törvény 2. §-ában és a 32. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. ) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "40. § (1) Tanévkezdési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 400%-át, és gyermeke a) bölcsődei, óvodai nevelésben vesz részt, vagy b) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat. (2) Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató esetében a támogatás annak nyújtható, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át.
A családok kiadásainak további enyhítése céljából javaslom a tanévkezdési támogatás esetében a szociális rászorultság jövedelmi határának megemelését a bölcsődei, óvodai nevelésben részt vevők és a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytatók esetében, javaslom továbbá a támogatás mértékét egy konkrét összegben meghatározni. Szociális ellátások 2014 edition. A támogatás költségigénye tekintetében becsült összeggel áll módunkban számolni, figyelembe véve azt a tényt, hogy a gyermekes családok egy főre jutó átlagjövedelméről nem áll rendelkezésünkre adat. Az elmúlt években az önkormányzati támogatásban (tanévkezdési támogatás, védőoltás, gyermekétkeztetési díjkedvezmény, gyermekintézményi díjkedvezmény) részesülő gyermekek átlagos száma 572 fő volt. A támogatások jogosultsági feltételeként az egy főre jutó jövedelemhatár a nyugdíjminimum 200 és 350%-ában került meghatározásra. A tanévkezdési támogatás esetén a jövedelemhatár duplájára emelésével a támogatásban részesülők számának háromszorosával számolhatunk, így a fentiek alapján a becsült többlet-forrás igény 15.
thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
(3) A támogatás összege gyermekenként 10. 000, - Ft. (4) A kérelem benyújtásának határideje tárgyév szeptember 30. napja, mely határidő elmulasztása jogvesztő. (5) A támogatást elsősorban utalvány formájában kell biztosítani. Amennyiben nem áll rendelkezésre utalvány, úgy a támogatás összegét pénzbeli ellátásként kell biztosítani. " § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 313/2019. (XII. 18.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet T. Mészáros András jegyző polgármester
Az iszlám vallás a kereszténységhez hasonlóan monoteista, de fontos eltérés, hogy elveti a szentháromság tanát. A Biblia egyes részeit, így a Törvényt és az Evangéliumokat elismeri, de a Biblia nagy részét nem fogadja el és nem tekinti Istentől ihletettnek. Az iszlám szerint Jézus csupán egy próféta volt, nem pedig Isten Fia (ha egyedül Allah az Isten, mint ahogyan a muszlimok hiszik, hogyan lehetne fia? ) Ehelyett azt állítják, hogy Jézus, bár szűztől született, éppúgy a föld porából lett teremtve, ahogyan Ádám is. A muszlimok hite szerint Jézus nem halt meg a kereszten, s ezzel a kereszténység egyik legfontosabb tanítását tagadják. Végül az iszlám azt mondja, hogy a paradicsomba a jó cselekedetek és a Koránnak való engedelmesség révén lehet bejutni, míg a Biblia arra világít rá, hogy az ember képtelen megfelelni a szent Isten elvárásainak, és a bűnösök egyedül Isten kegyelméből és szeretetéből, Krisztusba vetett hitük által nyerhetnek üdvösséget (Ef 2:8-9). Nyilvánvaló tehát, hogy vagy az iszlám tanítása igaz, vagy a kereszténységé.
Az arab világ és az iszlám Az iszlám vallási, politikai és társadalmi mozgalom. 1. Az arabok Az arab sémi nyelv Az Arab-félszigeten éltek Kr. e. 854-ben az asszírok ezt írják: "arabusok" Beduin törzsek Nomád népek Vándorlás A törzs élén sejk áll A törzsek egymástól függetlenek, hadi okok miatt egyesülnek 2. Mohamed (kb. 570-632) Tevehajcsárból lett kereskedősegéd a későbbi feleségénél Megtanul írni és olvasni Magányos óráiban elmélkedett Megjelenik neki Gábriel arkangyal és azt mondja: "védd az embereket" További látomásai is vannak Tanítani kezd Megalapítja az umma közösséget, ami szembe kerül a gazdagokkal 622-ben Jatrebbe vagy Jaszrebbe megy Ez az arab időszámítás kezdete, a Hidzsra Jaszrebet később nevezik le Medina an nadib-nak, a próféta városának Mekkában van a Kába-kő (ez Mohamed szülőhelye) Mekka 630-tól szent város 3.
A teljes meghatározásnak tartalmaznia kellene csaknem minden megnyilvánulásunkat. Helyesebb meghatározás, hogy: "Istenimádat (Ibáda) minden belső gondolat, elhangzott szó, és elvégzett tett, amelyet Isten szeret. " Az emberiség egyik legfogósabb kérdése, hogy ha Istennek van akarata, és a mi létünk az Ő akaratától függ, akkor vajon egyáltalán mit számít a mi akaratunk? Ha meg van írva a sorsunk, akkor beszélhetünk-e egyáltalán szabad akarat ról vagy sem? Az iszlám tanításának fontos része a sors, a végzet és az akarat szabadsága, nem véletlenül hallhatjuk a muszlimoktól oly gyakran: "In sa Allah... " vagyis "Ha Allah akarja". Lássuk hát, mit tanít a szabad akarat a sors, a végzet és témájában az iszlám. Isten azért teremtette az embert, hogy Őt szolgálja, és e szolgálat által erkölcsös, helyes életet éljen. Hogy e szolgálat hogyan valósulhat meg leghelyesebben, hogy élhetünk Isten akarata szerint, arra Isten küldöttei tanítottak minket, Isten kinyilatkoztatásai által. Számos küldött jött el az emberekhez, akiket maga Isten választott ki.
Annak ellenére, hogy a böjtből főként az egészségügyi előnyök származnak, mégis leginkább az öntisztítás eszközeként tartják számon. Azzal, hogy megvonja magától a világi kényelmet, még ha egy rövid idore is, a böjtölő valódi együttérzést nyer az éhezőkkel, miként a lelki életében is gyarapodik. 5) A ZARÁNDOKLAT (HADDZS) A z éves megrendezésű zarándoklat – a Haddzs – csak azokra nézve kötelező, akik ezt mind fizikailag, mind anyagilag megtenni képesek. Mindazonáltal körülbelül 2 millió ember látogat el Mekkába minden évben a világ minden tájáról páratlan alkalmat biztosítva a különböző nemzetek embereinek a találkozásra. Igaz Mekka mindig tele van látogatókkal, az évenkénti Haddzs csak az Iszlám év tizenkettedik hónapján kezdődik (amit a hold pályája alapján számolnak és nem a napén, így a Haddsz és a Ramadán valamikor nyárra esik, valamikor télre). A zarándokok speciális öltözéket viselnek: egy egyszerű ruhát, ami mentes minden osztályra vagy kultúrára jellemző megkülönböztetéstől, így mindannyian egyenlőként állnak Isten színe előtt.
Esténként biztos mindannyiunkkal előfordult már, hogy felnéztünk a csillagos égboltra, és elmerengtünk a körülöttünk lévő, hatalmas univerzum létezésén, keletkezésének, működésének titkain. Erdőben, tóparton vagy akár egy sivatagban járva elmerültünk annak szépségében, tökéletességében. Vajon elgondolkodtunk-e már e csodás, sokszínű természet létrejöttének magyarázatán? Az igaz és állhatatos muszlimok hisznek a hit következő alaptételeiben: 1. Hiszünk az Egyetlen Istenben "Allahban", a Mindenek Felettiben és Örökkévalóban, a Hatalmasban, az Irgalmasban és Könyörületesben, a Teremtőben és Ellátóban. 2. Hiszünk Isten angyalaiban, akik tisztán szellemi lények, természetük nem kíván ételt, italt vagy alvást. Az angyalok Isten imádatával, szolgálatával töltik napjaikat és éjszakáikat. Az Iszlám szerint a hit cselekvés és gyakorlati alkalmazás nélkül nem elegendő. A hit természeténél fogva nagyon érzékeny és sérülékeny, növekszik és csökken. Ha nem gyakoroljuk állandóan, ha nem használjuk, gyorsan veszít elevenségéből és ösztönző erejéből.
A hit erejét az Iszlám öt pillérének betartása növeli. Ezek a következők: Mi az életem célja? Gondolkodó emberek sokszor teszik fel maguknak ezt a kérdést. Vannak, akik meg tudnak rá válaszolni, de vannak olyan embertársaink is, akik nem. Azok, akik nem találják életük célját, sokszor kerülnek emiatt lelki válságba. Céltalanságukban depresszióba süllyednek, alkoholhoz, drogokhoz nyúlnak, vagy végső esetben az életük befejezésére törekednek. Vannak, akik céljukat megtalálva egész életükben ennek érdekében cselekednek, de vannak olyan útkeresők is, akik életcéljai az évek múlásával az adott időszakuknak megfelelően mindig változnak. Sokszor hallhatunk olyan álmokról, hogy valaki életét a karrierre, anyagiak megszerzésére, vagy sok esetben gyermekei felnevelésére teszi fel. Ezek a célok azonban ritkán mutatnak túl az adott ember életén. Az arab nyelvben Allah kizárólag Isten re vonatkozó egyedülálló szó, amelynek nincs sem neme, sem többesszáma. Ebben is kifejeződik az Iszlám egyetlen és páratlan Isten fogalma, ezzel is megkülönböztetve Őt bármelyik teremtményétől.
Zarándokok imádkoznak a mekkai mecsetben. A Haddzs szertartása, ami ábrahámi eredetű, magába foglalja Ká'ba kő körüli hétszeri körbejárást, valamint a Safa és Marwa dombok közötti út hétszeri megtételét, ahogy azt Hágár is tette vízért kutatva. Ezután a zarándokok összegyűlnek Arafa széles síkságán és imába kezdenek Isten bocsánatáért, amiben gyakran gondolnak az Utolsó Ítélet közeledtére. A korábbi századokban a Haddzs fáradtságos vállalkozás volt. Ma azonban Szaúd-Arábia emberek millióit látja el vízzel, modern szállítással és a legkorszerűbb egészségügyi adottságokkal. Zarándokok sátrai a Haddzson. A Haddzs végét egy hatalmas ünnepség, az 'Íd-ul-Adha jelzi, amit imákkal és ajándékozással ünnepelnek a muszlim közösségek világszerte. Ez és az 'Íd-ul-Fitr, ami a Ramadán végének ünnepnapja, a két fő ünnep a Muszlim naptárban.