Keszthely a Festeticsek városa, egynapos kirándulásunkat kezdjük a kastélyban, és a kastélykertben. Festetics Kastély A keszthelyi Festetics-kastély Magyarország leglátogatottabb kastélya. Ma Helikon Kastélymúzeum néven muzeális intézményként működik. Öt épületben hat állandó kiállítást mutat be. A 18. század közepétől folyamatosan épülő, bővülő kastély 200 éven keresztül a Festeticsek tulajdonában állt. A Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családja volt, tagjai fontos szerepet játszottak az ország politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életében. Fotó: Kovács Ferenc – A barokk stílusú kastély építése a 18. század közepén kezdődött és még e század folyamán többször átalakították. 1883–87 között neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővítették. A kastély 101 helyiségből áll, ma 20 terme látogatható, melyben a 18. 19. századi főuri miliő került kiállításra. A Tükör teremben minden héten tartanak operett koncerteket. Geox cipő Keanu reeves díj beszéd
Itt kóstolófalatokkal, színes történetekkel várnak a kofák, akik a környék finomságait kínálják: friss, házi készítésű süteményeket, kenyeret, kolbászt, tejet és sajtféléket, valamint lekvárokat, mézet, szörpöket, de friss gyümölcsök és zöldségek, savanyúságok között is válogathatunk. Az antik tárgyakat kedvelőket is gazdag választékkal várják az árusok. Vásárolni természetesen a a hévízi üzletek ben, butikokban is lehet. A sétálóutcán járva, vásárolgatva, pihenésképpen egy kávéra, süteményre is betérhetünk valamelyik cukrászdába, vagy épp fodrászhoz, manikűröshöz ülhetünk be megszépülni. A Hévízi Városháza épületét is érdemes megnézni, érdekessége, hogy alapkövét 1998-ban, az eddigi egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan tette le. A városháza tornyában 18 harangos harangjáték szólal meg naponta többször. A városházával szemben áll a város legújabb, legmodernebb temploma, kék tornyai már messziről látszanak. Az ezer főt befogadó templomban gyakran rendeznek orgonahangversenyeket. A másik nevezetes hévízi templomot, a Jézus Szíve templomot a köznyelv "Fradi" templomnak hívja, utalva zöld-fehér színére, és az építésére támogatást nyújtó Ferencvárosi Sportklubra.
Környéki Siracusa látnivalók Tihanyban ne keressen az olvasó hangos diszkókat, lármás bulizós helyeket. Arra Balatonfüred, vagy éppen Siófok az alkalmas. Itt inkább a szolid kikapcsolódást kedvelõk fogják jól érezni magukat. A faluban este a vendéglõk csordultig telnek vendégekkel, innen-onnan lágyan kihallatszik a zeneszó. Vannak jópofa kávézók, teraszos bárok, ahol a szabadidõt kellemes beszélgetéssel lehet múlatni. Nappal a tihanyi strandok zsúfolásig telnek a hancúrozókkal, vízibicikliznek, csónakáznak, pancsikolnak a kellemes hõmérsékletû vízben. Szörfösök lepik el a tavat, ha megfelelõ szél támad. Balatonfüred-Tihany között minden évben megrendezik az öböl-átúszást, ezen rengeteg úszó vesz részt. Füreden üzemel vízisí pálya a kempingben. Kicsit távolabb, Felsõõrsön quad-pálya üzemel, lehet száguldozni. Nyári idõszakban séta- és discohajók cirkálnak a Balatonon. Csopak után a Veszprémi úton Struccfarm mûködik, itt ezt a ritka húst is meg lehet kóstolni. Veszprémben az állatkert vonzó célpont lehet a családosoknak.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Román Helységnevek Magyarul: Transindex - Magyar - Román Szótár. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
E helységnévszótár magyar névanyagának alapját az 1913-as helységnévszótárban szereplő helységek – az Országos Községi Törzskönyvbizottság (OKTB) 1898. évi IV. tc. alapján működése nyomán elfogadott és a helyi képviselőtestületek által is jóváhagyott – névváltozatai képezik. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság határozatát egy-egy megye esetében lásd a korabeli megyék felsorolásánál. Az első hivatalos helységnévtár 1873-ban a KSH kiadásában jelent meg. Ezután egyre gyakoribbak a helységnév-változások, melyek a magyarság hegemóniáját és prioritását igyekeztek bizonyítani. Az 1898 előtti és utáni névváltozások esetén az alábbi főbb csoportokat lehet megkülönböztetni: 1. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. Névadás új helységeknek (több helység egyesülése esetén) 2. A települések többnevűségének megszüntetése, és az eredeti (egykori) magyar névalak visszaállítása. 3. Helységnevek magyarosítása (a nem magyar névalak vagy egyes elemeinek átalakítása, helyettesítése, fordítása stb. ) Máramaros vm. Rozávlya → Rozália, Rekita → Reketye, Sajó-Polyána → Sajómező, Pojnica → Kismező, Székáspreszáka → Székásgyepü, Preszáka → Gyepüpataka.
Nap mint nap találkozunk helységnevekkel, ezekkel határozzuk meg születésünk helyét, lakhelyünket, utazásunk célját. Használatukat a különböző tudományok sem nélkülözhetik. A helynevek kialakulása évszázadokra visszamenő folyamat eredménye, a névadók az illető helységben élők, letelepedők voltak. A névadási folyamat során évszázadokig a hatóságok nem szólnak bele a névhasználatba. Sokszínű tehát a helynevek világa. Az évszázadok óta együtt élő erdélyi nemzetiségek kialakították helynévrendszerüket, amit folyamatos változás, átalakulás jellemez. Ez a sokszínűség nem volt és nincs senkinek a kárára. Helynévanyagom összeállításánál figyelembe vettem Fejér György, Nagy Lajos, Fényes Elek, Pesty Frigyes munkáit, az 1850, 1858, 1872, 1873, 1877, 1882, 1888, 1893, 1907, 1913, 1941, 1942, 1944-ben megjelent helységnévtárakat, felhasználtam az 1784–1787, 1857, 1881, 1891, 1900, 1910-ben végrehajtott népszámlálások adatait is. Nem utolsó sorban hasznosítottam kötetemben Lelkes György, Sebők László, Wildner Dénes, Szabó M. Fordítás 'helységnév' – Szótár román-Magyar | Glosbe. Attila és Szabó M. Erzsébet helységnévtárait, Varga E. Árpád történeti-statisztikai köteteteinek adatait is.