), illetve az angol quotient (hányados) szóból). Halmazdefinícióként felírva: Törtek, törtszámok és racionális számok [ szerkesztés] A racionális szám a hétköznapi szóhasználatban, illetve az elemi matematika területén használt tört v. törtszám fogalmának egy precízebb változata. Egy számot racionálisnak nevezünk, ha felírható a/b tört alakban, ahol a és b is egész számok. A gyakorlatban a "racionális szám" kifejezés általában helyettesíthető a "tört(szám)" fogalmával. Elméletben, köszönhetően a matematika általánosságra és precízségre törekvésének, ugyanakkor a két fogalom nem ugyanaz. Egyrészt a "tört" jóval általánosabb fogalom, a számok felírásának formáját és nem feltétlenül az értéküket írja le. Törteket lehet pl. kifejezésekből vagy függvényekből (vagy akár irracionális számokból) is készíteni. Ezért "tört" helyett rögtön szükségessé válik a pontosabb "törtszám" kifejezés. A tankönyvek általában úgy definiálják ezeket, mint olyan a/b alakú törteket, ahol a, b egészek, és a nem osztható maradék nélkül b-vel (ezek tehát olyan racionális számok, melyek nem egészek).
Bebizonyítjuk, hogy a pozitív racionális számok halmaza megszámlálhatóan végtelen számosságú. A bizonyításhoz először egy táblázatba foglaljuk a pozitív racionális számokat, majd átlós módszerrel felsoroljuk őket. Egy halmazt akkor mondunk megszámlálhatóan végtelen számosságúnak, ha számossága megegyezik a pozitív egész számok számosságával, azaz létezik egy kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés a pozitív egészek halmazából -ba. Ez másképp fogalmazva azt jelenti, hogy elemei felsorolhatóak, vagyis megszámozhatóak az számokkal. Még 304 szó van a tételből! A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!
3. Számhalmazok Természetes számok (jelölése: N): {0; 1; 2; 3; 4; 5; 6; …; ∞} az egyesével történő számlálás számai és a nulla. Az összeadás és a szorzás elvégezhető, míg az osztás és a kivonás kivezet a természetes számok halmazából. Egész számok (jelölése: Z): {-∞; …; -6; -5; -4; -3; -2; -1; 0; 1; 2; 3; 4; 5; 6; …; ∞} Az összeadás, a kivonás és a szorzás és a elvégezhető, míg az osztás kivezet az egész számok halmazából. Racionális számok (jelölése: Q) az a/b alakban (tört alakban) felírható számok, ahol a és b egész számok, de b nem lehet nulla. Mind a négy alapművelet elvégezhető az számok halmazában. A racionális számok halmaza az alapműveletekre zárt. A racionális számok halmaza végtelen, önmagában sűrű és rendezett. a/b tovább nem egyszerűsíthető, ha (a; b) = 1, azaz a számláló és nevező relatív prímek. Egyszerűsítés szabálya: egyszerűsíteni csak a számláló és a nevező közös szorzótényezőjével szabad. Ez a szorzótényező a számláló és a nevező közös osztója. Ha a legnagyobb közös osztóval egyszerűsítünk, akkor a tört tovább már nem egyszerűsíthető.
Belga 1966-os sorozatú 50 frankos államjegy Baldvin király és Fabiola királyné portréjával Belga 1992-es sorozatú 10 000 frankos bankjegy Baldvin király és Fabiola királyné portréjával. Belga 1997-es sorozatú 10 000 frankos bankjegy II. Albert király és Paula királyné portréjával. Fordítás Szerkesztés Ez a szócikk részben vagy egészben a Franco belga című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Lett lat – Wikipédia. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Jegyzetek Szerkesztés További információk Szerkesztés Belga bankjegyek képei Belga érmék képei Belga frank - Belgium történelmi bankjegyei. Heiko Otto. (Hozzáférés: 2019. december 8. ) (angolul) (németül) (franciául)
Magyar Szivárvány Család Magyar Szivárvány Család 2015 Szivárvány Találkozó Bakonyi szivárvány föld Bemutatkozó oldalak Első Magyar Szivárvány Találkozó - 2009 Bakonybél Európai Szivárvány Találkozó 2010 Finnország Hírek, események Könyvtár Mi a szivárvány?
1941. március 25-én megszűnt a lett lat, amelyet ezután már beváltani se nagyon lehetett, ám a II. világháborút követően a szovjet hatóságok tiltották a birtoklását. Lettország német megszállása idején – átmenetileg – a fizetőeszköz a birodalmi márka lett, amely 10 szovjet rubelnek felelt meg. 1987 -ben a Szovjet Nemzeti Bank lett központját Lett Központi Bank névre keresztelték át, de az önálló bankjegynyomás jogát nem kapta meg. 1990. március 2-án a Lett SzSzK Központi Bizottsága úgy döntött önálló jegybankot állít fel a Lett SZSZK-ban. 1990. július 31-én a Lett Nemzeti Bank úgy döntött, hogy újra bevezeti a nemzeti valutát, ám erre csak 1992. május 4-én ideiglenesen ("lett rubel"), 1993 -ban pedig véglegesen kerül sor. Az új lat megfelelt 200 lett rubelnek. 2005. május 2-án a lett lat belépett az ERM–2 rendszerébe. Az euró bevezetést 2008. január 1-re tervezték, ám a céldátum tarthatatlannak bizonyult. Az Európai Bizottság 2013. június 5 -én javasolta az Európai Tanácsnak, hogy Lettország 2014. január 1 -jén csatlakozzon az euróövezethez.