A szentírás lovári-magyar nyelven, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyásával lát napvilágot: egymás melletti hasábokban olvasható, így párhuzamosan követhető a két szövegrész. Tarjányi Béla egyetemi professzor közlése szerint az Újszövetség cigány nyelvre való átültetésére már volt próbálkozás korábban, a teljes – az Ószövetséget is magában foglaló – Biblia lefordítása azonban egyedülálló a világon. "Eszmei értéke lesz a világban" – hangsúlyozta. A lovári (cigány) nyelvoktatásról általában. A lovári-magyar Újszövetség 3300 példányban jelent meg, s már a felénél tart az Ószövetség könyveinek fordítása is. A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi Szentírástudományi Tanszékével együttműködve – három évvel ezelőtt vállalkozott arra, hogy elkészítteti és kiadja a teljes Biblia cigány (lovári) nyelvű fordítását. "A projekt jelentősége abból adódik, hogy nincs a világon másik, ilyen létszámú népcsoport (10-15 millió), amelynek a nyelvére le ne fordították volna a Bibliát" – írja a kezdeményezésről szóló ajánlóban a professzor.
Érdeklődni: 06-70/500 66 60;
Bunford Zsolt Jánost Oláh Krisztián váltja az Információs Hivatal főigazgatói székében. Orbán Viktor miniszterelnök felmentette Bunford Zsolt Jánost, az Információs Hivatal főigazgatói tisztségéből. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a hírszerzés új vezetőjének Oláh Krisztiánt nevezete ki a kormányfő. A határozat értelmében az új vezető szombattól, július 16-tól tölti be tisztségét – számolt be az Index. Nyitókép: MTVA / Bizományosi: Róka László
SHAKESPEARE 75. SZONETT ( AZ VAGY NEKEM... ) - YouTube
Rovatunkban a magyar és a világirodalom legszebb szerelmes versei közül válogatunk, egy-egy varázslatos esküvői fotóval illusztrálva. Esküvői meghívóra is tökéletes idézetek. Ezúttal Shakespeare 75. szonettjét és Kondella Misi fotóját választottuk. Fotó: Kondella Misi Shakespeare: 75. Shakespeare 75 szonett. szonett (Szabó Lőrinc fordítása) Az vagy nekem, mi testnek a kenyér s tavaszi zápor fűszere a földnek; lelkem miattad örök harcban él, mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg; csupa fény és boldogság büszke elmém, majd fél: az idő ellop, eltemet; csak az enyém légy, néha azt szeretném, majd, hogy a világ lássa kincsemet; arcod varázsa csordultig betölt, s egy pillantásodért is sorvadok; nincs más, nem is akarok más gyönyört, csak amit tőled kaptam s még kapok. Koldus-szegény királyi gazdagon, részeg vagyok és mindig szomjazom. Kattints ide a rovat korábbi verseiért! Hasonló témák esküvői idézetek esküvői meghívó esküvői meghívók esküvői tippek Kondella Misi kultúra romantikus Shakespeare szerelem tippek esküvőre Vers és kép
75. 1 Elmém kíván, mint ételét a lét, 2 s az édes évszak záporát a föld; 3 úgy küzdök érted és nyugalmadért, 4 akár fukar, kit kincse meggyötört. 5 Most büszke élvezője, s csakhamar 6 fél, kincsét elragadja majd a kor; 7 mohó szívem ma négyszemközt akar, 8 majd, hogy lássák a kéjt, mit birtokol. 9 Van, hogy jóllakom, csak ha nézlek én, 10 majd meg tekintetedre éhezem, 11 nincs más öröm, mi kell, s mi még enyém: 12 amim van, óvom, vagy tőled veszem. 13 Így éhezem s csömörlök napra nap: 14 a sors vagy ad, vagy tőlem elragad. Válogatott bibliográfia: The Arden Shakespeare. Third Series. Shakespeare´s Sonnets. Revised edition. Ed. by Katherine Duncan-Jones. Methuen Drama, London, 2010. ISBN 978 1 408 01797 5 Shakespeare's Sonnets. Edited with analytic commentary by Stephen Booth. Yale University Press, New Haven and London, 2000 (first edition: 1978). William Shakespeare: LXXV. szonett (elemzés) – Jegyzetek. Shakespeare´s Sonnets, ed. by Colin Burrow, Oxford University Press, 2002. David Crystal: Transcriptions of Shakespeare's Sonnets, 2007. A Companion to Shakespeare\\\'s Sonnets, ed.
by Michael Schoenfeldt, Blacwell Publishing, Malden-Oxford-Victoria, 2007, 405–425. Oxford English Dictionary, Qxquarry Shakespeare, Shakespeare´s words (new edition, 2018, edited by David Crystal and Ben Crystal) / nofear / shakespeare / sonnets / Helen Vendler: The Art of Shakespeare´s Sonnets. Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts – London, England, 1997. Bill Bryson: Shakespeare, az egész világ színház, ford. Erdeős Zsuzsanna, Akadémiai, Budapest, 2013. [1] A munka a Magyar Művészeti Akadémia hároméves alkotói ösztöndíjának támogatásával készül. Megjelent a Bárka 2020/2-es számában. Shakespeare 75. Szonett / 75. Szonett – Wikiforrás. Főoldal 2020. április 30.
Az alább olvasható változat még csak a harmadik variánsa a szövegnek: vélhetőleg sok javításon átesik, mielőtt könyv formájában is megjelenhet majd. A vers egyike a legismertebb és legtöbbet fordított szonetteknek. Anna e lap virtuális hasábjain mutatta be saját verzióját. A világirodalom egyik legismertebb szerelmes verse férfihoz és nőhöz írottként egyaránt olvasható, bár tudjuk, hogy a Szonettek címzettjéhez – egy fiatal férfihoz, feltehetőleg Southampton grófjához – szól. Shakespeare költői kifejezőkészségét nem köti semmiféle szabály; egyetlen célja a tetszés, ezt pedig hihetetlen elegancia és tartalmi többértelműség révén éri el. 75. szonett – Wikiforrás. A szöveg a gazdagság és az étkezés helyenként meglehetősen anyagias és testies metaforikáját alkalmazza. Szabó Lőrinc fordítása – mint azt Szabó T. Anna disszertációjában kimutatta – sokat merít Stefan George német változatából. A klasszikussá vált fordítás némileg megemeli, megszépíti a verset, ezt igyekszem elkerülni. Az első sor esetében is próbáltam a betű szerinti értelmezés mellett maradni, de a gondolat helyett a gondolat otthonát jelentő elmét vontam be a sorba.
Szabó T. Anna (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház) "Mondjam: társad, másod a nyári nap? Te nyugodtabb vagy, s az nem oly üde, hisz a május méz-bimbaira vad szél csap, s túl rövid a nyár bérlete; az ég szeme néha gyújtva ragyog, s arany arca máskor túlfátyolos; s mind válik a széptől a szép, ahogy rútítja rendre vagy vakon a rossz. De a te örök nyarad nem fakul s nem veszíti szépséged birtokát; ne mondja Halál, hogy rád árnya hull: örök dalokban nősz időkön át. Míg él ember szeme s lélegzete mindaddig él versem, s élsz benne te. " (Szabó Lőrinc fordítása) A szavazók második kedvenc szonettje a 130., amely elsőre sokkal kevésbé tűnik romantikusnak, sőt mintha kifejezetten a 18. szonett ellentettje lenne. Abban a költő azt mondja, kedvese szépsége túltesz a természeten is, ebben ellenben eleinte éppen azt sorolja, hogy az imádott hölgy szeme, ajka, keble, haja nem hasonlítható a természet szépségeihez. Csakhogy (ahogy az a Shakespeare-szonettek szinte mindegyikében) az utolsó két sorban jön a csattanó, amelyben a szerző akkora bókot helyezett el, ami sokkal többet ér napnál, ragyogó korallnál vagy fehér hónál.