A templom belsejének faragott rokokó berendezéseinek legérdekesebb része az oszlopos főoltár, melynek nagyobbik képén V. Piusz pápa látható, amint a törökök elleni csata sikeréért imádkozik. A templom 90-es évekbeli felújítása közben a munkások egy elfalazott ajtóra s mögötte egy elfelejtett lejáratra bukkantak, mely a templomtorony alatt fekvő nagy, boltozatos kriptába vezetett, ahol szinte a plafonig felhalmozott kétszázhatvanöt díszes koporsóra bukkantak. A koporsókban csontok helyett igen jó állapotban megmaradt, természetes úton mumifikálódott, halotti ruhába öltöztetett emberi maradványokat találtak, melyek feltárását végül a Váci egyházmegye engedélyével a helyi Tragor Ignác Múzeum munkatársai végezték: azóta ők őrzik a halotti rítus tárgyait, míg az emberi maradványokat a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára gondozza. [1] Jegyzetek Források Fehérek temploma. (Hozzáférés: 2015. december 11. ) Az MTV Idõutazók c. Győzelemről nevezett Szűz Mária plébániatemplom - Dicsértessék a Jézus Krisztus!. ismeretterjesztő sorozatának A váci múmiák ajándéka c. része {{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}} This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).
A váci fehérek temploma és a múmiák története A váci Fehérek templomának építése 1699-ben kezdődött, Szűz Mária tiszteletére 1755-ben szentelték fel. Eredetileg a domonkos renddé, az ún. "fehér barátoké" volt. A templomhoz két kripta tartozott a díszes fakoporsókra festett évszámok szerint a kriptákban 1731 és 1808 között temetkeztek. A magyar múmiák 1994-ben a templom felújítása során végzett statikai vizsgálatok alkalmával egy falat kopogtatva, kongó hangra lett figyelmes az egyik munkás. Néhány csapást követően az egy téglányi vastag fal kezdett összeomlani. Az áttörést követően a munkás egy lefelé vezető, sötét kőlépcsőt talált. A plébánossal együtt lementek a lépcsőn, s egy mennyezetig díszesen kifestett, koporsókkal telerakott kriptát találtak. Fehérek temploma val d'oise. A plébános felismerve a ritkaságok jelentőségét – hiszen a koporsók nem gyakran élik túl ilyen szép állapotban az évszázadokat – szakembereket hívott, akik a nyughelyeket felnyitva mumifikálódott holttesteket találtak. A kripta mikroklímája megőrizte az elhunytak ruházatát és egyéb melléjük temetett értékeiket a gyapjúzoknitól a főkötőkön és a rózsafüzéreken át a fejükre helyezett rozmaringból készült koszorúig.
Fehérek temploma - Vác A Fehérek temploma (Március 15. tér 22. ) a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját. Toronysisakja néhány évvel elkészülte után leégett, azóta ilyen egyszerű a torony lezárása. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belső rokokó díszítése jóval gazdagabb. A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetkezőhelyet, melyből a "váci múmiák" néven közismertté vált leletanyag származik. A kripta különleges leleteit egy kiállításon (Memento Mori) ismerheti meg az érdeklődő egy közeli ház (Március 15. tér 19. ) kőpincéjében. Felsővárosi Plébániatemplom- Fehérek Temploma, Vác. 1 / 5 Vác A Dunakanyar kapujaként ismert Vác Pest megye negyedik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, 32 ezer lakossal.
Új, számítógépes orgona zeng a szertartásokon, koncerteken a váci Fehérek templomában. Az eredeti, sípos orgona felújításáról sem mondott le az egyházközség, de nagyjából tíz éve már egy elektronikus hangszer helyettesítette, ám néhány hónappal ezelõtt ez is végleg meghibásodott. - Templomunk méltósága kötelezett bennünket, hogy egy igazán modern új orgonát állítsunk a karzatra, melyet elõzõleg a hívek, elsõsorban a kórusunk tagjainak az áldozatos munkájával nagyon szépen rendbe tettünk, dobogó is készült az énekeseknek. Ami a hangszer megvásárlását illeti, nagyjából negyed évvel ezelõtt gyûjtést hirdettünk, és csodálatos volt megtapasztalni, milyen sokan készek voltak segíteni, két és fél millió forint jött így össze, a püspökség is jelentõs mértékû hozzájárulást adott, a még hiányzó összeget pedig a plébánia tartalékából pótoltuk. Fehérek temploma vacances. Az új orgona hivatalos szentelését a plébániához tartozó Szent Rókus kápolna búcsúnapján, augusztus 16-án tartjuk - mondta Csáki Tibor plébános. - Az új számítógépes, három manuálos orgonán egyelõre négy hangminta van, egy, a franciaországi Caen városában található Cavaille-Coll orgona, a rotterdami katedrális orgonája és két kisebb barokk hangszer hangján tud zengeni, de ez a repertoár változtatható, bõvíthetõ, a hangminták beállítását, kezelését érintõképernyõ segíti.
Látnivalók a környéken Diadalív Vác Magyarország egyetlen Diadalíve. Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf 1764-ben. Székesegyház Magyarország első, klasszicizáló későbarokk ízlésű székesegyháza, tervezője a francia Isidor Canavale. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat c... Március 15. Vác - Hetedhétország . tér A Március 15. tér épületegyüttese, a város főtere, amely az észak-déli és a kelet-nyugati egykori főközlekedési útvonalak keresztezésénél alakult ki, nem véletlen tehát, hogy a kereskedelmi és a közig... Hegyes torony A tatárjárás után újjáépített középkori város egyetlen fennmaradt emléke a Duna-parton látható helyreállított torony és városfalrészlet, lakóépületbe foglalt, hengeres testű, kúpos tetővel fedett épít... Püspöki palota A Püspöki palota (Migazzi tér 1. ) 1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona.
Az eredményekből következtetni lehetett a 150-250 évvel ezelőtti váci lakosok táplálkozási szokásaira, életmódjára, betegségeire, sérüléseire, megélt életkorára, rokoni és szociális kapcsolataira. Vác fehérek temploma. A múmiák vizsgálata nagyon fontos szerepet játszhat ezen kívül a különböző betegségek (HIV, Kaposi-szarkóma, TBC) és azok kialakulásának kutatásában. A 265 (107 nő 119 férfi, valamint 38 ismeretlen nemű) múmia a Természettudományi Múzeumba került, ahol röntgensugaras vizsgálatnak vetették alá őket, amely során tuberkulózisra utaló nyomokat találtak a csontokban. A nem mindennapi felfedezést Mark Spigelman német professzor is megvizsgálta, aki úttörő szerepet játszott a tüdőbaj baktériumának régészeti maradványokban való kutatásában. Az 1700-1800-as évekből származó – azokból az évekből, amikor a tuberkulózis fehér pestisként söpört végig a kontinensen –, igen jól konzervált múmiák felbecsülhetetlen értékű információkhoz juttatta a kutatókat a baktériumról és az ellene történő természetes védekezésről.
Az kétségtelen, hogy ez számos ponton nem mondható ortodoxnak. Az 1998 és 2000 között pénzügyminiszter Járai a hetilapnak elmondta, a devizahiteleket tartja az egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőnek a magyar gazdaságban. Szerinte a jelenlegi kormány már sok mindennel próbálkozott, de a kedvezményes végtörlesztés után is több százezren maradnak svájcifrank-hitelekben, miközben 5-10 éves távlatban is számítani lehet az alpesi deviza további erősödésére. A kormánynak még további lépéseket kell tennie, hogy végleg kimászhassunk ebből a csapdából - fűzte hozzá. A devizahitelezés elterjedéséért, "elburjánzásáért" a 2001 és 2007 közötti jegybankelnök mindent összevetve a felelőtlen politikusokat, a pénzéhes bankárokat és a buta közgazdászokat tartja felelősnek. Ezért nem tartom harmonikus megoldásnak, ha csak az egyik szereplőre - most például a bankokra - tolják rá a terheket - fogalmazott Járai Zsigmond.
Pedig akár épp a Polgári Törvénykönyv alapján megtehették volna. Teljesen egyértelmű, hogy a kormány megállapodott a bankokkal, hogy a különadóért cserébe az árfolyamváltozásokat lenyomják az adósok torkán – hangsúlyozta a közgazdász. Ezzel párhuzamosan megjegyezte, hogy Magyarországgal szemben Horvátországban ténylegesen tudták kezeli a devizahitelesek helyzetét, és semmisé nyilvánították a devizahiteleket. Róna Péter végül aláhúzta, a Kúria döntése az adósok számára áttörés, és a bíróság részétől is van benne egy közvetett beismerése annak, hogy elszúrták. Igaz, csak részleges a beismerés, mert azt még mindig egyenként kell bizonyítani, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás, és csak ebben az esetben lehet forintkölcsönről beszélni. Úgy vélem az Európai Unió nyomására született ez a döntés, mert a magyar jogrendszert, mint a magyar jogbiztonság egészét súlyos kételyek terhelik Európában. A Kúriának és az Alkotmánybíróságnak hosszú utat kell bejárni, hogy a hitelességét visszaszerezze, ezt egy ilyen irányú döntésként is lehet értelmezni – mondta Róna, aki emlékeztetett arra is, hogy nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a svájci jegybank figyelmeztette is a Járai Zsigmond vezette jegybankot a devizahitelezés veszélyeire, mégsem előzték meg a bajt.
(Budapest, 2005. 12. 21. ) Üdvözlettel: Gyurcsány Ferenc Gyurcsány Ferenc levele. Egyébként a Devizahitelt Orbán Viktor, a Fidesz és Járai Zsigmond akkori MNB elnök vezette be 2001-ben. Járai Zsigmond akkori MNB elnök és Orbán Viktor – Devizahitel
Lemondott Járai Zsigmond | Járai Zsigmond - Devizahitelek: mi a valódi probléma – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről Index - Gazdaság - Járai Zsigmond, a GKI és a számok Járai Zsigmond - a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke | Portfolio Rendezvények A svájci frank árfolyam-emelkedése sok családot hozott nehéz helyzetbe, olyanokat is, akik annak idején viszonylag megfontoltan döntöttek a hitelfelvétel mellett. Azonban rengeteg téveszme és csúsztatás van a hivatalos kommunikációban a devizahitelekkel kapcsolatban, ezeket szeretném helyretenni ebben a cikkben. Tegnap napvilágot látott a kormány valószínűsíthető tervei a devizahitelek problémáinak megoldására. A kormány álláspontja szerint minden problémának a gyökere a devizahiteles konstrukció, "amely egy elhibázott konstrukció, amitől meg kell szabadulni. ". Természetesen ez is az "emútnyócév" miatt van, mert az előző kormányzat szűkítette le a Fidesz által kitalált oly nagyszerű és népszerű államilag támogatott hitelt és "hajszolta a tömegeket a hibás devizahitel-konstrukciókba. "
Például a forint árfolyamának 10 forintos gyengülése 5-6%-kal növelné a törlesztőrészletet. Amennyiben a hitelfelvevőnek forintban van szüksége a hitelösszegre, számolni kell a deviza vételi és eladási árfolyam közötti különbséggel is, ez kb. 3%, és ezen felül jelentkezhetnek egyéb költségek is, mint például a konverziós díj vagy hogy a devizahiteleknél a bankok magasabb kamatrést határoznak meg. Ráadásul a támogatott forint hitelek deviza alapú hitellé történő átalakítása számos problémát és költséget okozna: átalakított szerződést közjegyzői okiratba foglalása, az új jelzáloglevelek fedezeti összhangja megbomlana. Másrészt azért sem célunk, hogy a devizában történő eladósodást segítsük, mert ez az ország működésének finanszírozását veszélyeztetné. A mindenkori kormánynak a pénzügypolitikában az egyensúly fenntartását kell elsődlegesen biztosítania. A forint árfolyamának szintjén a nemzetgazdaság egészét kell figyelembe venni, és e szerint a pénzügyi kormányzatnak a politikáját kialakítania.
De a tőke tekintetében nincs kockázat, az nem változhat. Az értékpapír esetében van kockázat, mert a tőke értéke változhat. Mindezek alapján úgy véli egyértelmű, hogy a Kúria, a bíróságok és a jogásztársadalom összemosta a kölcsön és az értékpapírok fogalmát. Ugyanakkor az igaz, hogy a Kúria javaslata alapján született bírósági ítélet most mégis kedvezőbb az adósoknak számára, mert ha a szerződésből kihullik a deviza, akkor marad a forintkölcsön. De a közgazdász álláspontja szerint az ehhez kapcsolódó kamat mértéke szempontjából sem következetes a Kúria, ugyanis nem a törvény szerinti jegybanki alapkamatot írja elő, hanem az annál jóval drágábbat (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamarlábat). Utóbbi döntés tehát egy kompenzálás a bankok javára. Pedig a törvény alapján szó sem lehetne kompenzálásról, ahogyan a devizahiteles törvények esetében sem lett volna – mondta Róna. Rámutatott, hogy érdekes módon a Fidesz-kormány úgynevezett adósmentő törvényei esetében a jelentéktelen összegnek számító árfolyamréshez hozzányúltak törvényi szinten, ám az adósok számára legnagyobb terhet jelentő árfolyamváltozáshoz nem.