Az Apolló mozi az adventi vasárnapokon egész napos ünnepváró programot kínál kicsiknek és nagyoknak. A szilvesztert több városban is nagyszabású programokkal ünneplik, sőt a nyíregyházi közönség 30-án a Kossuth téren fergeteges könnyűzenei előszilveszteren "melegíthet" a nagy napra. Debrecenben két napig tart a mulatság: 30-án ingyenes koncertek lesznek a Kossuth téren, másnap délben szilveszteri futóversenyt tartanak, este a Nagytemplom előtt várják a közönséget. A decemberi ünnepekhez kapcsolódó programok mellett természetesen számos egyéb kulturális rendezvényre is sor kerül. December - jeles napok és ünnepek. A Debreceni Egyetem főépületének dísz-udvara lesz a helyszíne a II. debreceni könyvszemlének december 8–10. között, amelyen az ország minden részéből érkező kiadók mutatják be legújabb könyveiket. A standokon természetesen dedikálásra is lesz lehetőség. December 8-án nyílik a Szolnok Galériában a január végéig tartó XI. szolnoki képzőművészeti triennálé, a debreceni Medgyesy Ferenc Emlékmúzeumban egész hónapban látható az Őszi Szalon, Hajdú-Bihar és Bihar megyék közös képzőművészeti kiállítása.
Ez a kétnapos (december 25-26. )ünnep világszerte a nem-keresztény emberek számára is a szeretet, a békesség és az öröm napja, amely az év egyik legfontosabb családi eseményének számít. A modern hagyományoknak megfelelően az ünneppel együtt jár az ajándékozás, az üdvözlőlapok küldése és a karácsonyi hangulatú díszítés, valamit a karácsonyfa állítás szokása is. A magyaroknál a bensőséges családi összejöveteleket általában 24-e este tartják ( szenteste), míg a nyugat-európai országokban erre az eseményre többnyire 25-én kerül sor. Szilveszter December 31. az év utolsó napja, amelyet a világ számos országában ünnepelnek meg Szilveszter pápa halálának emlékezetére. Szilveszter éjszakáján az emberek általában zenés mulatságok keretében búcsúztatják a mulandóságot jelképező óévet, majd éjfélkor köszöntik az újjáéledést szimbolizáló újévet. A babonák és hiedelmek legszélesebb skálája is ehhez a naphoz kötődik. További jeles napok és ünnepek december 2. Decemberi Népszokások Hagyományok. – A rabszolgaság felszámolásának világnapja december 5.
Egyes vidékeken ezt a hájat egy illatos kerti növény összetört leveleivel keverték össze, mivel ennek a növénynek rontáselhárító erőt tulajdonítottak. Máshol tömjénnel, szentelt vízzel, vagy hagymával vegyítve használták. Ha 21-e reggelére frissen esett hó borította a tájat, a hiedelem szerint békés, boldog karácsony ígérkezett. Ha az e napon megölt disznók mája nagy lett, akkor a régi öregek azt mondták, hogy csikorgós lesz a karácsony. December 24. - Karácsony vigíliája, Ádám és Éva napja Az adventi időszak utolsó napja, egyben a karácsony kezdete. Decemberi népszokások hagyományok háza facebook. - Borbála napja Kis-Ázsiában élt, keresztény hitéért mártírhalált (lefejezték) halt. A bányászok, tüzérek, várak védőszentje. Régen a hajadonok is pártfogójuknak tekintették, mert ha az e napon vízbe tett cseresznyeág karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett. Tiltott dolog volt e napon a fonás, a varrás, a söprés. A női vendég nem hozott szerencsét a házra. A boszorkányok a hagyomány szerint ezen a napon szerezték meg a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, így tilos volt a ruhát kint hagyni.
December 13. – Luca napja A Luca-naphoz számos hiedelem és népszokás kapcsolódik. A legenda szerint Szent Luca keresztény vértanú volt, az egyház azonban nem ismeri el valós történelmi személynek. A Luca-napi hagyományok eredete valószínűleg Gergely-naptár bevezetése előtti időkre vezethető vissza, amikor ez a nap volt az év legrövidebb napja, illetve a leghosszabb éjszakája (ellentétben a mai téli napfordulóval, ami december 21-én van). Magyar nyelvterületen december 13-át "gonoszjáró nap"-nak is nevezik, legismertebb szokása pedig az úgynevezett Luca-szék készítés. December 18. – A kisebbségek napja Magyarországon A magyar kormány 1995-ben a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében december 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította. Decemberi népszokások hagyományok háza folklór adatbázis. Ezen a napon 1992-ben fogadta el az ENSZ a Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozatot. Karácsony A karácsony tradicionális keresztény ünnep, amelyet Jézus Krisztus születésének emlékezetére tartanak minden évben.
Karácsony napján szokás volt házról-házra járni családostul, ilyenkor a harag is megszűnt, mert bocsánatot kértek és megbocsátottak egymásnak az emberek. A szeretet ünnepét a család békességben töltötte együtt. A legismertebb karácsonyi népszokás, a betlehemezés. Jézus születésének történetét bemutató egyházi eredetű népi játék. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal járnak házról házra. Szent énekekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit. Decemberi népszokások hagyományok háza program. A tűznek is fontos szerepe volt karácsony éjjelén. A születő fényt jelképezték az égő gyertyák, amit házasságvarázslásoknál is használtak. Az eladósorban lévő lányoknak olyan gyertya fénye mellett kellett öltözködni az éjjeli misére, amelyik már égett egy lakodalmon. A gonosz szellemeket, boszorkányokat különböző zajkeltő eszközökkel űzték el ezen az éjszakán. Advent négy vasárnapján az adventi koszorú gyertyái égtek, hétről hétre eggyel több. Az adventi koszorút fűzfaágakból készítették és a körkereszt szimbólumot is megjelenítették.
A babonák legszélesebb skálája a szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat, s a hiedelmek szerint ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. A összegyűjtött néhányat. Ilyen idén sajnos nem lesz, a járvány miatt a szilveszteri koncertek, programok, bulik elmaradnak. A hagyományokat, népszokásokat, azonban az idei csendesebb óévbúcsúztatón is meg lehet tartani. Népszokások, hagyományok, népi megfigyelések - Február III | Családinet.hu. Fotó: MiNap-archív/Juhász Ákos Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak, karikás ostor, duda, csengő, kolomp. Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani. Erdélyben szokás az óév kiharangozása, és az új esztendő énekkel köszöntése.
Február 22. Üszögös Szent Péter napja Félreértés alapja az üszögös. Az üszékössége változott üszögössé. Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap és minden, amibe belefognak üszkös lesz. Február 24. Mátyás napja, avagy Jégtörő Mátyás napja Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték. Mátyás neve a biblia nyelvén azt jelenti, hogy Isten ajándéka. A Nap a Halak jegyébe lép. Hogy Mátyás miért jégtörőként vonult be hagyományaink jeles napjaiba? A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Mátyás ünnepe és a tavasz közeledte jelentette a kapcsolatot a nép képzeletében. Így lett a bibliai szent - Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Mátyás napkor mindenki örömére végre betekint a tavasz, Mátyás az, aki ha talál, megtöri a jeget, ha nem talál, akkor csinál.
Fehér, zöld és piros - rendkívül népszerű használt színek állami szimbólumok szinte minden kontinensen. Milyen értéket vehet fel ilyen kombinációt? Kuvait Ez ruhával használjuk, mert 1961-ben, az ország elnyerte függetlenségét a Brit Birodalom. A színek jelentik a zászló - zöld, fehér, piros és fekete. Az első három található vízszintes csíkok a téglalap, amelynek hossza utal, hogy a szélessége a két-egy, és az utóbbi található a tengely, amely egy trapéz. Minden színnek megvan a jelentése: fehér szimbolizálja a vágy a béke, fekete emlékeztet egykori csaták és véres áldozat, piros jár a vér, fészer a szuverenitás és a zöld jelenti a békés legelőkön. Zöld fehér piros zászló ország neve. A zászló lehet használni mind a szárazföldön és a tengeren, és tiszteletlen hozzáállás felé bűncselekmény. és a panel kép van jelen a fegyvert, ami egy lemez borított szárnyak arany sólyom. Ő festette a hajót, amely felett repül a zászló. Zöld, fehér és piros csíkos és egy fekete trapéz nem teszik lehetővé, hogy hibázik - ez a szabvány Kuvait.
Zászlaja piros, fehér, zöld (régi) - YouTube
Bertényi ezután így fogalmaz: "Úgy tetszik, a magyar király sem akart szégyenben maradni messze földről érkező felesége és annak lovagi kísérete lőtt, s a függőleges osztású vörös-arany pajzsmező magyar párjaként a vörös-ezüst sávok vízszintes sorát feltüntető pajzsmezőt választott. " Ebből láthatjuk, hogy előbb címeren jelent meg Imre király korában az Árpád-sáv, majd az 1270-es években V. Bulgária zászlaja – Wikipédia. István korából van bizonyíték arra, hogy zászlón is szerepelt ez a szimbólum. Így tehát majdnem bizonyos, hogy nem a Duna-Tisza-Dráva-Száva négyesre utal az "ezüstfolyóknak" hitt négy fehér sáv a zászlón. Laikusok véleménye Műkedvelő "szimbólumkutatók" természetesen a világ számos más tájáról eredeztetik a magyar Árpád-sávos lobogót. Természetesen nekik egy svájci vagy aragóniai eredet nem tűnik elég egzotikusnak, így sokan sumér, iráni vagy más ázsiai hatásokat próbálnak igazolni. A helyzet az, hogy teljességgel még az ő nézeteiket sem lehet kizárni - bár mondjuk a sumér zászlókutatókra alighanem nehéz feladat hárul mostanában.
(Bár az ezzel ellentétes, laikus, műkedvelő nézeteket is kifejtjük később, hiszen a szaktudományos magyarázatok sem szolgálnak teljes bizonyossággal ebben a kérdéskörben. ) Egészen az 1200-as évekig tehát az "Árpádok" vörös, vagy vörös alapú lobogót használtak, amelynek a jelentése nem teljesen egyértelmű, de alighanem az erőre, esetleg az előkelőségre, a gazdagságra utalhatott. Más vélemények szerint az élet és a halál fölötti rendelkezés jogát is kifejezhette, a vér színeként. Mi a jelentése a kokárda és a magyar zászló 3 színének? | Wanderer Graphic. A mai magyar zászlóban egyébként a vörös (piros) szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. Hogyan lett sávos a vörös zászló, és miért került a fehér a lobogóra? Az Árpád-sávok Bertényi Iván szerint spanyol, pontosabban ibériai mintákat követnek. Imre királyunk (1196-1204) ugyanis onnan, Aragóniából hozatott magának feleséget. Az aragóniai uralkodók címerében vörös mezőben arany cölöpök láthatók. A nyugat-európai szakirodalom szerint ezek Arles régi zászlójáról - más vélemények szerint viszont Svájcból - erednek.
Ezt az uralkodó szentesítette, így április 11-én került hivatalosan törvényeink közé, "XXI. törvényczikként". Egy 1848-as, úgynevezett farkasfogas zászló Az 1848-as zászló színei megegyeznek a magyar címer színeivel, vagyis a pajzs vörös, a sávok fehérek (ezüstök), akárcsak az apostoli kettős kereszt, a zöldet pedig a címerben a hármas halom jeleníti meg. Mit jelent az Árpád-sávos zászlón a piros és fehér szín?. A magyar zászló úgynevezett libériás színekből áll. Az évszázadokban számos európai országban a bevezetett nemzeti zászlók két vagy három vízszintes sávból álltak. Az esetek többségében a felső sáv a címerkép vagy a mesteralak színét mutatja, az alsó pedig a pajzsét. Ez a típus az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban és Közép-Európában gyakori (Németország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Luxemburg) Alfred Znamierowski Zászlóenciklopédiája szerint. Az 1849-es trónfosztás után a korona helyett karddal átszúrt babérkoszorút helyeztek el a zászlón, a címer felett. Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló (Forrás: Magyar Állami Jelképek) A szabadságharc bukása után egyszerűen megszűnt a magyar zászló.