Vámos Miklós Vámos Miklós 1950. január 29-én született Budapesten, József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg és kiadóigazgató, műsorvezető. Vámos Miklós: Az otthontalanság regénye - Fidelio.hu. Főbb művei: Borgisz (1976), Zenga zének (1983), Anya csak egy van (1995), Sánta kutya (2003), Apák könyve (2000), Márkez meg én (2004), Utazások Erotikában (2007), A csillagok világa (2010), Szitakötő (2012) Vámos Miklós 1991-ben Koller Katalinnal és Téglásy Gergellyel megalapította az Ab Ovo Kiadót, melynek 1999-ig Vámos Miklós volt az igazgatója. 1995-től nyolc éven keresztül televíziós műsorvezetőként dolgozott, vezette a Lehetetlen című beszélgetős műsort. 19 év után kivált az Ab Ovo Kiadóból, és az Európa Könyvkiadó munkatársa lett. Társszerzőként az elérhető kötetei.
Ugyanakkor a kilenc fejezet Beethoven egy-egy szimfóniájának szerkezetét, mondandóját, hangulatát, lendületét követi, amennyire a nyelv eszközei engedik. Voltaképp szimfonikus regény keletkezett, zenés próza. Végül örömpróza? Bárcsak" – mondta legújabb, Legközelebb majd sikerül című könyvéről Vámos Miklós. Vámos Miklós regény könyvajánló
Különleges alakja a kortárs magyar irodalomnak. Elsőként ismerte fel, hogy az írónak a regényíráson, az alkotáson túl is fontos dolga fenntartani az IT technológiák iránti érdeklődést. Amerikai tartózkodása alkalmával vette élete első számítógépét, egy Commodore szettet. Hazaérkezése után író barátait is beavatta az "új" tudományba. 2000. december 20-án mutatta be nyilvánosan cégek által szponzorált honlapját. A honlapon az író munkásságának, önéletrajzi adatainak bemutatása mellett betekintést kaphattak az érdeklődők a Rögtön jövök! című televíziós műsor részleteibe is. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a létrehozott fórumon az olvasókat folyamatosan beavatta az aktuális mű keletkezésébe, így szinte ők is úgy érezték, hogy részeseivé válnak ennek a folyamatnak. Közel 40 kötete jelent meg, írt regényeket, színműveket, novellákat, filmforgatókönyveket is. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York–Budapest metró, Anya csak egy van, Apák kögyarországon 4 drámáját mutatták be (például Asztalosinduló, Világszezon).
Majd holnap. A tomboló testiség érája Jöjj Léda, megölellek Szemed szomoru és gonosz, Két mély gyehenna-fészek: Marja ki sós könny a szemem, Ha a szemedbe nézek. Ajkad mohó és vértelen, Mint hernyók lepke-rajban: Ha csókosan remeg feléd, Fakadjon föl az ajkam. Öled hivó, meleg, puha, Mint a boszorkány-pelyhek Altató, bűnös vánkosa: Jőjj, Léda, megölellek. A konfliktusok időszaka Héjanász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Ady Endre: Léda Párisba készül - Magyar versek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron. A végső búcsú Elbocsátó szép üzenet Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját.
De az igazán meghökkentő a "zsoltár" kifejezés, amit a Bibliából ismerhetünk és egy műfaj megnevezése (Istenhez szóló, vallásos tárgyú közösségi ének). A korabeli közönség számára megdöbbentő lehetett, hogy Ady Isten helyett egy nőhöz ír "zsoltárokat", és az érzéki szerelemre, a testiségre utal szakrális kifejezésekkel. Szentségtörőnek érezhették. Ady Endre: A Léda szíve | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. A másik dolog, ami megdöbbentő lehetett, az maga a testiség volt. Fontos újdonság Ady szerelmi költészetében, hogy a magas költészet témájává tette a testi szerelmet, az érzékiséget. Az olvasók nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy ilyen nyíltan erotikus verseket olvassanak. A múltban a magyar szerelmi költészetből hiányzott az erotika, a meztelen test versbe foglalása (a költők addig legfeljebb a nő arcáról, szeméről, kezéről írtak, nagyon merésznek számított például az, amikor Petőfi Júlia keblét is megjelenítette egy költeményben). Ady ezen a téren is újat hozott: az addigiakhoz képest hallatlanul merész hangot ütött meg. A harmadik dolog, ami nagy megdöbbenést okozhatott, maguk a versek voltak, hiszen teljesen mások, mint a magyar irodalomban addig írt szerelmi költemények.
A Léda asszony zsoltárai ciklus Az Új versek kötetben megjelenik a szerelmi téma is. Szerelmi lírájának darabjait Ady külön ciklusba rendezte, amely a Léda asszony zsoltárai címet kapta. Olyan versek tartoznak ide, mint pl. a Meg akarlak tartani, a Héja-nász az avaron és az Örök harc és nász. Ady az Új versek kötetet Lédának ajánlotta. Szerelme és múzsája, Diósyné Brüll Adél nemcsak férjes asszony volt, de idősebb is a költőnél. 1903-ban ismerték meg egymást Nagyváradon. Ady költeményeiben az Adél név megfordításával Lédának nevezte az asszonyt (de a megnevezés utal a görög mitológiából ismert spártai királynéra is, akit Zeusz hattyú képében csábított el). Ady Endre Új versek kötete (ismertető írás) – Oldal 5 a 9-ből – Jegyzetek. A Léda asszony zsoltárai az Új versek kötet legelső ciklusa. Már a ciklus címe is figyelemfelkeltő, hiszen az olvasó szokatlan kifejezéseket lát benne egymás mellett. Abból, hogy "Léda asszony", tudjuk, hogy szerelmes verseket fogunk olvasni. Az "asszony" szó azt is sugallja, hogy a versek címzettje egy férjezett nő, ami már kicsit neccessé teszi a dolgot.
De minden meghasonlottság, diszharmónia ellenére a Léda-szoltárok hírdetik a társ utáni vágyat a menekülést valaki máshoz. A Léda regénynek többszöri szakítási próbálkozás után végül is az Elbocsátó szép üzenet kegytlensége vetett véget 1912-ben. A szerelmes évek során Ady fölébe nőtt a lassan öregedni kezdő nőneks most hallhatatlanságának gőgős magasából küldte szavainak halálos ütéseit Lédának. Leszed róla minden díszt, mint egykor rárakott, s kíméletlenül kimondja, hogy szerelme már rég nem volt igaz, már régóta csak neki címezte az ékes Léda-zsoltárokat, a versek csupán kegyes csalásként szóltak hozzá. Ez az igaztalan költemény nemcsak egy asszony megtagadása, hanem az egész szerelemé is. Több korábbi versben is szó van arról, hogy minden nőben csak önmagát szerette, de most nyíltan odaveti: az ő szerelme "magam imádó önmagam imája ".
Van valakim, aki Minden, Aki elhagy, aki itthagy: Páris, Páris, állj elébe, Térítsd vissza, ha lehet. Állj elébe s mondd meg néki, Hogy én fiad vagyok, Páris, Elűzötten, száműzötten, Messze tőled. De fiad. Mondd meg néki, hogy te küldted Magad helyett bús fiadnak, Kis szerelmét az életnek Ne vegye még tőlem el. Élni, élni, be jó volna, Ámulni még. Páris, Páris, Üzend meg a leányodnak: Hogyha elmegy, meghalok. magyar-versek Tags: Hiány témájú versek, Utazás témájú versek
Ady teljesen szembement a költészeti konvenciókkal. Szerelmes verseiben nyoma sincs az idillnek, a szerelmi boldogságnak, még csak azt sem érezni belőlük, hogy a szerelem alapvetően egy pozitív érzés volna. Sőt, Ady szerelmes versei arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a szerelem nem szép, békés, harmonikus, boldogító érzés, hanem örökös harc, gyötrelem, szenvedés, hajsza, vágy, önzés, ösztön és önkeresés. Ennek oka az, hogy Ady és Léda kapcsolata feszült, küzdelmes és ambivalens volt: a költő is és szerelme is erős, szuverén, önmegvalósító személyiségek voltak, ezért mindketten rosszul viselték, ha valaki ellentmondott nekik, és mindketten képtelennek bizonyultak a szerelemben szükséges önfeladásra. Kapcsolatuk egyébként a korabeli erkölcsi normák szerint botrányosnak számított, a költő édesanyja például szégyellte Lédát, így Adynak a környezetével is szembe kellett szállnia. Ez mondjuk különösebben nem zavarta. Nyíltan vállalta a házasságtörő kapcsolatot, ahogy korábbi szerelmi kalandjait is.