A közgyűlésekben csak azokról a listákról lehet mandátumot szerezni, amelyekre leadott szavazatok meghaladják az összes érvényes szavazat 5%-át. Közös lista esetén a limit 10%, kettőnél több szervezet közös listájának esetén pedig 15%. A 33 tagú fővárosi közgyűlésnek 2014 óta a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselő a tagja. Kompenzációs listán szerepelhetnek a főpolgármesterjelöltek és a kerületi polgármester jelöltek Kisebbségi önkormányzatok [ szerkesztés] Azokon a településeken, illetve budapesti kerületekben, ahol kezdeményeztek kisebbségi választásokat, az induló kisebbségek egyikének jelöltjei közül legfeljebb ötöt lehet választani. Ennek preambuluma kimondta: a jogszabály elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait, lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzat útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeket. Augusztus 27-én kezdődtek meg a jelölések a polgármesterekre és a helyi képviselőtestületek tagjaira.
A 2002-es választás [ szerkesztés] Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70, 53%, a másodikban 73, 51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz - MDF (41%), és az SZDSZ (5, 5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4, 6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3, 97%) és a Munkáspárt (2, 16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0, 79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0, 08%). A 2006-os választás [ szerkesztés] A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67, 83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64, 39%-a jelent meg. A 2010-es választás [ szerkesztés] A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz győzelmével zárult.
A 10 ezernél több lakosú településeken, illetve a fővárosi kerületekben kétszavazatos választási rendszert alkalmaztak: a képviselőtestületek tagjainak a felét egyéni választókerületben, a másik részét pedig listán választották meg a szavazók, majd az így felállt képviselőtestület választotta meg a polgármestert. (1990-ben az országban 162 olyan település volt, amelynek lakossága meghaladta a 10 ezret. ) Az egyéni választókerületekben az első fordulóban az lehetett képviselő, akire a legtöbben szavaztak, feltéve, hogy megkapta az érvényes szavazatok több mint egynegyedét, és a szavazáson az egyéni választókerület szavazópolgárainak több mint a kétötöde - 40 százaléka - leadta szavazatát. Amennyiben a szükségesnél kevesebben vettek részt a szavazáson, akkor a második választási fordulóban mindazok a jelöltek indulhattak, akik az elsőben is jelöltek voltak, képviselő pedig az lett, aki a legtöbb szavazatot kapta. A megválasztható képviselők száma egyéni listás választási rendszer esetén: 100 lakosig 2 fő 1000 lakosig 4 fő 5000 lakosig 6 fő 10 000 lakosig 8 fő.
Előbbit a 10 000 lakos feletti, utóbbit a legfeljebb 10 000 lakosú településeken alkalmazzák. Vegyes választási rendszer [ szerkesztés] A vegyes választási rendszerben egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon lehet mandátumot szerezni. Az egyéni választókerületekben egy-egy képviselőt választanak a polgármester-választás szabályaihoz hasonlóan egyszerű többségi rendszerben, részvételi limit nélkül, vagyis a szavazásban résztvevők számától és a szavazatoknak a jelöltek közötti megoszlásától függetlenül az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az egyéni választókerületben a választás csak akkor eredménytelen, ha több jelölt szerez egyenlő számú legtöbb szavazatot (ideértve azt az esetet is, ha egyetlen jelölt sem kap szavazatot), ekkor egyik jelöltet sem választják meg, és időközi választást kell tartani. A választás megtartásának nem akadálya, ha a választókerületben csak egyetlen jelölt indul. A település egyéni választókerületekre felosztása a helyi választási iroda vezetőjének (vagyis a jegyzőnek) a hatásköre.
Helyi önkormányzati választások – Wikipédia Önkormányzati valasztasi eredmények 1990 településenként Csernus imre a férfi pdf letöltés com Húsz éve voltak az első szabad önkormányzati választások » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek Önkormányzati választások, 1990 | Tények Könyve | Kézikönyvtár Ha a választópolgárok a szükséges számban szavaztak ugyan, de egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatszámot, akkor a második fordulóban csak azok a jelöltek indulhattak, akik az első fordulóban megszerezték az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát. Ha nem volt három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhatott, s képviselő közülük a legtöbb szavazatot elnyerő lett. A listákról a jelöltek - külön számítási mód alapján - a bejelentés sorrendjében jutottak mandátumhoz. Az 1990. szeptember 30-i első választási fordulóban a választásra jogosultak 40, 16 százaléka, az október 14-i második fordulóban 28, 94 százaléka adta le a voksát. A 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú 2930 település közül 2911 helyen a törvény értelmében közvetlenül választottak polgármestert (19 településen az eredménytelenség miatt később kellett időközi polgármester-választást tartani).
Polgármester a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz. A helyi képviselők választása [ szerkesztés] A helyi képviselők választása a település népességszámától függően vegyes választási rendszerben vagy egyéni listás rendszerben történik. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb nevet jelöl meg; képviselők a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek lesznek. Önkormányzatot az a kisebbség alakíthat, amelynek jelöltjeire a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken legalább száz, az ennél kisebb lélekszámúakon legalább ötven választó adott le érvényes szavazatot. Az 1300 főnél kevesebb lakosú települések kisebbségi önkormányzatai legfeljebb három, az ennél nagyobbaké legfeljebb öt képviselőből állhatnak. Az a kisebbség, amely a fővárosban legalább egy kerületben tud önkormányzatot alakítani, fővárosi kisebbségi önkormányzatot is létrehozhat, s a kisebbségek országos kisebbségi önkormányzatot is alakíthatnak. Választások [ szerkesztés] 2019-es magyarországi önkormányzati választás 2014-es magyarországi önkormányzati választás 2010-es magyarországi önkormányzati választás 2006-os magyarországi önkormányzati választás 2002-es magyarországi önkormányzati választás 1998-as magyarországi önkormányzati választás 1994-es magyarországi önkormányzati választás 1990-es magyarországi önkormányzati választás Jogszabályok [ szerkesztés] 1990. évi LXIV.
2020. március. 13. 10:05 Itthon Mihályi Péter: Hiba lenne bezárni az iskolákat Ez csak a nagyszülőket veszélyeztetné. Úgyis mindenki beteg lesz, állítja Mihályi. 2020. február. 05. 15:09 Gazdaság Idén is kiosztják a Tarnói Gizella-emlékdíjat Az Élet és Irodalom munkatársának az emlékére alapított elismerést a gazdasági területen alkotó újságírók kaphatják. 2019. június. 03. 11:58 Kult Grecsó Térey halála után: Ma kellett volna írnom neki Hogy küldjön magáról portrét. Grecsó Krisztián is búcsúzik Térey Jánostól. 2019. 14. 15:30 Sándor Anna Parti Nagy Lajos: A kormány nyelve a gátlástalanság Parti Nagy Lajos szerint a kultúrharc arról szól, hogy megregulázzák, megfélemlítsék azokat, akiket nehéz beterelni "például egy futballöltözőbe". Élet és Tudomány (könyvsorozat) – Wikipédia. Nem gondolja ugyanakkor, hogy az értelmiségnek lenne bármilyen kollektív felelőssége, és szerinte az is téved, aki hisz a demokratikus, kiegyensúlyozott kánonokban. 2018. május. 08. 13:30 Tóth Ákos "Megyesi Gusztávval halt itt egy kicsit minden" Emléktáblát avattak kedden, az óbudai Fő tér 2. szám alatt a kerület néhai polgára, Megyesi Gusztáv tiszteletére.
A mű ára (felárral és forgalmi adóval) 56. 000 korona. " [2] (Még a pengő megjelenése előtt az 1920-as évek korona-válságában). Tettek közzé a sorozatban újdonságként első kiadásokat is: "Az Athenaeum kitűnő »Élet és Tudomány« sorozata nagyon érdekes újdonsággal gyarapodott: Bonkáló Sándor egyetemi tanár orosz irodalomtörténetének két kötetével. Ez az első magyar nyelvű munka, amely a legrégibb koroktól napjainkig rajzolja az orosz irodalom fejlődésmenetét. De nemcsak az orosz irodalom története ez a könyv, hanem a főkorszakok beható jellemzése és az egyes írók alapos ismertetése kapcsán bevezeti az olvasót az orosz lélek titkaiba és az orosz nemzeti élet problémáiba is. " – olvasható a Színházi Élet Új könyvek rovatában. [3] A sorozatban a kiadó a közérdeklődésre is számot tartó témakörökben, igen magas színvonalon, az egyes tudományágak elismert szaktekintélyei által megírt, érdekfeszítően kifejtett [ forrás? Homokmégyről az Akadémiába - Romsics Ignác – Az Élet és Irodalom 2022/24. számábólKönyvhét. ] népszerűsítő, tudományos ismeretterjesztő tartalmakat adott ki. "Ha életünket nem kötné le teljesen a napikenyér gondja és ha a publicisztikánkat nem mérgezné meg a napi politika, akkor az ilyen könyvről vezércikkeket kellene írni: olyan tökéletes értékszaporulatot jelentenek azok a magyarság szellemi életében. "
Ugyanis semmi értelme nem volt annak egy egyezség után, bár kicsit alaposabb utánagondolva, a védő szempontjából teljesen logikus lépés volt. Hiszen a súlyosbítási tilalom okán veszítenie nem volt mit, és tudja a fene, egy ekkora ziccer esetleges kihagyása még akár az ügyvédi műhiba szintjét is elérheti, és egy ügyvéd sem vágyik egy ilyen tárgyú vizsgálatra, tehát valahol volt benne ráció. Élet és irodalom online. Erre jutottak azok a büntetős ügyvéd kollégák is, akikkel konzultáltam… Ám ami már akkor is zavaró volt, hogy a büntető eljárási törvény rendelkezései az ügyészségi megegyezés utáni esetre annyira szűken húzzák meg a fellebbezés lehetőségeit, hogy egyszerűen nem állt össze a történet. És ehhez képest jelent meg aznap délután az ügyészség közleménye, ami bár továbbra sem tette teljesen egyértelművé a történteket (ahogy a lenti interjúban is jeleztem, bármilyen jogszabályi hivatkozás megjelölése nélkül egy ügyészségi nyilatkozat eléggé kapufás jellegű – azok nélkül ugyanis nem egyértelmű, hogy az ügyészség milyen eljárási eszközt alkalmazott), de kezdett úgy kinézni, hogy nem megegyezés történt, hanem ún.
Radó Antal. [1927] 17. Nagy József: A modern gondolkodás. [1928] 18. Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások. [1928] 19. Benedek Marcell: A francia irodalom. [1928] Az 1990-es évek óta a sorozat több kötete különböző kiadóknál reprint kiadásban napvilágot látott, így: 1. Élet és Irodalom. Bevezetés a nyelvtudományba (reprint kiadás: Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2014, ISBN 9786155219764) 8. Buddha élete, tana, egyháza (reprint kiadás: Nippon Grafikai Stúdió, Budapest, 1995, ISBN 963-85356-2-8, illetve Aszklépiosz 2000, 1998, Budapest, ISBN 963-0364-41-7) 12. Hevesy Iván: A filmjáték esztétikája és dramaturgiája (reprint kiadás: Magyar Filmintézet-Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1985, ISBN 963-564-173-7) Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Az OSZK katalógusa Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Magyar enciklopédiák listája Magyar könyvsorozatok listája
Jelenleg az országban az egyetlen olyan lap vagyunk, amelyik a neten csak díjfizetéssel olvasható. Ha valaki szeret bennünket, a pénzével is szeressen. Itt kb. 3-4000 előfizetőnk van, a példányszámunk pedig jelenleg kb. 18. 000. Mivel lenne elégedett 1 év múlva? A lap megítélésével kapcsolatban fontos, hogy mennyi idézik az újságot, mennyire veszik át más médiumok a mi írásainkat. Élet és irodalom lap. Ha nincsenek tőlünk idézések, akkor az azt jelenti, hogy valamit rosszul csinálunk. Ha vannak idézések, hivatkozások ránk, akkor viszont tudjuk, hogy jó irányban haladunk és az olvasottságunk is az elvárt szinten maradhat. Nálunk az számít, hogy ne csökkenjen a példányszámunk, és hogy a digitális kiadást is egyre többen olvassák. Fontos nekünk az egyetemista, főiskolás célcsoport is, hiszen egy-egy lapban megjelent írás az ő tanulmányaikat is segíti a kortárs irodalom közlésével, így megveszik a digitális lapot, amivel együtt ráadásul kapásból 1998-ig visszamenően megkapják az archívumot is. Természetesen fontos a jövőre nézve, hogy rentábilis legyen a lap.
Írásaink jelentős részét nem újságírók írják, hanem történészek, irodalmárok, közgazdászok, egyetemi emberek. Erre törekszünk, hivatásos politikust elvétve közlünk, interjút sem kérünk tőlük. Miután ezt alapkérdésnek tekintjük, a megjelenő írások jórésze nem is az újságíráshoz legközelebb álló műfajokban születik, a lap jellegzetes műfaja - a többi hetilaphoz képest legalábbis – az elemző publicisztika, az értekezés, olykor a tanulmány. Kisebb részben, természetesen jelen vannak a par excellence zsurnálműfajok, (interjú, riport), de akkor is, mélyebben és kifejtőn. Így aztán a lap egésze az átlaghoz képest terjedelmesebb írásokból áll. Ha a napilapok és a folyóiratok között vannak a hetilapok, akkor az ÉS föltétlen közelebb áll a folyóirathoz, mint a napilaphoz, erre törekszik is. Élet és irodalom múltheti száma. Nincs hírrovatunk, még heti visszatekintő jellegű sem. Ezek koncepcionális megfontolások, de az már praktikusan igaz, hogy némely számunkra fontos szerzőt nem is lehetne igazán a laphoz kötni, ha írásaira nem kapna elegendő felületet.